2014. márc. 17.

Az európai felvilágosodás. Klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó





I.
a)      A fogalom
b)      Előzmények
c)      Filozófia
II.
a)      Klasszicizmus
b)      Racionalizmus
c)      Empirizmus
d)      Szentimentalizmus
e)      Rokokó
f)       A felvilágosodás művészeti területei és neves alkotói
III.    Összegzés

A felvilágosodás szellemi mozgalom, eszmerendszer, amelynek célja a polgári társadalom megteremtése. Keletkezése, kibontakozása, fénykora nagyjából egybeesik a 18. századdal. Kiindulópontja az emberi ész és annak képessége. Előzményei a reneszánszig nyúlnak vissza. A természettudományos felfedezések, az ipari fejlődés, az árutermelés kialakulása, az angol és a holland polgári forradalom siettették kibontakozását.

Filozófiai forrásának az angol empirizmus és a francia racionalizmus tekinthető. A józan ész nevében felfogás jellemezte. A társadalmi rendet a szabadság, egyenlőség, testvériség demokratikus eszményei alapján akarták átalakítani. Jelszava: Merj gondolkodni! Az új eszmék terjesztője volt a francia Enciklopédia.

Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is a polgárság hiánya miatt a nemesség (Bessenyei György, Berzsenyi Dániel) szűk rétege vált hívévé és terjesztőjévé.

A klasszicizmus a felvilágosodás korának uralkodó stílusirányzata, mely az 1750-es évektől (a pompeji ásatásoktól) az 1830-as évekig tartott. A barokk ellentéte. Példaképének az antik görög ér római művészetet tekintette, ezeket utánozta. Élet- és világszemléletét az értelem, a ráció irányítja.

A racionalizmus alapján a tökéletes, de merev műalkotás szabályai éltek: hármas egység, egyszerű, ésszerű forma, mértéktartás, az illendőség, a valóságszerű ábrázolás, a harmónia, az erkölcsi nevelés, a tökéletes művészi felkészültség az érték.

Műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, nevelődési regény, episztola.

A racionalizmus francia filozófiai irányzat, ismeretelméleti módszer. Kidolgozója Descartes. Módszere a dedukció, azaz az általánostól kell eljutni az egyedi megismeréséhez.

Az empirizmus angol filozófiai irányzat, ismeretelméleti módszer. Kidolgozói: Bacon, Locke angol tudósok, akik kimondták, hogy ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés. Módszerük az indukció, mely szerint az egyes adatoktól, az egyedi megismeréstől lehet eljutni a tudományos általánosításhoz.

A klasszicizmus mellett és vele együtt él a szentimentalizmus és a rokokó stílusirányzat a 18. században.

A szentimentalizmus érzékenységet jelent. A romantikát előkészítő (preromantika) stílusirányzat csak az irodalomban él. Elsősorban az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja. Megkérdőjelezi az ész mindenhatóságát, hiszen nem képes megoldani a társadalmi rend és az egyén konfliktusait. Filozófiai alapja az empirizmus. Témája a szenvedélyes, de beteljesedni nem tudó szerelem. A gyötrődő hősök cselekvésképtelenek, a természet magányába vagy öngyilkosságba, betegségbe menekülnek.

Műfajai: elégia napló, levélregény.

Nincsenek merev műnemi és műfaji határok. A líraiságnak megfelelően alakul a stílus.

Követői: Rousseau, Goethe, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály.

A rokokó stílusirányzatának jellemzője az erőteljes díszítettség, kecsesség, játékosság, bájosság, zeneiség. A barokk kései szakaszában, a 18. században megjelenő átmeneti stílusirányzat. A nagy ideológiai célokkal szemben az e világiságot, a gyönyörködtetést hirdeti.

Témája az erotika, a szerelem. Kis formák, miniatürizálás, a pillanatnyiság jellemzi. Franciaországban bontakozott ki, hozzánk olasz és német közvetítéssel jutott el. Hátterében a hatalmon lévő arisztokrácia áll, a polgárság győzelmével megszűnik.

Követő alkotója Csokonai Vitéz Mihály. Tartózkodó kérelem című verse a finom erotika, szerelem, játékosság, báj, miniatűr remekműve. Egyszerre jelenik meg benne az ütemhangsúlyos és az időmértékes ritmus.

A felvilágosodás legnagyobb irodalmárai: Voltaire, Rousseau, Goethe, Schiller, Hölderlin.

Magyarországon: Bessenyei György, Kármán József, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

A klasszicizmus a képzőművészetben is megjelent:

Építészet:
Magyar Nemzeti Múzeum (1837-47) – Pollack Mihály
Vigadó – Pollack Mihály
Esztergomi Főszékesegyház (1820-40) – Hild József
British Múzeum – Anglia
Pantheon – Párizs
A leningrádi Admiralitás tornyos palotája és a Szmolnij
Szobrászat:
Canova: Amor és Psyche
Thorvaldsen: Vénusz
Ferenczy István: Pásztorleányka, Kölcsey Ferenc ülőszobra
Festészet:
David: A Horatiusok esküje, Marat halála
Ingres: A nagy Odaliszk
id. Markó Károly: Visegrád, tájképek sokasága
Barabás Miklós: portrék
Zene:
Haydn: oratóriumok, szimfóniák, kamarazene
Mozart: operák, szimfóniák, versenyművek, rekviem
Beethoven: szimfóniák, versenyművek, opera, kamarazene

A felvilágosodás időszakának gazdag gondolati és tartalmi megnyilvánulása törvényszerűen betöltötte hivatását. Egész Európa, de a világ művészetében hatalmas örökséget hagyott hátra az utókor számára. Az elkészült alkotások ma is értéket képviselnek, alapjául szolgálnak az utána következőknek.

Forrás: Házi dolgozatok könyve 1. – A kezdetektől a felvilágosodás irodalmáig – Szerkesztette: Maczák Edit – ITEM Könyvkiadó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése