2014. márc. 17.

A barokk – a 17. század művészete





I.       Történelmi háttér
II.
a)      A barokk jellemzői
b)      Építészet
c)      Festészet
d)      Szobrászat
e)      Zene
f)       Irodalom
III.    Összegzés

A barokk művészeti és művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat. A reneszánszt követő 16. század végén hat. A humanista gondolkodás „bukásának”, a katolicizmus előretörésének kora. Szülőhazája: Spanyolország és Olaszország. Európában (Németország, Habsburg Birodalom) különböző időpontokban és hatással jelentkezik.

Társadalmi háttere az abszolutizmus létrejötte. A kor „élcsapata” a jezsuita rend (alapítója Layolai Szent Ignác, spanyol nemes), az ellenreformáció (tridenti zsinat: 1545) irányítója. A jezsuita rend a reformáció irányzatai elleni harc félig katonai, félig egyházi szervezete. A legkegyetlenebb eszközök (inkvizíció) mellett hajtotta végre a katolikus egyház szellemi-erkölcsi megújítását. Az „eretnekekkel” való leszámolást kettősség jellemzi: átvették a szerzetesrendek szerepét (tanítás, történetírás, irodalom – eposz), de alkalmaztak protestáns módszereket is (általános képzés, nemzeti nyelven történő oktatás).

Legfőbb célja: a katolikus hit hegemóniájának visszaállítása a politikai hatalomba. Ez összekapcsolódott az ellenreformációval, a rekatolizációval.

Az épületek a gazdagságot, változatosságot, ünnepélyességet hangsúlyozták. Jellemzője a monumentalitás, oszlopok megcsavarása, csigavonalak, erkélyek, túldíszítettség. Az alaprajz bonyolult, a falakat és a mennyezetet freskók borítják, a szobrok aranyozottak. Az ábrázolt alakokban szenvedélyes a mozgás, végletes érzelmeket fejeznek ki. Fontos az éles fény és árnyék kontrasztja. Célja a lenyűgözés, a pompa kifejezése. Magyarországi barokk épületek: a fertődi Esterházy-, a keszthelyi Festetich-kastély, az egri Minorita-, a budai Szent Anna-templom.

A világ építészetének barokk remekei: a római Szent Ágnes-templom, a bécsi Karlskirche, Belvedere, Schönbrunn, az orosz Szent Péter székesegyház, a francia Versailles-kastély.

A szobrászatban és a festészetben a szenvedélyesség, érzelmesség, mozgalmasság, dinamikusság az uralkodó. Ábrázolásmódja egyszerre természetelvű és misztikus. A mennyezetfreskók mitológiai-, csatajeleneteket ábrázolnak. A festmények portrékat, csendéleteket ábrázolnak.

A világ barokk művészei és alkotásaik elkápráztatják a közönséget: Bernini (Szent Teréz látomása című szoborcsoportja), Rembrandt (A tékozló fiú, Éjjeli őrjárat), Rubens (Oroszlánvadászat, A kereszt felállítása, A három Grácia, Búcsú), Velazquez (Lándzsás kép, Szövőnők, portrék, életképek), Caravaggio (Szent Pál megtérése, A diadalmas Ámor), Mányoki Ádám (II. Rákóczi fejedelem portréja).

A zenében is megjelent az új ízlés, mely egyrészt hangszerekkel kísért szenvedélyesebb szólóénekeket jelentett: Monteverdi operái, Vivaldi versenyművei, Händel oratóriumai, Bach fúgái.

Az irodalom feladatának azt szánták, hogy a csillogó külsőségekkel elfeledtesse a valóságot: költői képek, meglepő ellentétek, összetetet szerkezeti felépítés, bonyolult körmondatok, kecses rímtechnika jelent meg az alkotásokban. legkedveltebb a verses mű, ezen belül az eposz és a tragédia.

Újra kedvelt műforma az eposz, melynek jellemzője az érzelmi telítettség, a pátosz. Jeles képviselői: a spanyol Cervantes: Don Quijote (lovagregény paródiája), az olasz Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (kereszteshadjárat, hősiesség), az angol Milton: Elveszett Paradicsom (protestáns vallás eposza).

Pázmány Péter, Zrínyi nevelőapja, az ellenreformáció irányítója, egyetemalapító 1635 (Nagyszombat). A nagy prédikátor nevéhez fűződnek imádságos könyvek, vitairatok, a Hitvédelmi enciklopédia (teológiai mű). Szónoki beszédeinek gyűjteménye: Prédikációk. Ő a magyar fordításelmélet (a szellemet átadni) megalapítója.

Zrínyi Miklós a magyar nyelvű barokk eposz megalkotója. Fő műve a Szigeti veszedelem. (A szigetvári hősök /dédapja/ önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példamutatás kora magyarsága számára.) Prózai művei: Tábori kis trakta (katonai kézikönyv), Vitéz hadnagy (az ideális vitéz ábrázolása), Mátyás király életéről való elmélkedések (az ideális uralkodó bemutatása), Az török áfium ellen való orvosság (a magyarság bírálata – röpirat).

A barokk művészek és alkotásaik meghatározó szerepet töltöttek be a későbbi korok kultúrájának további alakulásában. Bizonyították, hogy semmilyen hatalom és semmilyen forma nem lehet akadálya az alkotók kibontakozásának.

Forrás: Házi dolgozatok könyve 1. – A kezdetektől a felvilágosodás irodalmáig – Szerkesztette: Maczák Edit – ITEM Könyvkiadó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése