I.
a) A barokk szó jelentése
b) Történelmi háttér
II.
a) A stílusirányzat jellemzői
b) Zrínyi Miklós
c) A Szigeti veszedelem
d) A barokk elemek
e) A cselekmény szálai
III. Összegzés
A
13-16. században a polgárság átmeneti megerősödése és az ellenreformáció, a
katolikus egyház hatalmi harca volt a társadalmi háttere egy új stílusirányzat,
a barokk kialakulásának. A barokk szó kagylót jelent, ami kifejezi a stílusra
jellemző bonyolultságot és a benne rejlő csillogást.
A
korszak jellemzői a monumentalitás, a túldíszítettség, a pompa és a
hatásvadászat. Úgy mint a többi, ez a stílusirányzat is nemcsak az irodalomban
érvényesült, hanem a többi művészeti ágban is megjelent. Az ellenreformáció
hívei mozgósították az építészeket, festőket és szobrászokat, hogy látványossá
tegyék a katolikus katedrálisokat. Az volt a céljuk, hogy a templomba lépőt
szinte lenyűgözze a nagy ragyogás, a pompa, a monumentalitás.
A
barokk hatás az irodalomban a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg.
Különösen kedvelte a bonyolult összetételű, de áttekinthető körmondatokat, a
patetikus stílust, a meghökkentést és a rímeket. Új műfajokat teremtett,
fellazította a hagyományos műformák kereteit, új, sok részletből, epizódból
felépülő, poklot, földet, mennyet egybeölelő szerkezetet hozott létre. Ez
utóbbi jellemző a barokk eposzra.
A
reneszánszot a magyar irodalomban is jó másfél évszázados barokk korszak
követi, s ez a 17. század elejétől az 1770-es évekig, a felvilágosodás
kezdetéig tart. Hazai képviselője Pázmány
Péter és Zrínyi Miklós. zrínyi
1646-ban tábornoki rangot nyer, majd egy év múlva horvát bán lesz. Családja s ő
maga is a török ellen vívott harcokról vált híressé. Az államférfi és hadvezér
életművének máig hatalmas részét jelenti írói termése is. Főbb művei: Az török áfium ellen való orvosság, Mátyás
király életéről való elmélkedések és a Szigeti
veszedelem.
A
16. század második fele a végvárak ostromával telt el. Száz évvel később még
mindig itt tartózkodnak a török seregek. Zrínyi Miklós ezt soha nem nézte jó
szemmel, minden erejével ellenük küzdött. Mivel a Habsburgok segítségére nem
számíthatott, ezért ő maga egy önálló nemzeti hadsereget akart létrehozni.
ennek népszerűsítésére példaképre volt szükség. Dédapja, a szigetvári hős erre
tökéletesen megfelelt. Az ő emlékére 1645 telén megírta a Szigeti veszedelem című művét, ami Szigetvár 1566-os ostromát
dolgozza fel.
A
Szigeti veszedelem műfaját tekintve barokk eposz. Az eposz az epika műnemébe
tartozó, hatalmas terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességekkel
rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva nagy, egy egész
közösség sorsára nézve jelentős tetteket visz végbe. Az eposz állandó elemei az eposzi kellékek: mint a segélykérés (invokáció), a téma
megjelölése (propozíció), a
dolgok közepébe vágó („in medias res”)
kezdés, a seregszemle (enumeráció), a csodás elemek alkalmazása, az állandó jelzők és ismétlések, az epikus
hasonlatok.
Az
eposz propozíciójában tudtunkra adja a szerző, hogy most már „Másnak hangosabb
versével / Fegyvert s vitézt éneklek”, azt, aki Szolimán haragját kivívta.
