Ne sirj, ne sirj, szép gyermekem,
Ilyen bút ő nem érdemel meg,
Ő csak tréfált - hidd el nekem -
S unalmában játszott szerelmet.
És aztán nincsen-e elég
Csinos legény itt Grúziában,
Kinek szemébe' több tűz ég
S bajuszán is több nyalkaság van?
Őt távol országból dobá
Véletlenül közénk a sorsa,
Ő mén a hír után, hová
A had szeszélye őt sodorja;
Ő aranynyal kedveskedett
Neked - s e' volt őtőle minden,
Becsülte kedvességedet,
De égő, fájó könyeid nem...
Forrás: Orosz költők – Fordította Szabó Endre – Bp.
Szépirodalmi Könyvtár Kiadóhivatala 1891.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése