Wells: A szenvedélyes barátok

Wells, a modern európai irodalmi mozgalom egyik első vezérszelleme sokféle arculattal áll a világ előtt: mint szociológus, aki a modern társadalom átalakításának programján gondolkozik, annak az angol szociológus csoportnak a szellemében, amely Fabian Society néven vált ismeretessé, s amely kritika alá vette úgy a kapitalizmus, mint a szocializmus szellemét és ebből próbált valami új, megnyugtató szintézist felállítani; mint páratlan intuíciójú kombináló képesség, amely megismerni igyekszik a jelen állapotait s ezekből próbálja megállapítani a fejlődés tendenciáját, felállítani a jövő horoszkópját; mint fantasztikus regények írója, aki a modern technika és metafizika által adott lehetőségekből kiindulva merész leleményű történeteket kohol, de mindig azért, hogy kritikáját – sokszor éles és szarkasztikus szatírájú kritikáját – adja a mai életnek, a társadalom, a kultúra és az állam mai berendezéseinek és mint társadalmi regényíró, aki megeleveníti a mai élet jellemző alakjait és rajtuk keresztül világítja meg mindazt, amit reformra szorulónak és tarthatatlannak ítél.

Ebben a sokoldalúságban tehetségének gazdagsága nyilvánul, de teljes egységet ad bele az, hogy az író szeme, akármiféle fajtájú dolgot ír, mindig a modern életre van függesztve, az alapja, amelyből kiindul és amelyhez visszatér, mindig valami társadalomkritikai gondolat. A magyar olvasó is sokat köszönhet neki, művei magyar fordításokban nagy közönségre találtak és sokak gondolkodását termékenyítették meg. Most új regénye jelent meg Szenvedélyes barátok címmel, Mikes Lajos minden elismerést megérdemlő gondos fordításában.

Ebben a könyvében Wells a modern nő helyzetét veszi megfigyelő üvegje elé: erőteljes kritikát mond érdekes cselekvény alakjában a férfiról, aki a nőt, akit szeret s aki őt szereti, tulajdonának akarja tekinteni, emberi függetlenségétől megfosztani, a saját életét elvenni tőle, hogy a maga életének függvényévé tegye. Ezzel szembeállítja a nőt, aki természetszerűen védi a maga életét, ki akarja vívni függetlenségét és amikor ez a törekvése megtörik környezete ellenállásán, bujkálásra, önmagának elleplezésére kényszerül, amibe végül is belepusztul. A nő joga maga-magához - ez a vezérgondolat vonul az egész regényen végig. Feltárulnak az új, független, egyénisége szerint élő és épp ezért mély és szilárd erkölcsű női típus körvonalai. Wells-szel lehet vitatkozni, ítéleteit elfogadni és el nem fogadni, de hatása alól lehetetlen szabadulni, mert őszintén, mély erkölcsi komolysággal keresi az igazságot, igyekszik félrehárítani mindazt a bozótot, amit a társadalmi babona, előítélet, mindenféle élethazugság, rosszul értelmezett hagyomány torlaszt elébe. Kényszeríti az embereket, hogy gondolkozzanak és ezzel akaratuk ellenére is szolgálatot tesz nekik. A szenvedélyes barátok a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg, olyan kiállításban, amely békeidőben sem vált volna szégyenére bármely kiadónak.

(Forrás: Vasárnapi Újság 67. évf. 1920. 9. sz.)