Verséhez segítségül hívja múzsáját (invokáció),
aki nem más, mint a keresztény Szűzanya. A cselekmény a mennyben veszi
kezdetét: Isten letekint a földre, s úgy találja, hogy nagyon megromlottak a
magyarok. Istentelenség, széthúzás, irigység él közöttük. Büntetésből Alektó
fúriát elküldi Szulimán szultánhoz, hogy a magyarok ellen tüzelje a pogány
török császárt. Alektó a szultán apjának, Szelimnek alakjában jelenik meg, s
meggyőzi, hogy a magyarok könnyen legyőzhetők. Gyülekezik hát a had (seregszemle), s elindulnak országunk
ellen. Szigetvárban Zrínyi Miklós kapitány imádkozik: ha a török arra venné
útját, hadd haljon a kereszténység oltalmára hősi halált. A feszült háromszor
Zrínyi felé hajlik, s a kapitány szózatot hall: megadatik majd neki a
mártírhalál (csodás elem).
Zrínyi
tisztában van vele, hogy a török nem bátorságával, fegyelmével, hanem
túlerejével számít a győzelemre. Emlékezteti hát katonáit, hányszor sikerült
fegyelemmel, csellel, rendíthetetlen hittel a túlerő fölébe kerekedni. A
korábbi sikerekkel biztatja most is övéit s azzal, hogy „mindfelől ránk néz az
nagy köröszténység”, bennünk van bizodalma. „Harcolnunk peniglen nem akármi
okért / Kell, hanem szerelmes körösztyén hazánkért / Urunkért, feleségünkért s
gyermekeinkért, / Magunk tisztességéért és életünkért.”
Halul
béget és a dühös természetű Demirhámot követségbe meneszti a szultán: a
szigetiek adják át a várat. Zrínyi azonban kereken visszautasítja az ajánlatot,
mert törökkel nem alkuszik.
A
vár ostroma a hetedik énekben kezdődik meg. A magyarok minden csatát
megnyernek, s már úgy gondolhatnánk, hogy megnyerjük a háborút is, hiszen a
törököknél már másodjára ül össze a haditanács, s a Szultán is a
visszavonuláson gondolkodik, amikor a törökök elfognak egy postagalambot, ami
Kolozsvárra repült volna. A levél szerint a magyarok már csak ötszázan vannak,
csak két napig tudják tartani a várat, és segítséget kérnek. Ez felbátorítja a
pogányokat, és egy utolsó nagy csapást mérnek a magyarokra. Őket segíti az
alvilág is: elfognak tizenkét magyar vitézt, megölik őket, s vérükből
varázsolva Fúriákat és Hárpiákat küldenek ránk. A 15. énekben már Zrínyi is
érzi végóráját közeledni: magához szólítja maradék harcosait, emlékezteti őket
arra, hogy Isten kiengesztelése végett vállalták a harcot. „Nem haragszik már
ránk, mert itt büntetését / Megvette büneinkért, s igaz törvényét /
Bételjesítette. most hüvség érdemét / Az nagy mennyben készíti s oda visz
minket.” Sziget ura szép fegyvereket választ, karjára aranyperecet csatol,
dolmánya zsebébe 100 aranyat tesz, hogy majdani gyilkosát így jutalmazza. A
vezér és maradék katonái kirontanak a várból, s még a szultánt is megölik. A
magyar katonák mind egy szálig meghalnak, de a halálhozó nagyságát mutatja,
hogy nem ember, hanem egy folyó végez velük. A barokk stílusnak megfelelően a
honvédők elnyerik méltó jutalmukat, és az angyali sereg kíséretében a lelkük a
mennybe száll.
Az
eposz mondanivalója, hogy a szigeti vitézek erényeivel, erkölcsi fölényével
megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököket.
A
költő művészi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566
strófából áll, s ez egyben utalás a szigetvári ostrom évére. Hangsúlyos
verselésű, a versszakok 12 szótagosak.
A
Szigeti veszedelem a magyar irodalom egyetlen barokk eposza. Ez azonban
tökéletesnek mondható, mert mind a formája, mind pedig a mondanivalója megfelel
a műfaj sajátosságainak.
Forrás:
Házi dolgozatok könyve 1. – A kezdetektől a felvilágosodás irodalmáig –
Szerkesztette: Maczák Edit – ITEM Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése