2011. dec. 16.

Felner-Dénes Pál: Az árnyékember


Felner-Dénes Pál új író, de csak mint magyar író. Mint most megjelent könyvének a végén olvassuk, németül már vagy nyolc könyve jelent meg, aforizmák, regények, színdarabok s köztük több úgy látszik, sikert is aratott a német közönség előtt. Most, mintegy önkéntes száműzetésből, visszatért hazájába és magyarul adta ki Az árnyékember című regényét.

Jelentékeny tulajdonságokat hoz magával. Munkáján erősen érzik a mai német irodalom levegője, a mai németek szoktak így megfogni egy témát a technika és motiválás módja is arra a regényformára emlékeztet, amelynek leghíresebb példája Kellermann Alagút-ja. Fantasztikus regényt írt abból a fajtából, melynek az angol Wells a legismertebb művelője s amelynek lényege az, hogy az író egy szofizmából, nem egészen komolyan vett gondolatból indul ki s ebből logikai vagy pszichológiai módon fejtve le a konzekvenciákat, fantasztikus cselekményt alakít ki.

A kiinduló filozófia köréből való s körülbelül abban áll, hogy ha valakiben nincs elég akarat, hogy kifejlessze és értékesítse a benne rejlő géniuszt, a legjobbik énjét, akkor ez az én az árnyékában keres menedéket, elszakad tőle s az embernek akkor csak az érzés marad. Agy jár a regény hőse, az óbudai különc hegedűkészítő fia, Sebők Henrik. Tele van genialitással, nagy művésze a zenének, gondolatai vannak, melyekkel jótevője lehetne az emberiségnek, nagyszerű találmányok ötletei forrnak benne –, de nincs akarata, semmi alkotás nem kerül ki készen a keze közül, genialitása terméketlen marad.

Az eszmék, melyek alakulatlanul vívódnak benne, végre is megfüllesztik a lelkét, okult gondolatkörbe téved, egyszerre csak az árnyéka elkezd nyugtalankodni és elszakad tőle: Az elszabadult árnyék megöli Henrik legjobb barátját, Morbert Sándort és belopja magát ennek testébe, Henriknek csak a jóságos, érző szíve marad meg. Morbert ragadja magához Henrik minden eszméjét és kíméletlen akarattal megvalósítja őket, de neki meg szíve nincsen s így minden, amit Henrik az emberiség javára gondolt ki, az ő kezében átokká és a pusztulás eszközévé válik: a leányt, akit Henrik szeret, magához édesíti és szívtelenségével öngyilkosságba taszítja, találmányaival rettentő háborúba keveri az országot, mindenkire, akivel összekerül, pusztulást és kárhozatot hoz.

Henrik, kinek számára csak az érzés és szenvedés maradt, gyötrődje látja mindezt s tudva, hogy Morbert – illetőleg saját, a Morbert testébe lopózott árnyéka – mégis szorosan függ az ő életétől, öngyilkos lesz s ezzel Morbertet is megöli.

Az író sok hatással alkalmazza a fantasztikus motívumokat: főhősének már származásával jelzi a mindennapitól eltérő, különös voltát, lépésről-lépésre fejleszti benne a misztikus motívumokat s figyelemre méltó dialektikával födi el a fantasztikus történet irrealitását. A mai közönség feltűnően vonzódik az ilyen fantasztikum iránt – általában, mintha újra erősen feltámadt volna az emberek vágya a mese után -, s Felner-Dénes Pál könyve iránt is előreláthatólag nagy érdeklődés fog nyilvánulni. A terjedelmes könyvet a Franklin-Társulat nagyon szépen állította ki; ára 6 korona 60 fillér.

(Forrás: Vasárnapi Újság 64. évf. 1917. 50. sz.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése