Kenyon Cox: A Romantika allegorikus, meztelen nőalakja könyvet olvas (ceruzarajz)
I.
a) A romantika fogalma
b) A romantikus művész
II.
a) Írók, költők
b) Építészet
c) Szobrászat
d) Festészet
e) Zene
III. Összegzés
A romantika a klasszicizmus
ellenhatásaként, annak ellentéteként jött létre. A 18. század legvégétől a 19. század
végéig virágzott. Előzménye a preromantika, a szentimentalizmus.
Minden művészeti ágban
jelen van, sőt a hétköznapokra is hatott.
Forrásaként tartjuk számon
a francia forradalmat, a felvilágosodás eszméinek megvalósíthatóságából való
kiábrándulást, illúzióvesztést.
A romantika felismerte,
hogy a valóságos polgári társadalom nem felel meg az elvekben elképzeltnek. A
racionalizmusba vetett hit elvész, ehelyett az egyéniség kultusza jön létre,
ami a lelki folyamatokra, az érzelmekre hat.
A romantika felértékeli a
művészt, aki az önkifejezést és önmegvalósítást tartja szem előtt. Ez az
alkotói szabadságot eredményezi, így a művész társadalmon kívüli lény –
próféta; vátesz – a jövőbe látó küldetéstudattal bíró alkotó (Vörösmarty
Mihály, Petőfi Sándor).
A korai romantika alkotói
az álmok, a látomások ideálvilágába menekültek, s ideáikat és látomásaikat a
létező társadalommal vetették egybe, és annak megváltoztatását sürgették.
A romantikus irodalmat
jellemző ismérvek: drámai költemény, eredetiség, fantasztikum, festőiség, a
felvonultatott jellemek ellentétje, líraiság, a nemzeti múlt felidézése, a
népköltészet alkalmazása, vátesz szemlélet, verses regény, zeneiség.
Képviselői:
Ø az
angol Byron, Shelley, Scott; a
német: Heine, Hölderlin, Hoffman; a
francia Viktor Hugo (A párizsi Notre
Dame – regény, Hernani – dráma); az orosz Puskin (Anyegin – lírai
regény).
Ø Katona József
(1791-1830) (Bánk bán – történelmi dráma)
Ø Kölcsey Ferenc
(1790-1838) (Himnusz – himnusz
(dicsőítő, fohászkodó ének), lírája, nyelvújító munkája, értekező prózája,
politikus beszédei (Parainesis)
Ø Vörösmarty Mihály
(1800-1855) epikája (Zalán futása,
Csongor és Tünde); lírája (ódák: Szózat, Gondolatok a könyvtárban,
Országháza; epigramma: A
Guttenberg-albumba; elégia: Az
emberek, Előszó, rapszódia: A vén
cigány)
Ø Petőfi Sándor
(1823-1849) ars poeticája: Szabadság,
szerelem; elbeszélő költemény: János
vitéz, A helység kalapácsa, Az apostol; szerelmi
líra: Reszket a bokor, mert…, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szeptember
végén (elégia), Minek nevezzelek, (rapszódia); tájlíra: Az alföld, A csárda romjai, Szülőföldemen, A Kiskunság, A
puszta, télen; forradalmi versek:
Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Az apostol, Respublika, Európa csendes, újra
csendes…; gondolati líra: Egy
gondolat bánt engemet…, A XIX. század költői, Az ítélet
Ø Arany János (1817-1882)
Ø Jókai Mór (1825-1904)
Ø Madách Imre (1825-1864)
Ø
A romantika képzőművészetének ismérvei:
Ø A
román, a gót, a reneszánsz, a bizánci stílusok felelevenítése, ezek keverése – eklektika.
Ø A
középkori romok helyreállítása, restaurálása: pl. a londoni Parlament
Ø Magyarországi eklektikus épület:
Parlament, Vajdahunyad vára, Vigadó, Nyugati pályaudvar
Szobrászat:
Ø Izsó
Miklós: Búsuló juhász
Ø Franciois
Rude: Az önkéntesek harcba indulása 1792-ben (a párizsi Diadalív domborműve)
Ø Jean
Baptiste Carpeaux: A három Grácia, Tánc
Festészet:
Ø Madarász Viktor:
Hunyadi László a ravatalon
Ø Benczúr Gyula:
Hunyadi László búcsúja
Ø Gyárfás Jenő:
Tetemrehívás
Ø Id. Markó Károly:
Magyar alföldi táj gémeskúttal
Ø Delacroix: A
Szabadság vezet a népet
Ø Goya: Május 3-i kivégzés
Ø Géricault: A
Medúza tutaja
Zene:
Ø Erkel Ferenc:
Hunyadi László, Bánk bán, Himnusz
Ø Liszt Ferenc:
szimfonikus költemények, versenyművek, zongoraművek
Ø Rossini: A
sevillai borbély,Tell Vilmos (opera)
Ø Donizetti:
Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia (opera)
Ø Verdi: Rigoletto, A
trubadúr, Traviata, Don Carlos, Aida, Otello, Falstaff, Rekviem
Ø Chopin:
zongoraművek
Ø Schumann:
zongoraművek, dalok, szimfóniák
Ø Wagner:
Bolygó hollandi, Tannhauser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A nürnbergi
mesterdalnokok
A romantika Európa minden
alkotójára hatással volt, akár a követőjévé vált valaki, akár nem. A
felvilágosodás utáni kiábrándultság hatalmas erőket mozgósított, mert az ember
alapvetően vágyainak beteljesítésére törekszik. A romantika ezt az újabb
lehetőséget kínálta.
(Forrás:
Házi dolgozatok könyve – A romantika irodalmából 18-20. old. – Szerkesztette
Maczák Edit - ITEM Könyvkiadó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése