i.e. 1000-500 között Az ugor egység felbomlásával megkezdődik az ősmagyarság önálló élete.
i.sz.9
Tiberius Claudius Nero leveri a pannon-dalmata lázadást és Pannóniát önálló tartománnyá szervezi. A délpannon törzsek egy részét Észak-Pannóniába telepítik a kelta bojuszok és eraviszkuszok közé.
1.évtized körül
Befejeződik a szarmaták egy törzsének a jazigoknak a letelepülése az Alföld és a Duna-Tisza közének északi részén. E területet a dákoktól hódítják el, a Tiszántúl azonban továbbra is dák uralom alatt marad.
105-106
A második dák háború során a római csapatok megsemmisítik Decebal dák király seregeit, s Daciából a birodalom új provinciáját szervezik meg.
242-244
A karpok és gótok támadásai miatt a rómaiak kiürítik Daciának az őslakosság által lakott, kevéssé romanizált területét, s a limes vonalát az Olt mentére vonják vissza.
250 körül
Gallienus császár a markomannok egy részét Pannóniába telepíti.
250-es évek második fele
A megújuló gót támadások ellen megkezdődik a gepidáknak a Kárpát-medencébe áramlása, az al-dunai roxolánok pedig az Alföldre telepednek át.
269 körül
A gepidák megtelepülnek a Kárpát-medence északkeleti részén, a Felső-Tisza vidékén.
271
A gót támadások miatt a rómaiak kiürítik Daciát, a romanizált lakosságot áttelepítik a Duna jobb partján kialakított új Daciába. A feladott Dacia területét - a gepidákkal vívott harcok során - a gótok szállják meg.
300-400
A hunok kiváltotta steppei népvándorlás során valószínű, hogy az ősmagyarság Nyugat-Szibériából Magna Hungaria (Baskíria) területére kerül.
320-as évek eleje
A gótok benyomulnak a Tiszántúlra. Az előlük menekülő szarmatákat Constantinus császár letelepíti a birodalomban.
376 január
Hun támadás szétszórja a gótok nyugati törzseit (vízigótok), amelyek a Kárpátokba menekülnek.
378 augusztus
Hadrianapolis mellett a rómaiak megsemmisítő vereséget szenvednek a gót-alán seregtől. 379 őszén egy nagyobb, gót, alán és hun harcosokból álló sereg Alatheus és Saphrax vezetésével végigpusztítja Pannóniát, majd megtelepednek a provinciában.
395
Hun támadás menekülésre készteti a Kárpát-medence germán törzseit. Nyugat felé indulnak a mai Észak-Magyarország területéről a vandálok, a Pannóniától északra élő dunai szvébek (kvábok), a Duna-Tisza közéről az alánok és a Szilézia területén élő vandál törzs, a szilingek.
430 körül
A hunok nagyfejedelme, Ruga, székhelyét a Kárpát-medencébe teszi át. Vele együtt betelepül a hun főerők jelentős része is.
433
A ravennai szerződéssel a Dunántúl hun uralom alá kerül. A hunok - a lakosságot kitelepítve - gyepűvé alakítják a Kelet-Dunántúlt.
453 tavasza
Meghal Attila, hun fejedelem. Halála után a birodalom felbomlik. A Kárpát-medencében egyetlen ütőképes hatalom marad, a Körös-Tisza-Szamos vidékén élő gepidák, akik birtokukba veszik a hunok országát az Olt torkolatáig.
455
A keletre vonuló hunok elfoglalják az osztrogótok földjét, akik 456-ban Pannónia délkeleti részébe költöznek. A hunok kiköltözése után a Duna-Tisza közének déli részét a szkirek, középső és északi részét, valamint a Temesközt a szarmaták uralják. A szvébek a Duna-kanyartól a Morváig húzódó Kisalföldön, tőlük nyugatra pedig a keleti germán rugiak élnek.
463
Az onogur-bolgár vagy másképpen ogur törzsszövetség egy része a Kaukázustól északra, Európában telepszik le.
470-es évek eleje
A gótok elhagyják a kipusztított Pannóniát. Helyükre, elsősorban a Dunántúl északi részében a szvébek települnek.
487
Odoaker itáliai irály legyőzi a rugiakat, 488-ban pedig kitelepíti Nyugat-Pannónia római lakosságát. a rugiak helyére, majd a dunántúli Kisalföldre a keleti germán herulok nyomulnak.
509
A langobardok legyőzik a herulokat, s megtelepednek Pannóniától északra a Duna mentén, majd Észak-Pannóniában.
535-536 körül
A bizánci-gót háború után a gepidák ismét megszállják a Dráva-Száva közt.
539
A gepidák elhódítják a kelet-római birodalomtól a Duna déli partján Belgrádtól az Olt torkolatáig húzódó területet, Dacia ripensist.
551
A langobardok bizánci segítséggel legyzőik a gepidákat, akiknek fel kell adniuk a Dunántúlról délre eső területeiket.
567
A langobardok szövetséget kötnek az al-Duna vidékén élő avarokkal a gepidák ellen. A koncentrált támadás következtében a gepida királyság összeomlik, területét az avarok szállják meg. Az avarok ekkor a langobardok ellen fordulnak, akik 568-ban átengedik nekik Pannóniát s Itáliába vonulnak. Így az egész Kárpát-medence avar fennhatóság alá kerül. Ezzel véget ér a germán törzsek hatszáz éves folyamatos betelepülése és másfélszáz éves uralma a Kárpát-medencében.
623-624
Az alpesi szláv törzsek, a vendek élére egy Samo nevű frank kereskedő és kísérete áll, és sikerrel verik vissza az avarok és frankok támadásait. Az avarok visszavonják határaikat, s gyepűt létesítenek országuk és a szlávok közt.
650
A kazárok fennhatóságukat kiterjesztik az onogur-bolgárokra.
670 körül
Új népcsoport jelenik meg a Kárpát-medencében. A régészeti és egyéb források alapján valószínű, hogy a betelepülők új hulláma a kazárok támadásakor az onogur-bolgár törzsszövetségből kiszakadt népekből állt.
720-734
Az orkhoni feliratok keletkezésének ideje. A feliratok türk rovásírással készültek és elmondják: hogyan harcoltak a 7. században a keleti türkök a kínai császár fennhatósága ellen, majd 680-ban felszabadultak a kínai uralom alól. A kőbe vésett feliratok a 6-8. századi steppei nomád népek - melyek között magyarok is éltek - kultúrájának legbecsesebb írott emlékei. A sémi eredetű rovásírást a nyugati türkök honosították meg Nyugat-Ázsiában, így a kazár birodalomban is. A magyarok feltehetően itt ismerték meg ezt az írásmódot, s meg is maradt körükben (székely rovásírás) a 16. századig.
750-760
A magyarság nagy része, elhagyva Magna Hungariát, Levédiába költözik. (Nevét a feltételezett első magyar fejedelemről, Levédiről kapta.)
791
Nagy Károly vezetésével a frank seregek megtámadják az avar birodalmat, de a bécsi erdőnél kivívott győzelmük ellenére sem tudnak területeket elhódítani.
797
A frankok leverik az egy évvel korábban meghódolt avarok és szlávok felkelését, de tartósan nem szállják meg a Dunántúlt.
803
Krum bolgár kán seregei a Tisza völgyébe nyomulnak. Az avarok meghódolnak Nagy Károly előtt, aki a frank birodalom bajor prefektusa alá rendelt önálló területté szervezi a keleti tartományt (Oriens), benne a dunántúli vazallus avar fejedelemséggel.
820-as évek
Különböző, a bolgárok elől menekülő szláv népcsoportok telepednek be a Dunántúlra. A frankok a Nyitrától elmenekül Pribinának rendelik alá őket a 830-as évek közepén.
826
A bolgárok elfoglalják a Szerémséget és Szlavóniát.
830
A magyarok elszakadnak a kazár birodalomtól.
862
A magyarok első ízben jelennek meg a Kárpát-medencében. Támadásukkal a lázadó Krlmannt, a frank birodalom keleti határvidékének (Ostmark) kormányzóját segítik apja, Német Lajos keleti frank király ellen.
870
Dzsajháni arab geográfus leírása a magyarokról: "A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük neve: K.nde (Künde vagy Kende). Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Dzs.lanak (Dzsila vagy Dzsula, Gyula) hívják. Minden magyar a Dzsila nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. (Állandóan) legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók."
881
A magyarok és a hozzájuk csatlakozott kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem oldalán Bécs alatt a keleti frankok ellen harcol.
889
Regino prümi apát Világkrónikájában ennél az évnél foglalja össze a magyarokról - akiket azonosít a szkítákkal - összegyűjtött ismereteit, így jellemezve őket: "Lovaikon szoktak járni, gondolkozni, álldogálni és beszélgetni. Gyermekeiket és szolgáikat nagy szorgalommal tanítják nyilazni. Természetük dölyfös, lázadozó, csalárd és szemtelen, hiszen ugyanazt a vadságot nevelik bele az asszonyokba, mint a férfiakba. Mindig hajlamosak idegenek ellen vagy otthoni felkelésre; természettől fogva hallgatagok, s kisebbek a cselekvésre, mint a beszédre."
892
A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségeseként háborút viselnek Szvatopluk morva fejedelem ellen, s pusztítják annak országát.
894
Szvatopjluk morva fejedelem a keleti frankok ellen szövetséget köt a magyarokkal. A magyar hadak a Dunántúlon harcolnak, amikor Szvatopluk meghal.
895-900
A kb. 500 ezer főt számláló magyarság Árpád fejedelem vezetésével birtokba veszi a kárpát-medence Dunáig terjedő keleti felét. Az itt élő népek egy része előlük Bulgáriába húzódik. "A türkök pedig a besenyőktől elűzetve (ti. Etelközből) elmentek és letelepedtek arra a földre, amelyen most laknak" - írja Bíborbanszületett Konstantin 950 táján a magyar honfoglalásról. "Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első, ahol Turkía kezdődik (azaz a türkök=magyarok országa), Traianus császár hídja (a mai Al-Duna), azután még háromnapi útra ettől a hídtól Belgrád, amelyben a szent Nagy Konstantin császár tornya is van..." A hét törzs leírása: "Első a kabaroknak a kazároktól leszakadt.. törzse, második a Nyekié (Nyék), harmadik a Megyerié (Megyer), negyedik a Kürtügyermatué (Kürtgyarmat), ötödik a Tarjáné (Tarján), hatodik Jeneh (Jenő), hetedik Keri (Kér), nyolcadik Keszi."
A honfoglalás története a fehérlő monda szerint, amelyet az ősgesztából merítő Budai krónika őrzött meg: "Midőn Kusid Magyarország közepére érkezett és a Duna mellékére ereszkedett, a helyet gyönyörűségesnek, a folyó vizét és rétjeit kitűnőeknek találta, s megtetszett neki. Azután a tartomány Szvatopluk nevő fejedelméhez ment, aki Attila után uralkodott. Köszöntötte őt övéi nevében, és előadta az okot, amiért jött. Ezt hallván, Szvatopluk nagyon megörült, mert azt gondolta, hogy telepesek, s azért jönnek, hogy a földet műveljék. Ezért a követet örömmel küldte vissza. Kusid pedig megtöltvén kulacsát a Duna vizéből, megrakván tömlőjét perjefűvel, és mutatót végén a fekete homokos földből, visszatért övéihez. S amint elbeszélt mindent, amit hallott és látott, nagyon megörültek. A kulacs vizet, a földet és a füvet megmutatta nekik. Megízlelvén, úgy látták, hogy a föld igen jó, vize édes és legelőjén olyan füvek teremnek, mint amilyenekről a követ beszélt... Azután visszaküldték ugyanazt a követet közmegegyezéssel az említett fejedelemhez, és földjéért egy nagy fehér lovat küldtek neki arábiai arannyal megaranyozott nyereggel és aranyos fékkel... A követ pedig azt kérte a fejedelemtől, hogy adjon földet, füvet és vizet. A fejedelem erre elmosolyodva mondotta: "Vegyenek, amennyit akarnak ezért az ajándékért!" S így a követ visszatért övéihez. Erre Árpád és a hét vezér benyomult Pannóniába, nem mint jövevény, hanem mint a föld örökös jogú birtokosa. Ekkor másik követet küldtek a fejedelemhez, és ezzel az üzenettel bocsátották el: "Árpád és emberei azt mondják neked, hogy azon a földön, amelyet megvettek, ne maradj tovább semmiképpen, mivel a földedet lovon, füvedet féken, vizedet nyergen megvették, és te szegénységed és kapzsiságod miatt a földet, füvet és vizet nekik engedted!"
900
Theotmar salzburgi érsek az év nyarán a pápához intézett levelében panaszkodik: a morvák a magyarokhoz csatlakoztak, fejüket kopaszra nyírták s velük együtt pusztítják a szomszédos országokat.
900-902
Az itáliai kalandozásokról visszatérő magyarok megszállják Pannóniát, elfoglalják a morvák Nyitra vidéki hódításait. Ezzel az egész Kárpád-medence birtokába jutnak. Követeket küldenek IV. (Gyermek) Lajos keleti frank királyhoz, hogy békekötéssel biztosítsák maguknak Pannóniát, de elutasítják őket.
907
A magyarok megsemmisítő vereséget mérnek IV. Lajos Pannónia visszafoglalására küldött seregére. A keleti frank áldozatok között van Theotmar érsek.
913
Az egész Európát győzelmesen bekalandozó és zsákmányoló magyarok seregét az Inn folyónál szétverik.
926
A Sankt Gallen-i kolostort megtámadó magyarokról: "Kettő közülük felmászik a haranglábra abban a hitben, hogy a csúcsán levő kakas aranyból való, és nem lehetne az ily nevű helység istene, csak úgy, ha nemesfémből van öntve. (Gallus=kakas). Miközben az egyik erősebben kihajlik, hogy a lándzsájával lefeszítse, a magasból lezuhan az udvarba és szörnyethal. A másik ezalatt isten szentélyének a meggyalázására a keleti homlokzat tetejére mászott, és miközben hozzákészülődött, hogy a hasát ott kiürítse, hátrazuhant és teljesen összetörte magát... A kolostor udvarát a tisztek veszik birtokukba és bőségesen lakomáznak. Heribald is velük együtt úgy belakott, hogy, mint utóbb maga mondogatta, soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a zöld fűre ültek az étkezéshez, Heribald magának és egy foglyul ejtett klérikusnak székeket hozott. Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések nélkül, csupán fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajigálták. Bort, amelyet tele csöbrökben középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klérikust pedig és a bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. A klérikus pedig, minthogy jól tudta a nyelvüket, s ezért is tartották meg életben, velük kiabált, ahogy csak tudott. Amikor pedig már eleget esztelenkedett az ő nyelvükön, elkezdte könnyezve a szent keresztről szóló "Szentelj meg minket" kezdetű antifonát (kétszólamú ének zsoltárok elején és végén) - másnap volt a kereszt feltalálásának ünnepe -, amelyet maga Heribald is vele énekelt, bár rekedt volt a hangja. A foglyoknak szokatlan énekére mindnyájan, akik ott voltak, összecsődülnek, és vidámságukat szabadjára engedve, táncolnak és birkóznak a főemberek előtt. Némelyek fegyverrel is összecsapva, bemutatták, mennyire járatosak a hadi tudományban."
933
Miután I. Henrik német császár megtagadja a magyaroktól az adót, a magyarok a birodalom ellen törnek. A császári csapatok Merseburgnál szétverik őket.
934 április
A besenyőkkel szövetkező magyarok a bizánci birodalom területére törnek. Ütközetre azonban nem kerül sor, mert évi adó fejében 9 évre békét kötnek a bizánciakkal. Majd 943-ban 5 évre, 948-ban újabb 5 évre békét vásárolnak a bizánciak.
948-952
Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról készített munkájában részletesen foglalkozik "a honfoglaló magyarsággal (a "türkökkel"): a törzsek harcaival, majd levédiai, etelközi történelmével, a különböző Kárpát-medencei eseményekkel. Híreit az udvarában megforduló magyar vezetőktől szerezhette.
948 után
A Bizáncban megkeresztelkedett, hazatérő Zombor fejedelem kíséretében VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár térítőpüspököt (Hierotheosz) küld Magyarországra.
955
I. (Nagy) ottó német király (962-től német-római császár) hadai Augsburg közelében, a Lech folyó mezején legyőzik a magyar sereget. Ezzel vége szakad a magyarok honfoglalás óta folytatott nyugat-európai hadjáratainak, az ún. kalandozásoknak. Az egyes források szerint mindössze heten térnek vissza a harcból. Ők az ún. gyászmagyarok.
958 április 11. körül
A kalandozó magyarok ismételten adót követelnek Bizánctól, de hiába. Botond párviadalra hívja ellenfelét. A történteket így jegyzi fel Kézai Simon A magyarok történetében: "Ekkor Bulgáriába törve egészen Drinápolyig hatoltak. S minthogy ellenséges hadseregnek színét sem látták, Konstantinápolyig nyomultak előre, a megszálltak falai alatt. Ekkor egy hatalmas termetű, szinte óriás görög jött ki, egyszerre két magyar hívott ki birokra. Azt ordítozta, hogy ha nem vágja földhöz mind a két magyart. akkor Görögország a magyarok adófizetője lesz. Mivel pedig a sereget ez a görög szerfölött bőszítette, egy Botond nevű magyar kiállt vele viadalra, s amint a porondot előkészítették, megmarkolta csákányát - ezt mindig magával hordta -, a város érckapujához rohant, és - mint beszélik - egyetlen csákányütéssel akkora rést vágott rajta, hogy a görögök a kaput - mint világcsodát - ki nem akarták javítani. Ezután, hogy megvívjon, fegyvertelenül a küzdőtérre lépett. A magyarok lóháton, a görögök pedig a bástyákon gyülekeztek a látványosságra. Mikor a görög a városból kijött s a porondra tartott, látva, h ogy egyedül Botond várja birokra készen, elkezdett kiabálni, hogy mért nem hozott segítségül még egy magyart magával. Ekkor Botond rátámadt, s - mint mondják - elkapta, s egy rövid órai tusa után a görögöt úgy a földhöz vágta, hogy az talpra sem tudott állni. Ennek láttára a görög császár és a görög előkelők, továbbá a császárné udvarhölgyeivel együtt a falakról palotáikba kotródtak, s szégyenkeztek a történtek miatt..."
960 körül
Anonymus 1200 körüli tudósítása szerint Taksony fejedelem idejében a korábban beköltözött és a nyugati határ védelmére letelepített oroszok (rutheni) és besenyők (bisseni) után "különféle nemzetekből" sok vendék (hospites) érkezett a fejedelem "kegyességének hallatára" az országba. A Volga melletti Nagy-Bolgárországból izmaelita (mohamedán vallású, főként törökös etnikumú népelem), a Kárpátoktól keletre fekvő területről pedig újabb besenyő csoport telepedett Magyarországra.
965
Okleveles híradás arról, hogy a magyarok, a magyarországi mohamedánok (izmaeliták) és a zsidók a prágai vásáron bizánci pénzzel fizetnek.
970
A magyarok orosz, bolgár és besenyő szövetségesekkel együtt Arkadiapolisz (Lüle Burgasz) mellett vereséget szenvednek a bizánci hadaktól. Ezzel véget ér a magyarok Bizánc ellen intézett hadjáratainak sora. 899-970 között számos hadjáratot vezettek.
973
I. Ottó német-római császár quedlinburgi udvarában a fejedelmi találkozón Géza magyar fejedelem (972-997) képviseletében 12 előkelő magyar is részt vesz. Nagyarányú keresztény térítés kezdődik Magyarországon bajor és sváb hittérítők közreműködésével. A fejedelmi udvart (mintegy 500 embert) 973 körül Bruno Sankt Gallen-i szerzetes kereszteli meg.
997 előtt
Pannonhalmán megkezdődik az első - Szent Mártonról elnevezett - magyarországi bencés monostor építése. (Későbbi apátja Anastasius, volt breunowi apát, Szent Adalbert olasz tanítványa, 1007-1036 között valamikor esztergomi érsek.)
997
Meghal Géza fejedelem. Utóda fia, István a feleségével, Gizellával Magyarországra érkezett, Vecellin vezette német lovagok segítségével legyőzi Koppány nemzetségfőt, az Árpád-házi ág leszármazottját. Koppány, mint a fejedelmi család legidősebb tagja a nomád hagyomány, a levirátus nevében magának követelte Géza fejedelem özvegyét, Saroltot és a fejedelmi hatalmat. István Koppány testét felnégyeltette, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban várkapukra szögeztette, birtokait elfoglalta.
998
A pannonhalmi monostorban megkezdik a Pannonhalmi Évkönyvek bejegyzését, melyek a magyar keresztény kultúra első írásos emlékei.
1000-1001 fordulója
István fejedelmet a II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronázzák. I. (Szent) István király (1000-1038) lerakja a magyar állam- és egyházszervezet alapjait, kijelöli az első püspöki (10) és várispáni (50) székhelyeket. Kíséretében sok német lovag van.
1001 körül
I. István I. törvénykönyvében szabályozza a beköltöző vendégek (hospites) helyzetét. "Ha valaki jóakaratatl vendéget fogad be, és ennek eltartásáról tisztességesen gondoskodik, a vendég, ameddig a megegyezésnek megfelelő eltartásban részesül, ne hagyja el eltartóját, és ne vigye másvalakihez az ő szolgálatát." (24.tc.)
Az ezredfordulón
mintegy egymillió ember él Magyarországon.
1002 után
Ajtony fejedelem, a Maros vidék ura, a bulgáriai Vidinben felveszi a bizánci típusú kereszténységet. Az uralma alatt levő területen görög egyházi szervezet alakul ki.
1018-1026
I. István megnyitja a Nyugat-Európából Magyarországon át Jeruzsálembe vezető zarándokutat.
1018-1031
A keleti és a nyugati uralkodók számára írt királytükrök mintájára elkészül I. István király Intelmei (Institutiones morum) Imre herceghez. A király többek közt a vendégek befogadására és gyámolítására oktatja fiát: "A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak."
1020 körül
I. István Imre herceg görög felesége számára görög apácamonostort alapít Veszprém-völgyben.
1046 körül
Latin (vallon) telepesek érkeznek Magyarországra.
1047
A felégetett verduni székesegyház 24 kanonokja Magyarországra jön, ahol I. András királytól (1046-1060) magas egyházi méltóságokat kapnak.
1050 körül
A Kijev és Regensburg között kereskedő zsidók központja Esztergom, ahol zsinagógát is építenek.
1053 körül
I. András - orosz felesége számára - bazilita monostort alapít Visegrádon.
1054 július 16.
IX. Leo pápa kiközösíti Kerulláriosz Mihály bizánci pátriárkát, mivel nem ismeri el Róma egyházfőségét. A kereszténység keleti és nyugati egyházra szakad.
1060 körül
Létrejön a magyarok vándorlását, az Álmos mondát, a honfoglalást, az államszervezést megörökítő magyar elbeszélő krónika, az ún. ősgesta (vagy ősgesták). Elpusztult, elemeit a későbbi krónikák tartották fenn.
1074
I. Géza király (1074-1077), László és Lambert hercegek befogadják a Moldvában lakó besenyők egy csoportját, és megbízzák őket, hogy tartsák szemmel Moson és Pozsony várát, melyeket a hatalmától megfosztott Salamon király (1052-1087?) tart kezében. Oklevelek tanúsága szerint minegy 50 helységben telepednek le besenyők. 40-45 helység nevében szerepel a besenyő név. Fő településcsportjuk Fejér megyében található, a fejedelmi törzs szállásterületén.
