(Magyarország)
Beszélgetni
is fogunk egyszer,
nem
csak beszélni, én
egy
világos konyhában ülnék le veled,
elvégre
annyit álltam tribünök előtt,
az
eszme katafalkjainál.
A
csepegő vízcsap engem nem zavar, nem
hisszük
már talán, hogy ezek szerelték ki a tömítéseket,
és
aztán honosult kínai módszer szerint…
Honnan
annyi víz?
Jó lesz
a hideg bor fele, az esti maradék.
Nem
várok én sokat, akarni is csak a lehetőt merem.
Tudom
én, hogy a lázadások takarékra állított
sparhelt
mellett törnek ki, előbb az asszonyból,
aki
utcára küld kis reményért legalább,
noha
félt, hogy másegyéb nyíllal át szíveden,
ő se
tudja, manapság miféle lehet az.
Beszéljük meg
előbb.
Lakott errefelé,
a strekken túl, egy kis fekete ember, a Korong
utca 6-ban, a
manzárdon, olyanokat mondott,
hogy „… itt
töpreng az éj nagy odva mélyén:
a nemzeti
nyomor”. Nem az. Ő egy másik.
Aszondja: „Íme,
hát megleltem hazámat” stb.
A fene tudja,
zsidó szeretői voltak.
Az apja meg
fél-román. „Vagy tán egészen az.”
Képzelj el ma egy
ilyen személyi lapot!
Meg aztán havi
kétszáz ennek sose telt.
Az akkor egy
tehén ára volt. Persze,
hova tennél,
dugnál te egy tehenet a tizedik emeleten?
Egere is csak a
templomnak van manapság.
Mondom, hogy nem
érdekes. Ez olyan izé. Propaganda.
Ma más a pénz.
Máshonnan jó. Hígban számolunk.
Mintha levesben
keresnéd a vizet.
A
sóderkonvertibilis ám –
te éppúgy nem
hiszed, ahogyan ő sem.
De nem ő az,
akire gondolsz. Lenin semmiképpen.
Ennek
nem volt szakálla, bajuszára sem kent bort sokat.
Hallgass
rám ezért. Tudom nem új a szöveg.
Más
Isten kéne, hogy olyant kitaláljon.
Annak
aztán kegyelmébe ajánlhatnák
a
mártírokat a hóhéraik. De azért az emberek is odaférjenek!
Há’
nem?
Értem
én, elvégre én is álmos vagyok.
Te
hajnalban kelsz, hogy eljuss a hajógyárba,
én
huszonnégy órás műszakban dolgozom. Olyanokat álmodom.
Vagy
szinte. Jó, hogy te nem látod, miket.
Felejteni
próbálom, nehogy eszembe juttasd,
ha egy
éjjel mégis ugyanazt álmodod,
mer’
akkor égszakadás, földindulás, egyebek.
Mit is
akartam neked mondani?
Forrás: Székely Útkereső 2. évf. 5-6. sz. (1991.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése