2022. jan. 22.

Vörösmarty Mihály (1800-1855): A hős sirja



Sok bajnak utána az ősz dalia

Csend-lakta honába kerül;

Vészes fiatalkori napjaira

Néz vissza reménytelenül.

Eltüntenek ifjukor és szerelem,

A vér-teli harczok, a győzedelem.

 

Fáradtan, elaggva, ez álmaiban

A harcz’ s koszorúk’ fia él,

S bár álmain a komor ész köde van,

Még lelke busongni kevély,

A sirba letenni óhajtja fejét,

Márvány örökitse s dal ülje nevét.

 

S hosszú nap után borus éjszaka száll,

Felhőbe huzódik a hold.

Éjfélre a hős rideg álmainál

Felhangzik az őslaki bolt.

Kürt hija ki harczra az ősz daliát;

Vég harczra kimenni nem ója magát.

 

A kürt tova és tova zengve rival

Rémhangja betölti az éjt.

Megy bátran a hős csatagondjaival,

Érezve veszélyteli kéjt.

Megy zordon utakban a hangok után:

Nagy messze körült’ a puszta magány.

 

S fölzengeni hallja a harcz moraját.

A férfiölő viadalt,

Küzdők rohanásit az érczsoron át,

Hall rémületes csatadalt:

Kard, dárda zörömböl, a ló szabadul;

Nagy sebben alélva vitéz ura hull.

 

A hős tova és tova tévedezőn

A képtelen éjbe halad.

A vérbe borult, csata-dúlta mezőn

Elhallgat az éjjeli had,

S rémséges, halotti a csend, a magány

A vad rohanások, a hadzaj után.

 

Harmadszor a kürt riad és szomorún

Vég hangja bucsúzva kihal.

S villám sugarában az éji borún

Át, rémlik emelt ravatal:

A hős temetőhelye s orma felett

Fog bús szobor, a haza képe, helyet.

 

Sok bajnak utána az agg dalia

Itt békehelyére talál;

Vészes viadalteli napjaira

A századok éjjele száll.

S míg lelke dicső nyugalomnak örül,

A hir örök éneke zengi körül.

 

Forrás: Balladák könyve. Válogatott gyüjtemény két kötetben. 2 kötet. Második kiadás. Budapest, 1880. Franklin-Társulat nyomdája

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése