A Magyar Ég te dicső súgárja, Uránia! lelkes –
S édes öröm közt várt a Haza fzebb neme rád!
Áldott légy mennyben fzületett deli Múzsa, ki jöttél
Szépet s kellemetest hinteni, s nemzeti fényt! –
Étheri öltözeted s kofzorúd mint annyi fzövétnek,
Áldandó fénnyel honnyi Egünkre lobog.
Tapsolj, ah tapsolj hát Nemzetem édes örömmel,
Rendibe mert hozzád fzálnak az Ég lakosi.
Itt lebeg, itt köztünk már isteni fényű Minerva,
Itt van Uránia már, fzép Auróra, Hebe!
A tudomány-tárházt Pallás fzent Istene védi,
Boldog az olly Haza, hol mennyei ennyi tanyáz!
Noffza dicső Honnunk fzebb lelkü leányi vegyétek
Szép Nemetek meg fzebb angyali Geniufzát. –
Lelkes Uránia feltüntét lássátok örömmel;
Gyújtni kebeltekben mert jöve honnyi tüzet.
S ah illy égbeliek köriben telt bölcs mulatástok,
Háladatos fénnyel majd beborít titeket!
Forrás: Uránia Nemzeti Almanach 1. évf. – Esztergom, 1828.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése