Jókai csak nagyon keveset, úgyszólván semmit sem tett avégett, hogy regényei a külföldön is elterjedjenek. Egy részüket hazai tisztelői önként, hazafias készségből, lelkesedésből ültették át idegen nyelvekre, más részüket pedig külföldi kiadók üzleti érdekből szerezték meg s fordították le.
Legnagyobb buzgóságot fejtett ki hazai tisztelői közül Kertbeny. Az ő fordítása révén ismerkedett meg Wallner Ferenc, berlini színigazgató, Jókainak „Szerelem bolondjai” című regényével, amely annyira megnyerte tetszését, hogy azonnal felhívta reá Janke berlini könyvkiadónak a figyelmét, aki azután csakugyan meg is szerezte a regény fordítási jogát Jókaitól 30.000 forintért.
Ez időtől fogva Jókai regényei állandóan Janke kiadásában jelentek meg, aki azokat részint Wechslerrel, részint pedig ismeretlen írókkal fordíttatta le.
Álljanak itt még azoknak a nevei, akik Jókainak a külföldön való népszerűsítéshez itthon járultak hozzá. Ezek elseje Falk Miksa volt, ki nem csak maga fordított le több rajzot és elbeszélést német nyelvre, hanem Dux Adolfot is hasonló munkára serkentette. Kívülök még Bródy Zsigmond, Geist Károly, Fekete József munkálkodtak Jókai-regények német fordításán.
A francia közönség körében nagy nehézségek közt vertek gyökeret Jókai regényei. Az írónak nehány jó embere többszörös kísérletet tett Párisban, hogy egy-két ottani kiadót, köztük a két legelőkelőbbet, Hachettet és Charpentiert, a Jókai-regények francia kiadásainak megnyerje. A kiadók azonban nem mertek belemenni a vállalatba, mert ismerték a francia olvasóközönség természetét. Az csak olyan író műveit olvassa szívesen, akit személyesen ismer, aki ott élt, ott dolgozott Párisban, int Turgenyev is tette, aki regényeinek nagy részét állítólag francia nyelven írta. E mondhatni faji sajátság miatt Jókainak aránylag nem sok regénye jelent meg franciául, de ez korántsem jelenti azt, hogy nagy regényírónk a francia közönség és íróvilág ismeretlen, amit különben bőven megcáfolnak azok a lelkes, magasztaló nyilatkozatok is, melyek Jókairól a „Figaro” és más francia lapok hasábjain a közvélemény kifejezése gyanánt több ízben megjelentek.
Angolországban Jókai regényeinek elterjedtségét meglehetősen akadályozta műveinek rendkívüli drágasága. De az angol közönség ritka meleg szeretettel karolta fel őt, és a hírlapok elismerésétől duzzadó cikkeket közöltek róla. Első fordítójaként Patterson Arthur, a budapesti egyetem volt angol tanára szerepelt. Néhány Jókai-regény több kiadást is ért el. Jórészt német nyelvből lettek átültetve.
De angolul nemcsak a brit birodalomban, hanem Amerikában is sok Jókai-regény látott napvilágot. Itt már a könyvek olcsók, mesésen olcsók a Jókai-regények is. „Az arany ember”-t (A modern midas) Laura Curtis Bullard és Emma Herzok fordították le németből 1884-ben. Jókai népszerűségére Amerikában vall az is, hogy alig van szláv nyelv, melyen nagy regényírónk egy vagy több műve meg ne jelent volna. Így cseh nyelven három, lengyelül három, tótul három, szerb nyelven kettő, horvátul és oroszul egy-egy Jókai-regény jelent meg. Spanyolul és olaszul is több jelent meg. Az északi népek is melegen karolták fel a Jókai-irodalmat. Finn nyelven Jalava s több fiatal író buzgóságából öt regénye látott napvilágot, míg svédül és dánul a Szegény gazdagok és az Arany ember című regényei olvastatnak. Törökre Kunos Ignác, görögre Telfy Iván fordította le Jókait. Hollandi, japán, örmény és volapük nyelven is olvassák Jókai regényeit. Külföldön egyes könyvkiadók meggazdagodtak a regényein, neki azonban nem jutott ki mindebből egyéb, mint az a harmincezer forint, amelyet Janke fizetett a fordításért.
Forrás: Tolnai Világlapja 4. évf. 21. sz. 1904. máj. 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése