I. Történelmi háttér
II.
a) A barokk jellemzői
b) Építészet
c) Festészet
d) Szobrászat
e) Zene
f) Irodalom
III. Összegzés
A barokk művészeti és
művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat. A reneszánszt követő 16. század
végén hat. A humanista gondolkodás „bukásának”, a katolicizmus előretörésének
kora. Szülőhazája: Spanyolország és
Olaszország. Európában (Németország, Habsburg Birodalom) különböző időpontokban
és hatással jelentkezik.
Társadalmi
háttere az abszolutizmus létrejötte. A kor „élcsapata” a jezsuita rend
(alapítója Layolai Szent Ignác, spanyol nemes), az ellenreformáció (tridenti
zsinat: 1545) irányítója. A jezsuita rend a reformáció irányzatai elleni harc
félig katonai, félig egyházi szervezete. A legkegyetlenebb eszközök
(inkvizíció) mellett hajtotta végre a katolikus egyház szellemi-erkölcsi
megújítását. Az „eretnekekkel” való leszámolást kettősség jellemzi: átvették a
szerzetesrendek szerepét (tanítás, történetírás, irodalom – eposz), de
alkalmaztak protestáns módszereket is (általános képzés, nemzeti nyelven
történő oktatás).
Legfőbb célja: a katolikus hit
hegemóniájának visszaállítása a politikai hatalomba. Ez összekapcsolódott az
ellenreformációval, a rekatolizációval.
Az
épületek a gazdagságot, változatosságot, ünnepélyességet hangsúlyozták. Jellemzője a monumentalitás, oszlopok
megcsavarása, csigavonalak, erkélyek, túldíszítettség. Az alaprajz bonyolult, a
falakat és a mennyezetet freskók borítják, a szobrok aranyozottak. Az ábrázolt
alakokban szenvedélyes a mozgás, végletes érzelmeket fejeznek ki. Fontos az
éles fény és árnyék kontrasztja. Célja
a lenyűgözés, a pompa kifejezése. Magyarországi
barokk épületek: a fertődi Esterházy-, a keszthelyi Festetich-kastély, az
egri Minorita-, a budai Szent Anna-templom.
A világ építészetének
barokk remekei:
a római Szent Ágnes-templom, a bécsi Karlskirche, Belvedere, Schönbrunn, az
orosz Szent Péter székesegyház, a francia Versailles-kastély.
A
szobrászatban és a festészetben a szenvedélyesség, érzelmesség, mozgalmasság,
dinamikusság az uralkodó. Ábrázolásmódja egyszerre természetelvű és misztikus.
A mennyezetfreskók mitológiai-, csatajeleneteket ábrázolnak. A festmények
portrékat, csendéleteket ábrázolnak.
A
világ barokk művészei és alkotásaik elkápráztatják a közönséget: Bernini (Szent Teréz látomása című szoborcsoportja),
Rembrandt (A tékozló fiú, Éjjeli őrjárat),
Rubens (Oroszlánvadászat, A kereszt
felállítása, A három Grácia, Búcsú), Velazquez (Lándzsás kép, Szövőnők, portrék, életképek), Caravaggio (Szent Pál megtérése, A diadalmas Ámor),
Mányoki Ádám (II. Rákóczi fejedelem
portréja).
A
zenében is megjelent az új ízlés, mely egyrészt hangszerekkel kísért
szenvedélyesebb szólóénekeket jelentett: Monteverdi
operái, Vivaldi versenyművei, Händel oratóriumai, Bach fúgái.
Az irodalom feladatának azt
szánták, hogy a csillogó külsőségekkel elfeledtesse a valóságot: költői képek,
meglepő ellentétek, összetetet szerkezeti felépítés, bonyolult körmondatok,
kecses rímtechnika jelent meg az alkotásokban. legkedveltebb a verses mű, ezen
belül az eposz és a tragédia.
Újra
kedvelt műforma az eposz, melynek jellemzője az érzelmi telítettség, a pátosz. Jeles képviselői: a spanyol Cervantes:
Don Quijote (lovagregény paródiája), az olasz Tasso: A megszabadított
Jeruzsálem (kereszteshadjárat, hősiesség), az angol Milton: Elveszett Paradicsom
(protestáns vallás eposza).
Pázmány Péter, Zrínyi nevelőapja, az
ellenreformáció irányítója, egyetemalapító 1635 (Nagyszombat). A nagy
prédikátor nevéhez fűződnek imádságos könyvek, vitairatok, a Hitvédelmi
enciklopédia (teológiai mű). Szónoki beszédeinek gyűjteménye: Prédikációk. Ő a
magyar fordításelmélet (a szellemet átadni) megalapítója.
Zrínyi Miklós a magyar nyelvű barokk
eposz megalkotója. Fő műve a Szigeti
veszedelem. (A szigetvári hősök /dédapja/ önfeláldozásának bemutatásával
erkölcsi példamutatás kora magyarsága számára.) Prózai művei: Tábori kis trakta (katonai kézikönyv), Vitéz hadnagy
(az ideális vitéz ábrázolása), Mátyás király életéről való elmélkedések (az
ideális uralkodó bemutatása), Az török áfium ellen való orvosság (a magyarság
bírálata – röpirat).
A
barokk művészek és alkotásaik meghatározó szerepet töltöttek be a későbbi korok
kultúrájának további alakulásában. Bizonyították, hogy semmilyen hatalom és
semmilyen forma nem lehet akadálya az alkotók kibontakozásának.
Forrás:
Házi dolgozatok könyve 1. – A kezdetektől a felvilágosodás irodalmáig –
Szerkesztette: Maczák Edit – ITEM Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése