Lennél-e birtokom, melyen
Halastó ring, fürt érik, rozs terem,
Forrás fakad, vadon nő s benne vad?
Tehenünk jőne, tőgye oly dagadt,
Hogy bőgve állna a kapunk előtt,
Melyre akácok kéklő szirma nőtt.
Az udvaron menyét-raj futna. Közte
Játszanék vígan réce s fürge szöcske.
Selymes csibe-nép
Kapkodná köles csöpp szemét
És szúnyogokat hajkurászna.
Tarka lombot juharfa rázna
A ház elé, hol kakas kukorékol.
Virágot szednénk két marékkal.
S hozományul neked még
Megfonnók a hajlós rekettyét.
S cicánknak fekhelyül adnád
Juhaink gyapját.
Kedves kertem lennél-e te
Bársonyos mély fűvel tele?
(Ford.: Szemlér Ferenc)
(Forrás: Aki legdrágább, aki legszebb... – Százhúsz vers a szerelemről – Válogatta és szerkesztette Illés Lajos 244. old. – Kossuth Könyvkiadó 1982.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése