2017. ápr. 12.

Ismeretlen szerző: Székelyek



Hős és furcsa nép valának
Régentén a székelyek:
Most is hősök, most is furcsák,
Isten őket áldja meg.

Nem magas a székely ember,
Inkább botja, s kardja nagy;
De kezétől hull az ellen
Bár két fővel magasabb.

Hegyi nép a székely ember,
És még szegény a felett;
Fegyvere nincs, nem is készit,
Hoz az osztrák eleget.

Szótalan a székely ember,
Többet szól puskája tán.
S mert a golyó ritkán talál
Agyával sujt igazán.

Meg nem áll a székely ember
Ágyu s puskacső előtt,
Inkább beront, mert az ellen
Jobb ha meghal, mintha lőtt.

Nem tréfál a székely ember,
Hiába tréfál a vezér.
„Vezess” – mond – „de megkolintlak,
Ha csatánk rossz véget ér.”

Ritkán vig a székely ember,
De ha vig akkor bolond;
Német sisakból iszik bort,
S kenyérért Szebenbe ront.

Hős és furcsa nép valának,
Régentén a székelyek;
Most is hősök, most is furcsák,
Isten őket áldja meg.


Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.