I.
a) A fogalom
b) Előzmények
c) Filozófia
II.
a) Klasszicizmus
b) Racionalizmus
c) Empirizmus
d) Szentimentalizmus
e) Rokokó
f) A felvilágosodás művészeti területei és
neves alkotói
III. Összegzés
A felvilágosodás szellemi mozgalom,
eszmerendszer, amelynek célja a polgári társadalom megteremtése. Keletkezése, kibontakozása, fénykora
nagyjából egybeesik a 18. századdal. Kiindulópontja az emberi ész és annak
képessége. Előzményei a reneszánszig
nyúlnak vissza. A természettudományos felfedezések, az ipari fejlődés, az árutermelés
kialakulása, az angol és a holland polgári forradalom siettették
kibontakozását.
Filozófiai forrásának az angol empirizmus
és a francia racionalizmus tekinthető. A józan ész nevében felfogás jellemezte.
A társadalmi rendet a szabadság, egyenlőség, testvériség demokratikus eszményei
alapján akarták átalakítani. Jelszava: Merj gondolkodni! Az új eszmék
terjesztője volt a francia Enciklopédia.
Közép-
és Kelet-Európában, így Magyarországon is a polgárság hiánya miatt a nemesség
(Bessenyei György, Berzsenyi Dániel) szűk rétege vált hívévé és terjesztőjévé.
A klasszicizmus a felvilágosodás
korának uralkodó stílusirányzata, mely az 1750-es évektől (a pompeji
ásatásoktól) az 1830-as évekig tartott. A barokk ellentéte. Példaképének az
antik görög ér római művészetet tekintette, ezeket utánozta. Élet- és
világszemléletét az értelem, a ráció irányítja.
A racionalizmus alapján a tökéletes, de
merev műalkotás szabályai éltek: hármas egység, egyszerű, ésszerű forma,
mértéktartás, az illendőség, a valóságszerű ábrázolás, a harmónia, az erkölcsi
nevelés, a tökéletes művészi felkészültség az érték.
Műfajai: eposz, tragédia, óda,
epigramma, tanmese, nevelődési regény, episztola.
A racionalizmus francia filozófiai
irányzat, ismeretelméleti módszer. Kidolgozója Descartes. Módszere a dedukció,
azaz az általánostól kell eljutni az egyedi megismeréséhez.
Az empirizmus angol filozófiai
irányzat, ismeretelméleti módszer. Kidolgozói:
Bacon, Locke angol tudósok, akik kimondták, hogy ismereteink végső forrása a
tapasztalat, az érzékelés. Módszerük az indukció, mely szerint az egyes
adatoktól, az egyedi megismeréstől lehet eljutni a tudományos általánosításhoz.
A
klasszicizmus mellett és vele együtt él a szentimentalizmus és a rokokó
stílusirányzat a 18. században.
A
szentimentalizmus érzékenységet
jelent. A romantikát előkészítő (preromantika) stílusirányzat csak az
irodalomban él. Elsősorban az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja.
Megkérdőjelezi az ész mindenhatóságát, hiszen nem képes megoldani a társadalmi
rend és az egyén konfliktusait. Filozófiai alapja az empirizmus. Témája a
szenvedélyes, de beteljesedni nem tudó szerelem. A gyötrődő hősök
cselekvésképtelenek, a természet magányába vagy öngyilkosságba, betegségbe
menekülnek.
Műfajai: elégia napló, levélregény.
Nincsenek
merev műnemi és műfaji határok. A líraiságnak megfelelően alakul a stílus.
Követői: Rousseau, Goethe,
Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály.
A rokokó stílusirányzatának
jellemzője az erőteljes díszítettség, kecsesség, játékosság, bájosság,
zeneiség. A barokk kései szakaszában, a 18. században megjelenő átmeneti
stílusirányzat. A nagy ideológiai célokkal szemben az e világiságot, a
gyönyörködtetést hirdeti.
Témája az erotika, a szerelem.
Kis formák, miniatürizálás, a pillanatnyiság jellemzi. Franciaországban
bontakozott ki, hozzánk olasz és német közvetítéssel jutott el. Hátterében a
hatalmon lévő arisztokrácia áll, a polgárság győzelmével megszűnik.
Követő alkotója Csokonai Vitéz Mihály.
Tartózkodó kérelem című verse a finom erotika, szerelem, játékosság, báj,
miniatűr remekműve. Egyszerre jelenik meg benne az ütemhangsúlyos és az
időmértékes ritmus.
A felvilágosodás
legnagyobb irodalmárai: Voltaire, Rousseau, Goethe, Schiller, Hölderlin.
Magyarországon: Bessenyei György,
Kármán József, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi
Dániel
A
klasszicizmus a képzőművészetben is megjelent:
Építészet:
Magyar
Nemzeti Múzeum (1837-47) – Pollack Mihály
Vigadó
– Pollack Mihály
Esztergomi
Főszékesegyház (1820-40) – Hild József
British
Múzeum – Anglia
Pantheon
– Párizs
A
leningrádi Admiralitás tornyos palotája és a Szmolnij
Szobrászat:
Canova:
Amor és Psyche
Thorvaldsen:
Vénusz
Ferenczy
István: Pásztorleányka, Kölcsey Ferenc ülőszobra
Festészet:
David:
A Horatiusok esküje, Marat halála
Ingres:
A nagy Odaliszk
id.
Markó Károly: Visegrád, tájképek sokasága
Barabás
Miklós: portrék
Zene:
Haydn:
oratóriumok, szimfóniák, kamarazene
Mozart:
operák, szimfóniák, versenyművek, rekviem
Beethoven:
szimfóniák, versenyművek, opera, kamarazene
A
felvilágosodás időszakának gazdag gondolati és tartalmi megnyilvánulása
törvényszerűen betöltötte hivatását. Egész Európa, de a világ művészetében
hatalmas örökséget hagyott hátra az utókor számára. Az elkészült alkotások ma
is értéket képviselnek, alapjául szolgálnak az utána következőknek.
Forrás:
Házi dolgozatok könyve 1. – A kezdetektől a felvilágosodás irodalmáig –
Szerkesztette: Maczák Edit – ITEM Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése