A reneszánsz

Balassi Bálint 1554-1594

I.       a)      A szó jelentése

         b)      Történelmi háttér

II.      a)      Eszmerendszer

         b)      Kultúrterületek és jeles képviselőik

         c)      Magyarországi viszonyok

         d)      Janus Pannonius

         e)      Balassi Bálint

III.    Összegzés

         A reneszánsz szó újjászületést jelent, a 14-16. századot felölelő kultúrtörténeti korszak és a hozzá tartozó stílus neve.

                   Kiindulópontja Észak-Itália volt. A középkor végén a pápai és a császári hatalom Itália birtoklásáért küzdött. A független északi városállamok közben rohamos fejődésnek indultak, melynek alapja a politikai önállóság és a virágzó kereskedelem volt. A feudalizmus felbomlása a polgárság életformájának és világszemléletének átalakulásához vezetett.

         A reneszánsz kor eszmerendszerét egyrészt a kultúra világiasodása: a földi élet élvezése, a boldogság keresése jelentette. Újra felfedezik a szerelem, az emberi test és a természet szépségét. Fontos lesz a barátság, a család és a haza fogalma. Megnő a szellem és a művészet tisztelete. Felértékelődik az egyéniség, a tehetség elismerést kap.

         Mindezek megvalósításához az antikvitásban (a Római Birodalom értékeinek újjászületésében) találtak mintát.

         A reneszánsz eszméje: az emberközpontúság, a humanitás. A humanista tudósok főként a római civilizáció feltárására törekedtek.

         A latin nyelvű keresztény írások és a Biblia vizsgálatára is sor került. Ez vezetett a reneszánsz korhoz csatlakozó vallásújító mozgalomhoz, a reformációhoz, melynek egyik célja, hogy mindenki a saját nyelvén olvashassa a szent szövegeket.

         A reneszánsz először a képzőművészetben hódított: törekvése a természet hű utánzása. A festészet nagy művészei: Giotto (Krisztus siratása), Botticelli (Vénusz születése), Leonardo (Mona Lisa), Raffaello (Athéni iskola), Dürer (Ádám és Éva).

         Szobrászat és freskó: Michelangelo (Dávid, a római Sixtusi-kápolna freskói)

         Építészet: Brunelleschi (gótika helyett: antik elemek: Medivi-, Ricardi-, Pitti-paloták)

         Zene: madrigál kórusok, - Palerstrina,

         Csillagászat: Kopernikus (heliocentrikus elmélet),

         Természetfilozófia: Giordani Bruno

         Társadalomfilozófia: Machiavelli, Morus Tamás, Erasmus (Bibliafordítás németre)

         Költészet: Petrarca: Daloskönyv (366 szonett)

         Novella: Boccaccio: Dekameron (novella: Tíz nap)

A reneszánsz Magyarországon is megjelent.

         Könyvnyomtatás: Gutenberg 1540

         Sylvester János: Új testamentum magyarra fordítása

         Bornemissza Péter: Elektra-fordítás

         Károli Gáspár: Biblia-fordítás

         Zene: Bakfark Bálint lantművész

         Magyar építészet: Bakócz-kápolna (Esztergom), Sárospataki vár

         Janus Pannonius (1434-1472) (pécsi püspök) Vitéz János nagyváradi püspök jóvoltából már 13 évesen Itáliában, Ferrarában tanult, verseit latin nyelven írta.

         1451-ben írja Búcsú Váradtól című versét, melyben kedves emlékektől búcsúzik, és jövendőbeli élmények elé néz.

         1458-ban tér vissza Magyarországra. Buda szellemi szegénységét írja le Galeotto Marziónak címezve.

         Az 1460-as évektől Buda felvirágoztatásán dolgozik, de hamar kegyvesztett lett. Életének kisiklását, tragédiáját foglalta össze az 1466-ban írt Egy dunántúli mandulafáról című epigrammájában.

         Pannónia dicsérete című epigrammájában a műveltségnek és a költészetnek állít emléket.

         Mikor a táborban megbetegedett című versében a betegségének tragédiáját írja le: a művelt szellem és a gyenge test konfliktusát tárja elénk.

         Saját lelkéhez című elégiájában életművének összefoglalását nyújtja.

         Balassi Bálint (1554-1594) a magyarországi reneszánsz líra megalkotója.

         Témái: vitézi-, hazafias-, szerelmes-, istenes versek.

         Versszerkesztő elve: 3 pilléres versépítés: alá- és fölérendeltség elve, a mondanivalót mindig a középponti rész tartalmazza.

         Balassi nevéhez fűződik az ütemhangsúlyos verselés, melyben a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem. egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata. A magyar ütemben mindig az első ütem hangsúlyos, s ez után 1, 2, legfeljebb 3 hangsúlytalan szótag következik, tehát összesen háromféle ütemünk van: 2, 3, 4 szótagos. (Hogy Júliára talála… zenéje)

         Verseinek jellemzője még a belső rím: a sorokon belül elhelyezkedő rímek, amelyek a sort két vagy több rövidebbre bontják fel.

         Balassi-strófa: a 3 sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által 3 egységre tagolódik, két hatszótagost mindig egy hetes egység követ. Rímképlete: aab, ccb, ddb.

         Az egész vers 3x3=9 strófából áll. A verset a 3-as szerkesztési elv vezérli, s a vers mondanivalója mindig a középső rész.

         Balassi verseit ciklussá, a magyar „Daloskönyvvé” szervezte. A Balassa-kódex az első egészében megszerkesztett versgyűjtemény, mely 99 versből áll, és a versek sorrendje szigorúan megszabott. A kötet 33 vitézi, hazafias, istenes verse mellett 33 vers a házassága előtti, 33 vers pedig a házassága utáni életére utal. A 3x33-as versgyűjtemény élén a szentháromság 3 tagjához intézett 99 soros 3 himnusz állt volna. A költő „krisztusi” korban, azaz 33 évesen kezdett dolgozni kötetén, melyet befejezni sajnos nem tudott. E kötet „Az maga kezével írt könyve”-ként lett ismeretes. A kötetben a Balassi-strófa az uralkodó.

         A reneszánsz idején sikerült megvalósítani a magyar kultúra felébresztését, megkezdődött a magyar nemzet értékeinek felismerése, hirdetése, Európa szemének felnyitása: a magyar nem csupán a feudális kizsákmányolás alanya, hanem a művészetek alkotásaira is képes és nyitott nép.

Forrás: Házi dolgozatok  könyve 1., 38-40. old. – Szerkesztette Maczák Edit – ITEM Könyvkiadó)