1767
Sopronban megjelenik Jan Severini selmeci evangélikus rektornak a szlovákok őstörténetéről írt munkája: Commentatio historica de veteribus incolis Hungariae.
Eszéken megjelenik Matija Antun Relkovic műve: Nova slavonska i nimacka grammatika. (E mű a horvát felvilágosodási és nyelvi törekvések első irodalmi megnyilatkozása.)
1769. április 25.
A Helytartótanács rendelete értelmében összeíratják a görög kereskedők vagyonát, s hűségeskü letételére kötelezik a Magyarországon élő görög kalmárokat. (Az 170-1775 között Pest megyében végzett összeírás szerint 57 helységben éltek görögök; legtöbben Kecskeméten, Vácon, Szentendrén és Ráckevén.)
1770
Sajnovics Jánois Demonstratio című munkájában a lapp és a magyar nyelv összehasonlításával kimutatja a magyar nyelv finnugor kapcsolatait.l A hangváltozások bizonyítására első ízben teszi közzé a Halotti beszédet.
1771. július 20.
Mária Terézia kibocsátja a magyarországi szerbek jogállását rendező "Illir Regulamentum"-ot. (A szerb lakosságot is a Magyar Királyi Kancellária, illetve a vármegyék és városok joghatósága alá rendeli; ezzel a karlócai pátriárka világi hatalma megszűnik.)
1774.augusztus 8.
A Helytartótanács rendelete értelmében eskütételre kötelezik a török alattvalóként Magyarországon élő görögöket. Kereskedelmi szabadságot csak honosított görög élvezhet.
1776
Mária Terézia megalapítja a nagyváradi (román) és a körösi (szerb) görög katolikus püspökséget.
1777.január 2.
Mária Terézia kiadja a második "Illir Regulamentum"-ot a magyarországi szerbek helyzetének szabályozására. (Feloszlatja a külön illír deputációt, és a szerbeket az általános országos hivataloki hatáskörébe rendeli.)
augusztus 22.
Mária Terézia kiadja az oktatásügy átfogó szabályozásáról szóló Ratio Educationist. Az oktatás anyanyelven és németül folyik, osztrák tankönyvek alapján.
szeptember 26.
A négy karral rendelkező nagyszombati egyetemet Budára helyezik.
1778.június 16.
Királynői rendelet Magyarországhoz csatolja a Temesi Bánságot. (A Bánság területén kialakítják Torontál, Temes és Krassó vármegyéket.)
1779.július 16.
Mária Terézia kiadja a magyarországi szervek ügyét végleg rendező rendeletét, a "Rescriptum Declaratorium Illiricum"-ot. Részlet: Valamint a Magyarországon tartózkodó illír nemzet a hittant, lelkiismeretet és a szertartást illető dolgokban metropolitájától és püspökeitől függ, úgy máskülönben ezen nemzet, egyházával együtt, miként az ország egyéb lakosai, mindenekelőtt a provinciális magistratusoktól és helyihatóságoktól, továbbá a Magyar Királyi Udvari Kancerlláriától fog függni."
1780
Megjelenik Pozsonyban Juraj Papánek De regno regibusque Slavorum című munkája. (Ez a szlovákok történetének első összefoglalása.)
- Bécsben megjelenik Samuil Micu-Klein latin nyelvű román nyelvtana: Elementa linguae Daco-Romanae sive Valalchicae.
- A Temesi Bánság területén élő 450 ezer ember 12 %-a német, 5 %-a szerb, 50 %-a román. Ezenkívül olaszok, spanyolok s egy kevés magyar él itt.
- Megindul az első hazai magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó Pozsonyban. Hetente kétszer jelenik meg 1788-ig.
1781.május 13.
II.József (1780-1790) rendeletet hoz a magyarországi zsidók (83.000) helyzetének szabályozására. Istentiszteletük saját nyelven folyhat, szabad ipari és bérelt földön mezőgazdasági foglalkozást űzniük, letelepedhetnek a szabad királyi városokban, kötelesek német családnevek felvételére.
október 25.
II.József Türelmi Rendelete szabad vallásgyakorlatot biztosít a protestánsoknak és a görögkeletieknek is. Betölthetnek minden állami hivatalt, templomot építhetnek. Kihatását a "nemzeti" mozgalmak éledése korlátozza.
az év folyamán
Bessenyei György, a magyar felvilágosodás kiemelkedő egyénisége írja Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című röpiratában: "Az ország bolgogásának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentül közönségesebb a lakosok között, az ország is annál boldogabb. A tudománynak kulcsa a nyelv, mégpedig a számosabb részre nézve, amelynek sok nyelvek tanulásában módja nincs, minden országnak született nyelve." Célja a magyar nyelv "pallérozását" magára vállaló társaság létrehozása.
1782.május 27.
II.József egyesíti a Magyar Királyi Kancelláriát az Erdélyi Kancelláriával.
szeptember
Hont vármegye 42 cigányt (köztük 17 asszonyt) kivégeztet emberevés, gyilkosság, rablás vádjával. II.József a megye ellen fordul.
1783.július 1.
Pozsonyban megjelenik a Pressburgské Nowiny, az első, szlovákok számára kiadott újság. (Cseh nyelven, szerkeszti: Stefan Liska. Megszűnik 1787-ben).
az év folyamán
Karl Riesbeck, Mainz város titkára ez évben megjelent Egy Németországon átutazó francia levelei című könyvéből: "Bajorország, a svád és frank föld,l meg a Rajna mente legcédább népessége megy csak ebbe az országba /Magyarországra/... mivel a kormány nem viseli eléggé a gondjukat, meghalnak bánatukban,vagy olyan betegségben, mely inkább cédaságuknak, semmint az éghajlatnak a következménye... Akinek... van elegendő pénze az amerikai útra, inkább oda vándorol... Csak a legszegényebbek... néznek Magyarország, utolsó mentsváruk felé."
1784.eleje
II.József összeírást rendel el Erdélyben a román határőrezredek megerősítésére. (Tömegesen jelentkeznek határőrnek; a király beszünteti az összeírást, mire zavargások törnek ki,.)
május 11.
II.József elrendeli, hogy Magyarországon az ügyintézés és az oktatás német nyelven folyjon. Közhivatal elnyerésének feltétele a német nyelvtudás.
július 3.
II.József rendeletileg megváltoztatja az eddigi erdélyi közigazgatást, s Erdély területét 11 vármegyére osztja. Ezzel a székely és szász önkormányzati szervek megszűnnek. Megkezdődik a magyarok és románok beköltöztetése szász területekre. (1792-ben az erdélyi országgyűlés újra megerősíti a szászok kiváltságait.)
augusztus 27.
II.József rendelete értelmében a monarchiában egységesek a vámok. Ez Magyarország számára megszünteti a hátrányos megkülönböztetést.
október 3-december 31.
A Zaránd vármegyei Mesztákonban Horia, Closca és Crisan vezetésével a román parasztok megindítják a század legnagyobb parasztmozgalmát. Zaránd, Hunyad, Fejér, Torda és Kolozs vármegyékben 20-30 ezer jobbágy ragad fegyvert. Utimátumszerű felhívást intéznek Déva városához, elyben a nemesi privilégiumok megszüntetését kívánják.
"2. Hogy a nemesség többé ne légyen, hanem a ki hol kaphat királyi szolgálatot, abból éljen...
5. Hogy szintén olyan adót fizetők légyenek, mint a köz contribuens nép."
A parasztmozgalom indítóoka: a román parasztok az elrendelt népszámlálást a jobbágyi terhek alóli felszabadításként értelmezik. Horia, Closca, Crisan a mozgalomba nemzeti elemeket visznek: magukat Dacia fejedelmének nevezik. A felkelést levberik, vezetőit kerékbe törik.
november
A király kinevezi a pesti egyetemen az első magyar történész professzort, Cornides Dánielt a heraldika és diplomatika tanárának.
1785.május 18.
II.József Magyarországot 10 kerületre osztja, megszünteti a megyék önállóságát.
május
Besztercebányán megindul az első szlovák nyelvű folyóirat, a Staré Noviny Literniho Umeni. (Szerkeszti: Ondrej Plachy.)
augusztus 22.
II.József eltörli a jobbágyságot.,
szeptember 12.
Az első magyar nyelvű színielőadás Budán.
1786 folyamán
Megindil Budán Kovachich Márton György lapja, a Merkur von Ungarn, az első magyarországi tudományos folyóirat.
1787.október 25.
A budai német színház első előadása a karmeliták templomából átalakított Várszínházban.
az év folyamán
Megalakul a kassai Magyar Társaság Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid részvételével.
1788.július
Megindul Kassán a Magyar Múzeum, az első önálló, negyedévenként megjelenő folyóirat.
augusztus
A császárral elégedetlenkedő magyar megyei nemesség a porosz királyhoz fordul.
1789
A magyar nyelvű természettudományos irodalom új termékei: az első élettani munka Rácz Sámuel: A physiologiának rövid summája; Mitterpacher Lajos: A len és kender műveléséről való oktatás a mezei emberek hasznára.
1790.február 20.
Meghal II.József.
február 21.
Budára érkezik a II.József által visszaküldött Szent Korona, amely 1784.április 13-a óta a bécsi kincstárban porosodott. A nagyszabású ünnepségsorozatról Kazinczy Ferenc így emlékezik meg:
"József elküldé koronánkat, a jegygyűrűt a király és nemzet között, Budára, s akkor lobbanánk örömre... Bandériumok kelének össze minden vármegyében, s egyike jött őrzeni a nemzet kincsét vagy inkább csak tisztelkedni körüle; másik ment, elvégezvén a szolgálattételt."
március 29.
II.Lipót 25 évi szünet után országgyűlést hív össze (június 6.) Budára.
április 20.
II.Lipót (1790-1792) rendelete a németről visszaállítja a latin nyelvű ügymenetet a magyar kormányszervpek ügyintézésében.
április
A vármegyék feliratokban szorgalmazzák, hogy a magyar sorozási helyű ezredekben magyar tiszteket alkalmazzanak és a vezényleti nyelv is a magyar legyen.
június 11.
Az országgyűlés alsó táblája - ahol a magyarországi köznevesség van túlsúlyban - kimnondja: tanácskozásait ezentúl magyar nyelven folytatja.
szeptember 1.
Temesváron megnyílt a II.Lipót által összehívott, s a magyar rendi-nemzeti mozgalom ellensúlyozásaklént iezelt szerb nemzeti kongresszust. Szerb területi önkormányzatot követel, és szorgalmazza külön szerb kancellária felállítását. Részlet Tököly Száva Arad megyei nemes szeptember 9-i beszédéből:
"Jobb lesz tehát nekünk, szeretett testvérek, s jogaink biztonságának inkább megfelel az, ha azt, amit az ország törvényeiből még óhajtanunk kellene, annak engedélyezését attól a hatalomtól kérjük, amely a törvények hozatalának, eltörlésének, módosításának és kiterjesztésének erejével van felruházva. Csak ez koronázhatja majd meg a mi nemzetünk érdemeit örök kedvezménnyel s jutalmazhatja meg szolgáltatásainkat örökké tartó kiváltsággal. S az a hatalom, melytől nekünk oly sok kegyet kell várni, nem más, mint a törvényhozó hatalmat az ország rendjeivel egyetemben gyakorló király."
október 25.
Kelemen László magyar színtársulata első előadását tartja a budai Várszínházban. (Simai Kristóf Igazházi című darabja kerül színre.) Az előadások 1792 májusától 1796 elejéig, a társulat feloszlatásáig rendszeresek.
az év folyamán
A felvilágosodás hirdetői és ellenfelei, nemesek és polgárok tollából röpiratok tömege jelenik meg magyar, latin és német nyelven. Céljuk: elkélpzeléseik elbeszélése. az új állami berendezkedésről.
- II.József halálát követően (februrár 20.) széles körű nemesi mozgalom indul a nemesi kiváltságok tiszteletben tartásáért. Divatba jön minden, ami magyar: ruha, nyelv, szokások stb.
1791. február 11.
II.Lipót ismét szétválasztja az erdélyi és a magyar királyi kamarát, újra külön felállítja az Illir Udvari Kamarát. A magyar országgyűlés - látva a szándékot Erdély ügyeinek elválasztására Magyarországtól, másrészt a szerb nemzeti törekvések felhasználását a magyar nemesi mozgalom ellen - tiltakozik.
március 11.
Az erdélyi román püspökök benyújtják az uralkodónak az erdélyi románok nemzeti követeléseit tartalmazó Supplex Libellus Valachorumot. Részlet:
"A valach nemzet esdőn és alázatosan járul Felséged Trónusa elé, és a következőket kéri s esdekli illendő hódolattal és alattvalói engedelmességgel.
1. Hogy a gyűlöletes és gyalázattal teljes megtűrtek, bebocsájtottak, a Rendek közé oda nem számított és más ehhez hasonló kifejezések, amelyeket megbélyegzés gyanánt jogtalanul és törvényes alap nélkül ráfogtak a valach nemzetre, most egyszer s mindenkorra legyenek eltörölve, és méltánytalan s hamis voltuk miatt nyilvánosw
an vonassanak vissza, valamint semmisíttessenek meg, s ekként tétessék vissza minden polgári és országlakosi jogának gyakorlásába."
(Vagyis a román legyen a székely, szász, magyar mellett a negyedik bevett nemzet.) A szöveg egyébkélnt hivatkozik, mint jogalapra, a románok régi ittlakására, a dáko-román elméletre. Az uralkodó, II.Liót, elutasítóan válaszol.
március 12.
II. Lipót szentesíti az 1790. évi dekrétum végzéseit. A király elismeri, hogy "Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg... független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró... ország."
Megszületik a modern Magyarország első nyelvtörvénye, az 1791:XVI.tc., amely sze
rint "ő szent felsége biztosítja a karokat és rendeket, hogy bármiféle ügyekre nézve idegen nyelv nen fog használtatni, hogy pedig a magyar hazai nyelv jobban terjedjen és csinosodjék, a bimnáziumokon, akadémiákon és a magyar egyetemen a magyar nyelv és írástan számára külön tanár fog beállíttatni, hogy azok, akik e nyelvet nem tudják s meg akarják tanulni, vagy akik azt már tudják, magokat t9ökéletesíteni kívánják benne, alkalmat nyerjenek bármelyik irányban kívánságuk teljesítésére,m a kormányszéki ügyek pedig most még latin nyelven lesznek tárgyalandók."
április 29.
A király kinevezi - az 1791:XVI.tc. szellemében - a pesti egyetem első magyar nyelv és irodalom tanárát Vályi András személyében.
az év folyamán
Megnyílik az első szerb gimnázium Újvidéken.
1792. május 20.
Az országgyűlés törvényt alkot (1792:VII.tc.) arról, hogy az ország valamennyi iskolájában rendes tantárgy legyen a magyar nyelv.
1793.április 23.
Megindul a Bétsi Magyar Merkurius című hetente megjelenő folyóirat.
az év folyamán
Megalakul Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvművelő Táőrsasága.
- Kolozsvárott megnyitja kapuját a Kémiai-Metallurgiai Iskola.
- Sárospatakon, a református főiskolán először kap tanszéket a magyar jog tanítása.
- Juraj Fándly Nyitrán Szlovák Tudós Társaságot alapít.
1794. május-1795. május 23.
Martinovics Ignác vezetésével jakobinus, demokrata szervezkedés indul. Részlet a Szabadság és Egyenlőség Társaságnak Kátéjából:
"Kérdés: Elégséges-e a nemzeti erő a felzendülésnek fenn tartására és a szabadságnak vissza nyerésére?
Felelet: Igen-is. Az egy principium a politikában: hogy mindennik nemzet szabaddá lehe4t azonnal, mihelyt azt akarja. Az ollyan tiránumnak, kit egy nemzet el hagy, semmiségében vissza dűl, és a nemzeti test őtet könnyen el tiporja." (Ez év augusztusában Martinovics maga adja fel a mozgalmat,. A per fővádlottait halálra ítélik, másokat várfogsáégra vetnek.)
1796.február
József főherceg, az új nádor, interveniál a tokaji szőlőtermelés korszerűsítése érdekében, Ferenc császár válasza: őt az osztrák és cseh tartományok érdeklik jobban,m azok több közös terhet viselnek, mint Magyarország.
az év folyamán
A budai nyomda megkezdi cirill betűs szerb munkák rendszeres kiadását. A következő évben itt adják ki a hazai román nyelvű iskolai és ismeretterjesztő könyvekert is.
1798
Teleki Sámuel, az erdélyi felvilágosult gondolkodású főnemes megnyitja a nyilvánosság előtt marosvásárhelyi könyvtárát. (Teleki Téka)
1799
Megjelenik Budán Paul Jorgovici Observacij de limba rumanjeska című műve, a román nyelvújítás elveinek első összefoglalása.
1801
A nemzeti ipar fejlődésének mutatói többek között: a privilegizált Magyar Csatorna és Hajózási Társaság dél-magyarországi útépítési tevékenysége, a gyöngyösi posztókészítő üzem, a kassai kőedényüzem, soproni üveghuta megindulása. A következő év adatai szerint 88 ezer személy él ipari foglalkozásból az országban.
1802.június 25.
Mozgalom indul magyar katonai akadémia alapítására.
november 25.
Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozza könyvtárát és gyűjteményeit. (Ez a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapja.)
1805
Miután Napóleon előrenyomulása következtében az udvar rászorul a magyar nemesi felkelésre, a rendek kihasználva ezt, a magyar nyelvhasználat kiterjesztését kérik a kormányzatban.
november 2-7.
Az országgyűlés törvénnyel (1805:IV.tc.) bővíti a magyar nyelv jogait a latin rovására az államéletben: az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelven szerkesztendők, a Helytartótanács a magyarul felíró törvényhatóságoknak (megyéknek és városoknak) magyarul válaszol, a törvényhatóságok magyarul hozhatnak pereikben ítéletet.
"1.§ ... ő szent felsége elé kerülendő fölterjesztések... hasábosan latin és magyar nyelven szerkesztessenek...
3.§ Szabadságukban maradjon azonkívül azon törvényhatóságoknak, melyek azt tenni kívánják, a magyar királyi helytartótanáccsal való levelezéseiket hazai magyar nyelven írni, s a törvényszékeken s perekben is a magyar nyelvetr használniok."
Horvátország kezdettől tartományi jogainak csökkentését látja e törvényekben.
ez évtől kezdve
Az 1805:IV.tc. alapján a megyék sorra áttérnek teljes magyar nyelvhasználatra (elsőként, 1805-ben, Pest vármegye, utolsóként, 1840-ben, Zólyom vármegye.)
1808
Megjelenik Kazinczy Ferenc Tübingiai Pályairat című műve, amely a magyar nyelv fejlesztésére szólít fel. Részlet: "De a haza nyelvétől megtagadott gond nemcsak azt a kort szüli, hogy a tudományok és mesterségek nem juthatna körforgásba; hanem azt is azonfelül, hogy maga a tudomány nem kap annyi gyarapítót, mint különben kaphatna..."
1809.június 14.
A győri csatában a francia csapatok szétverik az utolsó magyar nemesi felkelésből születő magyar csapatokat.
1810
Újvidéken szerb gimnázium létesül.
1812
Szentendrén megnyílik az első szerb nyelvű tanítóképző.
1813.augusztus
Pesten bemutatják Balog István Czerni Gyuró című színművének szerb fordítását. (Az első szerb nyelvű színielőadás Magyarországon.)
1815.június 9.
Aláírják a bécsi kongresszus alapokmányát.
1821.december 26.
Kolozsváron színre kerül Ruzitska József Béla futása című operája. Ez az első magyar operabemutató. (Az opera igen alacsony művészi színvonalú.)
1825.szeptember 11.
Pozsonyban összeül az első reformországgyűlés.
az év folyamán
Budán megjelenik az első jelentős román szótár - Lexicon valachico-latino-hungarico-germanicum.
1826.január 21.
Pesten megalakul a Srpska Matica, a magyarországi szerb közművelődési egyesület.
1827.augusztus 18.
A király szentesíti az 1825-27. évi országgyűlés törvényeit. A XI.tc. kimondja, hogy"Önként és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék fel." (Széchenyi István 1825 novemberében az országgyűlés kerületi ülésén egy évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.)
1830. január 28.
Megjelenik Széchenyi István Hitel című műve. Részlet:
"... mert a magyar ember nemzetisége 'egyenes, bátor 's komoly férfiúi érzés a szó legtágasb értelmében, szabadság-imádás, hon legforróbb szeretete s az élet kész elhagyása törvényes királyáért. Ezen alapul sajátságunk, ez régi nemzeti szellemünk, 's becsültesd meg kün a' magyar nevet, van szívükbe vésve... Illy tulajdonok, 's nem ám pengő sarkantyú, vitézkötés - tán vitézség nélkül - 's nem panyókás mente, nem sinór, borítás, paszománt, kócsagtoll, túri-süveg, atila-kalpag, zrínyi-dolmány 's t.i. fogják népeinket magyarosítani, honunkat felemelni... 's a 'külföldet arra kényszerítni, hogy egy tökéletes férfiú említésénél mindig Magyar jusson eszibe."
szeptember 4.
Prübautat tesz Bécs és Pest között a Dunai Gőzhajózási Társaság gőzhajója , az I. Ferenc. (1831.február 11-től megindul a rendszeres forgalom.)
november 17.
A Magyar Tudós Társaság első ülésén megfogalmazzák az Akadémia célját:
"A Magyar Tudós Társaságnak egyedül az van téve céljává, hogy munkálkodása által hazánkban a tudományok és szépművészségek honi nyelven műveltessenek."
1832
Megjelenik Janko Draskovic Sisereatia ilire pazgovar című röpirata,amely a monarchia délszláv területeiből egységes szláv állam javasolja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése