2013. jan. 7.

A romantika



Kenyon Cox: A Romantika allegorikus, meztelen nőalakja könyvet olvas (ceruzarajz)


I.
a)        A romantika fogalma
b)        A romantikus művész
II.
a)        Írók, költők
b)        Építészet
c)         Szobrászat
d)        Festészet
e)        Zene
III.      Összegzés

A romantika a klasszicizmus ellenhatásaként, annak ellentéteként jött létre. A 18. század legvégétől a 19. század végéig virágzott. Előzménye a preromantika, a szentimentalizmus.
Minden művészeti ágban jelen van, sőt a hétköznapokra is hatott.

Forrásaként tartjuk számon a francia forradalmat, a felvilágosodás eszméinek megvalósíthatóságából való kiábrándulást, illúzióvesztést.

A romantika felismerte, hogy a valóságos polgári társadalom nem felel meg az elvekben elképzeltnek. A racionalizmusba vetett hit elvész, ehelyett az egyéniség kultusza jön létre, ami a lelki folyamatokra, az érzelmekre hat.

A romantika felértékeli a művészt, aki az önkifejezést és önmegvalósítást tartja szem előtt. Ez az alkotói szabadságot eredményezi, így a művész társadalmon kívüli lény – próféta; vátesz – a jövőbe látó küldetéstudattal bíró alkotó (Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor).

A korai romantika alkotói az álmok, a látomások ideálvilágába menekültek, s ideáikat és látomásaikat a létező társadalommal vetették egybe, és annak megváltoztatását sürgették.

A romantikus irodalmat jellemző ismérvek: drámai költemény, eredetiség, fantasztikum, festőiség, a felvonultatott jellemek ellentétje, líraiság, a nemzeti múlt felidézése, a népköltészet alkalmazása, vátesz szemlélet, verses regény, zeneiség.

Képviselői:
Ø  az angol Byron, Shelley, Scott; a német: Heine, Hölderlin, Hoffman; a francia Viktor Hugo (A párizsi Notre Dame – regény, Hernani – dráma); az orosz Puskin (Anyegin – lírai regény).
Ø  Katona József (1791-1830)  (Bánk bán – történelmi dráma)
Ø  Kölcsey Ferenc (1790-1838)  (Himnusz – himnusz (dicsőítő, fohászkodó ének), lírája, nyelvújító munkája, értekező prózája, politikus beszédei (Parainesis)
Ø  Vörösmarty Mihály (1800-1855) epikája (Zalán futása, Csongor és Tünde); lírája (ódák: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Országháza; epigramma: A Guttenberg-albumba; elégia: Az emberek, Előszó, rapszódia: A vén cigány)
Ø  Petőfi Sándor (1823-1849) ars poeticája: Szabadság, szerelem; elbeszélő költemény: János vitéz, A helység kalapácsa, Az apostol; szerelmi líra: Reszket a bokor, mert…, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szeptember végén (elégia), Minek nevezzelek, (rapszódia); tájlíra: Az alföld, A csárda romjai, Szülőföldemen, A Kiskunság, A puszta, télen; forradalmi versek: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Az apostol, Respublika, Európa csendes, újra csendes…; gondolati líra: Egy gondolat bánt engemet…, A XIX. század költői, Az ítélet
Ø  Arany János (1817-1882)
Ø  Jókai Mór (1825-1904)
Ø  Madách Imre (1825-1864)
Ø   
A romantika képzőművészetének ismérvei:

Ø  A román, a gót, a reneszánsz, a bizánci stílusok felelevenítése, ezek keverése – eklektika.
Ø  A középkori romok helyreállítása, restaurálása: pl. a londoni Parlament
Ø  Magyarországi eklektikus épület: Parlament, Vajdahunyad vára, Vigadó, Nyugati pályaudvar

Szobrászat:

Ø  Izsó Miklós: Búsuló juhász
Ø  Franciois Rude: Az önkéntesek harcba indulása 1792-ben (a párizsi Diadalív domborműve)
Ø  Jean Baptiste Carpeaux: A három Grácia, Tánc

Festészet:
Ø  Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon
Ø  Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja
Ø  Gyárfás Jenő: Tetemrehívás
Ø  Id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal
Ø  Delacroix: A Szabadság vezet a népet
Ø  Goya: Május 3-i kivégzés
Ø  Géricault: A Medúza tutaja

Zene:
Ø  Erkel Ferenc: Hunyadi László, Bánk bán, Himnusz
Ø  Liszt Ferenc: szimfonikus költemények, versenyművek, zongoraművek
Ø  Rossini: A sevillai borbély,Tell Vilmos (opera)
Ø  Donizetti: Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia (opera)
Ø  Verdi: Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Don Carlos, Aida, Otello, Falstaff, Rekviem
Ø  Chopin: zongoraművek
Ø  Schumann: zongoraművek, dalok, szimfóniák
Ø  Wagner: Bolygó hollandi, Tannhauser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok

A romantika Európa minden alkotójára hatással volt, akár a követőjévé vált valaki, akár nem. A felvilágosodás utáni kiábrándultság hatalmas erőket mozgósított, mert az ember alapvetően vágyainak beteljesítésére törekszik. A romantika ezt az újabb lehetőséget kínálta.

(Forrás: Házi dolgozatok könyve – A romantika irodalmából 18-20. old. – Szerkesztette Maczák Edit - ITEM Könyvkiadó)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése