(Athenaeum-kiadás. 333
oldal.)
Egy
házasságot és annak szereplőit boncolja fel legfinomabb ízeire, idegrostjaira
az író, aki valóságos görög végzettragédiát tár fel a pesti házaspárnak
látszólag egyszerű élete mögött. Csupa jószándék mind a két fél, a körülmények
mind olyanok, hogy biztosíthatnák a boldogságot és mégis megtörténik a nagy
katasztrófa, amelynek három ember esik áldozatául. Ananké. Végzet, amely ellen
nincs apelláta, amelyet nem lehet kikerülni. Végzet, amelyet az antik írók mint
kívül levőt láttak, a modern szerző azonban a lélek elrejtett mélyében mutat rá
létezésére. A gazdag csúnya lány és a jó külsejű, tehetséges szegény ügyvéd
házasságot kötnek. A lány nem tudja, hogy ő csúnya, mert az otthon légkörében
gondosan vigyáztak arra, hogy ez ne derüljön ki. A férfi őszintén hiszi, hogy
szereti a feleségét és mindent elkövet, hogy házasságuk harmonikus legyen. De
tudat alatt felesége húgába, a szép Ágnesbe szerelmes. És amikor egy véletlen
folytán kirobban az elfojtott érzés: itt a tragédia, minden jószándék ellenére.
Körmendi rendkívül finoman bogozza ki az érzések fejlődésének pókhálószálait és
a történések látszatra súlytalan, de lényegében döntő fontosságú apró
mozzanatait, a látszólagos véletlenek törvényszerűségét bizonyító tényeket. A
nagy regény erős drámai feszültség izgalmában játszódik le mindvégig.
Forrás: Literatura -
Beszámoló a Szellemi Életről, 13. évf. Bp., 1938. július 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése