Elek Oszkár: Kisfaludy Károly Eprészleánya és egy skót népballada

Kisfaludy Károly epikai költészetének az Eprészleány valóságos gyöngye. Meséje is megragadja az olvasót. A mese szövésében olyan találó ötletességre s meglepő fordulatra bukkanunk, hogy ezért is nagy dicséret illetné Kisfaludy Károlyt, ha ez a mese az ő leleményére vallana.

Az „eprészleány” kedves történetet megtaláljuk egy régi skót népballadában. Feljegyezték már Kinloch, Buchan, Chambers, a jeles balladagyűjtők. Az összes változatokat Francis James Child megbecsülhetetlen értékű, Magyarországon eléggé nem méltányolt, bár a magyar balladaköltészet egyetemes népköltészeti változataira is fényes világosságot derítő¹, kiválóságaiban a Percy püspök kiadványát is jóval felülmúló balladagyűjteményében tanulmányozhatjuk.

Szép májusi napon, mikor a nap derülten sütött, egy takaros leány mélyen sóhajtozott. John of Hazelgreenért bánkódott. Valaki megszólítja, boldog volna az a férfi, kihez feleségül menne. A leány nem törődik a csalogató szóval. Dicséri John of Hazelgreen széles vállát, hatalmas karját, csinos tekintetét, aranyfonatú haját. A másik erre azt mondja, John már nem él. A meglepett leány a halált kívánja, mikor a lesújtó hírt hallja. amaz buzdítgatja, ne törődjék Johnnal, szívesen beleegyezik, hogy legidősebb fia feleségül vegye. A leány nem tágít. Erre z éltes várúr lovára emeli. A paripát megsarkantyúzza s Bigger városába vágtat. Itt kabátot, uszályos ruhát, selyemfőkötőt s ezüst cipőt vásárol neki. Újból paripájára kapja s odavágtat vele, hol vigasság járja s gyönyörű arcú nőkben gyönyörködhetik a szem. Hiába, a szerelmese miatt búslakodó leány könnyei szakadatlanul omlanak. Egyszerre előugrik a fiatal Hazelgreen, az idős lovagban apját üdvözli. Karjába ragadja az epedő leánykát. Fogadkozik, inkább elpusztul, inkább elengedi apja minden birtokát, csak a szeretett leány az övé legyen. Az apa megnyugtatja, még ma lesz a lakodalmuk s övék lesz az ősi birtok:

O  hold your tongue now, son, he sayes

Let no more talking be;

This maid has come right far from home

This day to visit thee.

This day should been your wedding-day,

It shall be thy bridall-een

And thou’s get all thy fathers land

And dwell in Hasillgreen.²

A leány titkos epedése, az apa cselvetése, ajándékozása, a csalafintaság derűs fordulata közös mozzanatok. Feltűnően hasonló a meglepetésszerűen előbukkanó nászkíséret felvonulásának az indítéka is. Úgy a balladának, mint Kisfaludy Károly elbeszélésének fontos mozzanata még a szerelemnek társadalmi különbségeket megszüntető varázsereje.

Az előkelő főúr és az egyszerű leányka szerelmének ez, a népköltészet demokrata felfogásával könnyen magyarázható indítéka a skót népköltészetben régi keletű. Példaképpen Walter Scott híres gyűjteményének The oroginal ballad of the Broom of the Cowdenknows című balladájára hivatkozom.³ Egy előkeő úr származását eltitkolva megszereti az egyszerű fejőleányt. A szerelemnek csakhamar záloga is lesz. A nemes úr újból megjelenik. Megismerteti magát: lord, oaklandi birtokos; nagyon boldog, hogy a fejőleány lesz a felesége.

Az Eprészleányban a szerelmesek találkozásának romantikus rajza eredeti jellemű, s erős bizonysága Kisfaludy Károly tehetségének. Van még néhány eredeti mozzanat az Eprészleányban, de a költői elbeszélés lényege a skót balladára utalja a kutatót.

Valószínű, hogy Kisfaludy Károly a skót balladának német fordítása vagy átdolgozása alapján írta a művészi kivitelre valló költeményt. Párhuzamunk alapján kiderül, hogy az Eprészleány költészetünknek első terméke, mely a skót népköltés hatására vall.

¹) Csupán két példára hivatkozom. A skót-angol népköltészetben a mi Molnár Annánknak Lady Isabel and the elf-knight a mása. Számos változata van a holland, flamand, dán, svéd, norvég, német, sziléziai, vend, cseh, szerb, francia, észak-olaszországi, spanyol, portugál népköltészetben. Childnak róluk írt nagy bevezető tanulmánya a folklore-ra alkalmazott philologiai pontosságnak a remeke (I: 22-54, negyedr.) Bőven tárgyalja a magyar változatokat is: „Five versions from recent traditions, all of them interesting, are given in Arany and Gyulai’s collection of Hungarian popular poetry, Molnár Anna (I. 45). Pálbeli Szép Antal angol változata Willie’s lyke-wake. Child bevezetésében nemcsak az angol változatokat tárgyalja, hanem foglalkozik a dán, svéd, olasz, szlovén alakokkal is (I. 247-250). Az idegen változatok közül legbővebben a magyart ismerteti: „A. Magyar. Arany and Gyulai, I, 172, o 18. „Pálbeli Szép Antal”, translated by Aigner… Handsome Tony tells his mother, that he shell die for Helen”, etc. (I: 249-250.)

²) Francis James Child: The english and scottish popular ballads: John of Hazelgreen, Part IX, 160. és a k. lk.

³) Walter Scott: The minstrelsy of the Scottish Border, 1873-iki kiadás, II, 29-32.

Forrás: Irodalomtörténet 1. évf. 9. füz. 1912.