2016. aug. 26.

Féja Géza: Udvari irodalom





A vallásos irodalommal szemben a latin nyelvű Gestákat udvari irodalomnak tekinthetjük. A királyi udvar légkörében keletkeztek, a királyi udvar szellemét fejezték ki. A középkori magyar irodalomnak a Gesták a csúcspontjai.  A magyar régiség képe elsősorban bennük tükröződik, a Gesták szívták magukba az élet szélesebb területeinek a nedveit, s a szűk vallásos nézőpont fölé emelkedtek. Íróit az egész magyarság élete, érzülete és gondolkodása irányította, akár egyetértettek vele, mint a hivatalos udvari felfogással, akár kárhoztatták, mint a hegedősöknek, a népi énekmondóknak „csacska énekeit, de tekintetbe vették mindenképpen s számoltak vele. Hol a magyarok teljes „történetét” írták csupán egy korszakét. Belső mélységben az akkori magyar élet egészét bejárták.

A Gesták anyaga igen változatos. Külföldi és hazai kútfők és hagyományok voltak a forrásaik. Íróik a külföldi krónikákat éppen úgy felhasználtál, mint a felsőbb társadalmi rétegek hagyományait s a törzsek ősi mondáit, de természetesen egész anyagukat a királyi udvar levegőjén és felfogásán szűrték át. E gazdag szőttesbe azután saját korunknak a színeit is beszőtték. Íróikat választékos írói magatartásra való törekvés jellemzi, ami az udvari ember sajátossága. Közös forrásuk, a Szent László korabeli ős-Gesta, elveszett.

Az első Gestát III. Béla király névtelen jegyzője írta a magyarok bejöveteléről, a honfoglalásról. Az eseményt kiszélesítette és megszépítette. Nemcsak históriát írt, hanem ódát is a hódító magyarokról, a katonáról.

A második Gesta körülbelül egy évszázad múlva keletkezett, szerzője Kézai Simon, Kún László király udvari papja. Kézai műve élénken tükrözi a Gesták szellemének fejlődését. Műve már nem olyan egyhangú „hősköltemény”, mint a névtelen jegyzőé, hanem mélyen belenyúl a magyar életbe, korának társadalmi viszonyaiba. Nemcsak színeket és felfogásmódot merít korából, hanem társadalmi alkatát is jellemzi. Műve a magyar társadalmi és politikai gondolatnak első komoly megnyilatkozása.

Másik jellemző vonása Kézai krónikájának a nagy idegengyűlölet, elsősorban a németgyűlölet. Szár László fiainak (Endre, Béla, Levente) nemzeti ellenhatása diadalmaskodott s Kézai e diadal szemüvegén keresztül nézi Szent István korát is. Menti István minden cselekedetét, melyek a nemzeti szellem mérlegén kárára billentenék az egyensúlyt. A bűnök Gizellát és környezetét terhelik, mely Péterrel együtt „német vadsággal dühöngve megvetette az ország nemeseit, a föld javait pedig a svábokkal és olaszokkal együtt felfuvalkodottan és telhetetlen szívvel falta. Az erődöket és várakat és az ország minden méltóságát pedig a magyaroktól elvette és a németek és olaszok kezébe adta.” A Szent István után felszabaduló nemzeti szellem hangja ez, mely Endrétől kezdve uralomra jutott és megcsinálta a középutat Szent István idegen hadai és a pogánysághoz visszaszító Jánusok és Vathák között.

A magyar Gesták harmadik komoly állomása a Bécsi Képes Krónika, mely Márk barát műve. A díszes kézirat Nagy Lajos király számára készült. Már határozottan az író szólal meg benne, az elbeszélő, kit a történések izgalmának a sodra vezérel. A névtelen jegyző lenézi a parasztok „csácsogásait”, Kézai fölényes bírálattal intézi el a mondákat, a Bécsi Képes Krónika azonban valósággal felszívja őket. Mint komoly írói tehetség: ő merített legtöbbet a mondakincsből, de ugyanezért: ő alakíthatott rajtuk legtöbbet. Legenda, monda s valóság az elbeszélő kedv szerves, természetes hullámaivá válnak nála, igazi epikus művész. Az árpád-házi királyokról Kézai többnyire szűkszavúan beszél, Márk barát krónikájában viszont már az Árpád-ház fejlett, gazdag mondakincsét kapjuk. Elődjeink szokott egyszínűségével szemben a jellemek, az egyéniségek egész sokasága bontakozik ki művében: a józan, fontolgató Géza, az erős, mindenki fölé növekedő László, a fontorkodó Vid ispán, a hűség hőse: Erney, Toldi Miklós őse: Bátor Opus, a férfierő nyughatatlan lávája.

Forrás: Féja Géza a régi magyarság – a magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig. Tátra Könyv- és Lapkiadó r.t. Csehszlovákia 1900.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése