I.
a) Történelmi
háttér
b) Mátyás
király udvara
II.
a)
Janus Pannonius
b) Pannónia
dicsérete
c) Janus Pannonius
nézetei a háborúról
d) Mars istenhez
békességért
e)
A három részre
szakadt ország
f)
Balassi Bálint
harcai
III.
Összegzés
Harcokkal
teli korokban a háború morálja, a bátorság, a vitézség, az egyéni dicsőség, a
hősi halál értéke vált általánossá. A 15. században az egyre súlyosabbá váló
török támadások és a belső széthúzó erők veszélyeztették a magyar államot. Fennmaradása,
sőt átmeneti megerősödése a Hunyadiaknak köszönhető.
A
magyar reneszánsz kezdete az 1450-es évekre tehető, mikor királyi kancellária
alakul Magyarországon. Mátyás elrendeli, hogy mindenről készüljön hivatalos
okirat. Ez az írás egységesítését vonja maga után. Szakirányú képzések folynak
Európa egyetemein (Padova, Bologna, Bécs, Krakkó), ahol a humanista kultúra már
meghonosodott. Mátyás király udvarában talált otthonára a 15. századi
humanizmus, de széles körű elterjedéséhez hiányoztak a feltételek: erős városi
polgárság, fejlett városi életforma, kulturális központok. Magyarországra a
firenzei reneszánsz hat legjobban. A mecenatúra a reneszánsz részévé válik, a
főurak halhatatlanságra ágynak, ezért tehetséges fiatalokat taníttatnak. Janus
Pannonius az első ilyen ígéretes ifjú, akit nagybátyja, Vitéz János nagyváradi
püspök Itáliában taníttatott, s 1458-ban kiművelt humanistaként tér haza. A
latin nyelvű humanista irodalom az európai reneszánsz egyik legsajátosabb
megnyilvánulása ezekben az években. Janus Pannonius alkatánál fogva nem karddal
harcolt, hanem tudásával, a szó erkölcsi erejével a műveltség elterjedése
érdekében. A hazai humanizmus gondolatvilágában a politikai kérdések és tettek
szorosan összekapcsolódtak az újrafogalmazódó erkölcs problémáival, a
tudományok és a meggyőző művészi beszéd kultúrájának ügyével, hiszen
Magyarország a török hódítással szemben csak úgy védekezhetett hatásosan, ha
szerves és értékes részévé tudott válni a nyugat-európai gazdasági és
kulturális áramlásnak, és ebben a korban a döntések befolyásolásában elsődleges
szerepük volt az érvek élőszóban vagy levélben történő művelt és találékony
előadásának. Janus nagy mestere volt mindennek. Mátyás király kancelláriáján
kapott feladatokat, fontos közéleti tisztségeket töltött be, és tudatosan
vállalta a humanista udvari költő szerepét. Műveltségének és költészetének
felértékelése nyilvánul meg a Pannónia
dicsérete című epigrammában. E vers a középkorból öröklött lovagi értékrend
mellett egy másfajta értékrendet is megfogalmaz, ahol a katonai dicsőségnél
fontosabbnak bizonyul a szellemi dicsőség.
Janus
Pannonius eszményeihez híven szembefordult mindenfajta háborúval, hiszen az
öldöklés emberi életeket pusztít el, humanista szemében pedig az egyik legfőbb
érték éppen az élet, a béke. Mars
istenhez békességért című epigrammája egy elkeseredett anti-himnusz, melyet
akkor írt, amikor már megundorodott mindennemű – karddal és tollal való –
háborúskodástól. Verse a római hadistenhez, Marshoz szól. A megszólítások első
fele ima, a másik fele pedig elutasítás, Mars emberellenes tevékenységének
elítélése. Az utolsó sorban csendben könyörög: „Atyánk, kíméld megfáradt pannon
népemet!” Semmi utalás nincs ebben a versben a török elleni „szent” háborúra,
csupán a megfáradt, szenvedő magyar nép iránti aggodalom hangja szólal meg.
1465-ben
felívelő pályája megtört: Olaszországba követként ment, hogy pénzt kérjen a
török elleni harcokhoz, de valamit elhibázott, pénzt nem kapott, s Mátyás
kegyeiből kiesett. 1470-től elhallgat, nem ír, s ráadásul egy politikai
összeesküvésben is részt vállal, ami miatt Mátyás király száműzi. Betegsége is
eluralkodik rajta, s fiatalon hal meg 1472-ben a kor kivételes tehetségű
humanista gondolkodója.
Mátyás
1490-ben halt meg, s virágzó országa véres csatatérré változott. Magyarország
1541-ben három részre szakadt, a magyarokat a német és a török is sanyargatta,
a török további terjeszkedésével szemben elszánt védekezés folyt. A késői
feudalizmus korát, melyet Magyarországon a feudális erők növekedése, a polgári
erők gyengülése, az ipar lassú és hiányos fejlődése jellemezte. Mindezt a
reformáció egyre nagyobb terjedése zavarta meg.
Ezekben
a vészterhes időkben egy háborgó lelkű, örökké nyugtalan magyar főőr, Balassi Bálint élte botrányos életét. Örökké
a szerelemnek hódoló, bűnös életéért istenhez fohászkodó költő így sem
hagyhatta figyelmen kívül hazája nyomorúságos helyzetét. Életének értelmes célt
a török veszedelem elleni hősies harc adhatott. A vitézek példáját követve maga
is beállt a végváriak seregébe, s reneszánsz szemléletű vitézi verseivel meg is
énekelte a magyar katona helytállását, hazájáért és a kereszténységért vállalt
önfeláldozását.
Balassi
1579-ben Egerben, majd néhány viszontagságos esztendő után 1591-ben Esztergom
váránál küzdött a janicsárok ellen. „Az jó hírért névért s az szép
tisztességért ők mindent hátra hadnak / Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak.” – írja az Egy
katonaének című vitézi énekében, melyben a végvári vitézeknek állít örök
emléket.
A
haza eddig hiányzott költő szótárából, a szülőháza csak most szépül „édes
hazává”, mikor már hazátlanná vált. Az emlékek idézése kirostálta múltjából
mindazt, ami szégyellni való volt, s a jelen szomorúságával szemben
felragyogtatta élete valóban múlhatatlan értékeit. A költő katonai-vitézi
erényeit senki sem vonhatta kétségbe. Az Egy katonaének című versében emléket
állít Egernek, a vitézi életforma már eltűnő hőskorának s önmagának is. A vers
Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden
sora a belső rímek által három egységre tagolódik. A vers 3x3, tehát 9
strófából áll. Hárompillérű kompozíció, ez a három pillér az 1., az 5. és a 9. strófa.
Az
5. versszak a vers tengelye, ez tartalmazza a mondanivalót: „Emberségről
példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” Balassi versének alcíme is
ismert: a végek dicsérete, s valóban ez a dicséret a vers lényege, az
önfeláldozó katonák hősiességének magasztalása.
Balassi
nem a históriás énekekhez hasonló történeti beszámolót ad, hanem egy összegzést
a katonák életéről, létük apró mozzanatairól, mindennapjaikról. A harc leírása
mellett a mezei táborozásról, őrködésről is számot ad, a katonák öltözetéről,
felszereléséről, lovairól is olvasunk. A vers mégsem merül ki ezeknek az
életképeknek az összegyűjtéséből: hanem felszólít a kélt alapvető érték: az
emberség és a vitézség megbecsülésére. Erre a vers leghangsúlyosabb helyén,
szimmetrikusan a középpontban kerül sor, egyenlő távolságra a nyitó és záró
keretszakaszoktól, melyekben a vitézek megszólítása és megáldása a közös. Balassi
tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi azt a
strófát, melyben az ellenségét kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek
erkölcsi nagyságát hirdeti. „Emberségből példát, vitézségről formát mindeneknek
ők adnak”. A „szép tisztesség” és a humanista „hírnév” övezi a katonákat,
hiszen harcuk egyszerre jelenti az „édes haza” és a kereszténység védelmét.
A
16. századi magyar humanista világnézetnek az emberség és a vitézség az
erkölcsi értékei, s Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai.
Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét,
mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez.
1594-en
Esztergom váránál a török ellen indított roham során a költő lába megsérült, a
seb elfertőződött, és iszonyú fájdalmak közepette halt meg. Még halálos ágyán
is verset írt, nem a vitézekhez, hanem az Istenhez: „Te katonád voltam, Uram,
és a te seregedben jártam.”
A
15-16. században, amikor a magyar nyelvű irodalom európai jelentőségűvé vált, a
magyarság történelmének egyik legnagyobb válságát élte át. Állandó harcokat
kényszerült vívni az ország három részre szakadása, a sorozatos török hódítások
miatt. A cél nem Magyarország egységének helyreállítása volt, csak a puszta
életben maradás, a török megállítása volt. Ez a szomorú helyzet pedig az
állandó háborús életmódra való berendezkedést követelte meg a magyar néptől.
(Forrás:
Varga Zsuzsanna: Házi dolgozatok könyve – A kezdetektől a felvilágosodás
irodalmáig 68-71. old. – ITEM Könyvkiadó Békéscsaba)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése