Lauka Gusztáv (1812-1902): A barrikádok embere (1848. ápr. 29.)

(Barabás Miklós litográfiája)

Ha a trónon zsarnok hever,

tiporva jog- s népérdeket

Ha törvénytelen kéz arat

Ott ahol törvényes vetett,

Utcára mén, sáncot kerít,

Onnan puskázza elenit

A barrikádok embere.

Szemeiből bátorság néz,

Keblében honszerelme él,

Rabszolgaság – egyetlenül

Amitől tart, amitől fél;

Örömest áldoz életet,

Ha szabadságot nyerhetett

A barrikádok embere.

Szemeiből bátorság néz,

Keblében honszerelme él,

Rabszolgaság – egysetlenül

Amitől tart, amitől fél;

Örömest áldoz életet,

Ha szabadságot nyerhetett

A barrikádok embere.

A zsarnokok védőire

Harsányhangon halált kiált,

A zsoldos bérszolgára lő,

Legyen rokon, legyen barát;

De ki tisztán szeret hazát,

Annak más vétket megbocsát

A barrikádok embere.

Ha a szabadságharc után

Szeretteihez visszatért,

Vidor danák közt mossa le

Fegyver- s ruháiról a vért,

Hon jólétéért fohászkodik

S mint békés polgár dolgozik,

A barrikádok embere.

Ha pedig az ellengolyó

Vagy kard halálát hozta meg,

Elestét életben maradt

Szabad nemzet siratja meg,

Sírját mindenki tiszteli,

Mert azt szabad földben nyeri

A barrikádok embere.

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.