1083
VII. Gergely pápai bullája engedélyezi a kereszténység magyarországi meghonosítóinak szentté avatását. (Július 25.: Szent Gellért testének felemelése Csanádon; augusztus 20.: Szent István testének felemelése a székesfehérvári bazilikában; november 4.: Imre herceg szentté avatása.) A szentté avatások irodalmi tartozékaként elkészülnek - a nyugat-európai kereszténység irodalmi kincsének magyarországi részeként - a szentek (latin nyelvű) legendái. 1060 körül Mór pécsi püsp9ök Szent Zoárdról és Benedekről, 1077 körül (Szent) István nagyobbik legendája, majd a kisebbik legendája. Ezután számos legenda, Szent Imre, Szent Gellért, Szent László, Hartvik stb. íródik.
1091 előtt
I. (Szent) László király (1077-1095) a Magyarországhoz tartozó Dráván túli részen megalapítja a Szent István királynak szentelt zágrábi püspökséget. Első püspöke a cseh származású Duch.
1091
A horvát Trpimirovic-dinasztia kihalása után I. László bevonul a tengermelléki Horvátországba (akkori nevén Szlavóniába), efloglalja Biográd (Tengerfehérvár) kikötőjét, és I. Géza fiát, Álmos herceget megteszi horvát királynak. I. László királyi címébe Pannónia mellé felveszi új hódításai - Szlavónia (Horvátország) és Moesia (Észak-Bulgária és Szerbia) - nevét is. Komnénosz Elek bizánci császár, megelégelve I. László hódításait, s hogy Dalmáciát "megmentse" tőle, Magyarország megtámadására buzdítja a kunokat. Kapolcs kun vezér végigrabolva, fosztogatva Észak-Erdélyt, Bihart, a Duna-Tisza közét, az Al-Dunánál készül elhagyni a zsákmánnyal és a foglyokkal az országot. I. László rajtuk üt, szétveri a kun sereget. - I. László Somogyvárott bencés apátságot alapít, ahová Franciaországból, Saint Gilles-du-Gard-ból hív szerzeteseket.
1092 május 20.
I. László elnökletével és a világi előkelők közreműködésével az ország főpapja zsinatot tartanak Szabolcson, és az izmaelita kereskedőkről, zsidókról, a külföldről érkezett klerikusokról és "latin" (újlatin nyelvű, főként olasz és vallon) telepesekről intézkednek. "A kereskedőket, akiket izmaelitáknak neveznek, ha kiderül róluk, hogy megkeresztelkedésük után körülmetélés által visszatértek régi törvényükhöz, a lakóhelyeikről elkülönítve, más falvakba telepítsék át. Azok pedig, akik a vizsgálat során ártatlanoknak bizonyulnak, saját lakhelyükön maradjanak." (9.tc.) "Ha zsidók keresttény feleséget vesznek, vagy valamely keresztény személyt tartanak szolgálatban, ezeket vegyék el tőlük, és bocsássák őket szabadon, az olyanoktól pedig, akik ezeket eladták, ezek árát vegyék el, és az a püspökök jövedelmét képezze." (10.tc.) "Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepet zsidót dolgozni lát, hogy meg ne botránkozzanak a keresztények, eszközeit, amelyekkel dolgozott, veszítse el." (26.tc.) "Azok a latinok, akik a magyarok törvényes szokásával egyetérteni nem akarnak, akik, miután a magyarok a húst elhagyták, ők azt még hétfőn és kedden is megegyezik: ha a mi jobb szokásunkkal nem akarnak egyetérteni, ahová akarnak menjenek. A pénzt azonban, amit itt szereztek, hagyják itt, hacsak talán észre nem térnek, és a húst velünk együtt nem hagyják el." (31.tc.)
1100 körül
Könyves Kálmán király (1095-1116) a tarcail gyűlésen rendelkezik a külföldi klerikusokról, különféle telepesekről - köztük szlávokról -, továbbá izmaelitákról és zsidókról, az idegen rabszolgákról. "Ha valaki izmaelitákat böjtölésen, vagy evésen és a disznóhústól való tartózkodásban, vagy mosakodásban, avagy bármiben is az ő vétkes szokásuk szerint kap rajta, az ilyen izmaelitákat vigyék a királyhoz; aki pedig őket bevádolta, vagyonukból kapjon részesedést... Az izmaeliták közül senki se merje leányát a saját népéből valóhoz adni férjhez, hanem csak a mi népünkből valóhoz. Ha valamelyik izmaelitának vendégei vannak vagy valakit lakomára hív, mind ő, mind vendégei csupán disznóhúst egyenek." (46-49.tc.) "Zsidó ne merjen keresztény rabszolgát venni vagy eladni, és ne engedjék meg, hogy szolgálatában tartson; aki pedig jelenleg ilyet tart magánál, ha a számára haladékképpen engedélyezett időn belül el nem adja, veszítse el. Akinek pedig közülük szántóföldje van, ezt csakis pogány rabszolgákkal műveltesse. Birtokaik ugyan lehessenek a zsidóknak, akiknek módjuk van ilyen vásárolni, de őket másutt, mint ahol püspöki székhely van, letelepedni ne engedjék." (74-75.tc.) "Senki se merjen magyar nemzetiségű vagy egyáltalában Magyarországon született szolgát vagy szolgálónőt, még ha idegen származású is, Magyarországon kívülre eladni vagy kivinni, kivéve olyan idegen nyelvű rabszolgákat, akiket más országokból hoztak ide." (77.tc.) "Az összes szabadok és jövevények, mint amilyenek a szlávok vagy más külföldiek, akik mások földjén dolgoznak, csupán szabadságukért fizessenek dénárokat, és ne kényszerítsék őket arra, hogy ezenfelül még másféle dénáradót is fizessenek valamely munkától való mentesség fejében." (80.tc.)
11. század vége
Leírják a legrégebbi liturgikus drámák egyikét, a Tractus stellae (Csillagének) nevű vízkereszti játékot, amely Hartvik püspök szertartáskönyvében marad fenn.
1100 után
A magyarországi főpapság esztergomi zsinatai határozatokat hoznak a külföldi klerikusokról és a zsidókról. "... a kanonokok kolostorokban és a káptalanok az udvarban latin nyelven társalogjanak..." (5.cikkely). "Külföldi egyházi személyek - akik más országokból jöttek - vagy állítsanak törvényes tanúkat, vagy pedig ajánlólevél hozása végett térjenek haza. Akik pedig rossz hírben állnak, mindenképpen távozzanak, és ne jöjjenek vissza, csak ajánlólevéllel." (21.cikkely) "Zsidók ne merészeljenek sem sajátjukként, sem eladásra tartani, sem pedig keresztény napszámosokat. A tőlük megvetett húst keresztény ne merje megvenni." (63-64. cikkely)
1102
Könyves Kálmánt a meghódított tengerparti Biográd (Tengerfehérvár) városában a horvátok királyává koronázzák.
1105
Könyves Kálmán elfoglalja a dalmáciai Zára (Zadar), Trau (Trogir) és Spalato (Split) városokat, valamint Dél-Horvátországot, a dalmát szigetek pedig behódolnak. A király Horvátország élére kormányzót állít, aki avar eredetű horvát méltóságnévvel - bánnak neveznek.
1108
Könyves Kálmán Trauban írásba foglalja és eskü alatt megerősíti a város kiváltságait. (Spalato - és valószínűleg Zára - városa is ekkortájt kap kiváltságlevelet Kálmántól.)
1111
A zobori bencés apátság oklevele szerint a királyi pénzügyigazgatásban jelentős részük van a keleti eredetű, mohamedán vallású kálizoknak. (Nevük származáshelyükre, a közép-ázsiai Khorezmre utal.)
1116 előtt
Könyves Kálmán kiadja a zsidókról szóló, ún. II. törvénykönyvét. Többek között elrendeli, hogy a zsidók és keresztények közti nagyobb értékű zálogügyletekről és valamennyi adásvételről okmányt készítsenek, és azt a felek pecsétjével lássák el.
1116-1118
Könyves Kálmán halála után Közép-Dalmácia a velenceiek kezére kerül. II. István (1116-1131) a terület visszaszerzésére sereget indít. Zára ostrománál a magyarok győznek, de a várost nem tudják elfoglalni. Közép-Dalmácia Velence birtokában marad.
1122
II. (Komnénosz) János bináczi császár a trákiai Berrhoénál legyőzi a besenyőket, akiknek egy részét II. István magyar király fogadja zsoldba.
1130 körül
II. István király a Váradtól északra fekvő Váradelőhegyen (Váradhegyfokon) megalapítja az első magyarországi premontrei prépostságot, ahová a rend anyamonostorából, a franciaországi Prémontréből hív szerzeteseket.
1137
II. (Vak) Béla király (1131-1141) boszniai hadjáratát követően újból felveszi a Kálmán király által 1103. június 15-én már viselt "Ráma királya" címet, fiát, Lászlót pedig kinevezi Bosznia hercegévé.
1141-1162
Flandriából és a Rajna vidékéről vallonok és főleg németek költöznek Magyrországra, ahol két nagy tömbben, az erdélyi Nagyszeben vidékén és a Szepességben telepednek le.
1142
II. Géza király (1141-1162) Cikádoron (másképpen Széken) megalapítja az első magyarországi ciszterci monostort, amit a néhány évvel korábban létesült ausztriai Heiligenkreuz monostorának szerzetesei népesítenek be.
1145 körül
Ismeretlen szerző megírja a legkorábbi Szent Gellért legendát, a Kisebb és Nagyobb Szent Gellért legenda közös ősét.
1150-1153
Abü Hámid (al-Andalusi) - granadai születésű arab utazó - közép- és kelet-európai utazásáról készített munkájában beszámol arról, hogy a Magyarországon jelentős számban élő mohamedánok egyik csoportja kereskedik, másik csoportja pedig katonáskodik, s részt vesz a magyar király hadjárataiban."Megérkeztem Magyarországba, melyek a baskérok, vagyis a magyarok laknak, akik bátrak és fölöttébb nagyszámúak. Hetvennyolc városuk van... Az országban ezerszámra élnek besenyők - de rajtuk kívül khorezmiek is, szinte megszámlálhatatlan sokaságban. Ez utóbbiak a magyarok királyának szolgálnak; látszatra keresztények, bensejükben azonban igazhitű mohamedánok. A besenyők azonban csak háborúk idején katonáskodnak, s nyíltan megvallják iszlám hitüket."
1150-es évek
Az előkelő családból származó Lukács az első név szerint ismert magyar hallgatója a franciaországi egyetemnek.
1162
Az I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár hadai által elfoglalt Milánóból elmenekült olaszok egy csoportja Magyarországon, a Szerémségben telepedik le.
1162-1172
Trónviszályok dúlnak Magyarországon, amelyek lehetőséget teremtenek a bizánci befolyás erősítésére. Az ellenkirályok támogatása ürügyén Mánuel bizánci császár megszerzi a Szerémséget és Dalmáciát, Béla herceget (a későbbi III.Béla királyt) udvarába viteti, hogy személyében új trónkövetelőt állítson.
1183
III. Béla király (1172-1196) a magyarországi ciszterci monostorok számára ugyanolyan jogokat biztosít, mint amilyeneket a rend francia földön élvez. A király uralkodása alatt létesült ciszterci monostorok zömét francia monostorokból népesítik be.
1185
A Párizsban tanult Adorján budai prépost (1185-1186), majd Katapán (Koppány) egri püspök (1192-1198) kancellár munkássága nyomán kialakult francia és pápai mintára Magyarországon az oklevelezés, a kancellária önálló hivatallá válik s megkezdődik a hivatali írásbeliség, a tömeges oklevelezési gyakorlat. A folyamatot III. Béla 1181. évi rendelete indítja el, melyben elrendeli: minden előtte elintézett ügyet írásba, oklevélbe kell foglalni.
1185 körül
III. Béla összeíratja jövedelmeit. Bevételeit a külföldi telepesek adói is gyarapítják.
1188-1190
III. Béla hadjárata nyomán Halicsot, a Kárpátokkal szomszédos orosz fejedelemséget András herceg, a magyar király unokája kormányozza. (1234-ig Halics mindig egy herceg irányítása alatt áll.)
1192
Monoszló hospesei megkapják a zágrábi "latinok" kiváltságát. (A zágrábiakhoz hasonló "latinok" éltek Székesfehérvárott és Esztergomban is.) (A hospeskiváltságok a 12. század vége óta a szabad költözést, szabad átörökítést és a minimális bíráskodási autonómiát jelentik.)
1192-1193
III. Béla elfoglalja a Bizánctól független Szerbia egy részét. (1202-ben Imre király felveszi a "Szerbia királya címet.)
1192-1195
Ezekből az évekből származik az első magyar nyelven írott emlék, a Halotti beszéd. A sírnál elmondásra készült magyar nyelvű beszéd szabad átdolgozása a latin nyelvű prédikációnak. Kialakult magyar irodalmi nyelve alapján feltételezhető, hogy a dokumentum - s így a magyar nyelvű írásbeliség is - korábbi évtizedekben keletkezett és az 1195. évi már a korábbi másolata. A kolostori íróműhelyek kiemelkedő alkotásában, az ún. Pray-kódexben maradt ránk. A kódex tartalmazz6a még a magyarországi zsinati határozatokat, egy naptárt, följegyzéseket, általános egyházi kánonokat és miséket.
1200 körül
Anonymus Trója históriájának fordításaként megszületik az első magyar lovagregény, amelyről tudunk, az ún. magyar Trója-regény. Példánya nem maradt ránk, csak fordításból ismerjük. Feltehetően nem sokkal később készült el a középkor másik közismert klasszikus művének, a Nagy Sándor életéről készült regénynek a magyar fordítása, illetve magyar átírása is. Ez utóbbi az udvarban levő görög kulturális hatásokat is jelzi.
1201
Imre magyar király (1196-1204) meghatározza a ptaki vallon hospesek kiváltságait. Többek közt engedélyezi, hogy - népük szokása szerint - az általuk választott bíró ítélkezzék ügyeikben.
1204. április 16. előtt
Imre király javasolja III. Ince pápának, hogy a magyarországi görög rítusú monostorokból külön püspökséget szervezzen, vagy latin rítusú apátokat és prépostokat állítson élükre.
szeptember 14.
III. Ince pápa helyteleníti, hogy Imre király az 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság élére - a korábbi szokás ellenére - francia helyett magyar apátot állított. Arra hivatkozik, hogy Magyarországon több nációnak is van monostora, de míg görög monostorból sok van, csak egyetlen apátság - a somogyvári - a francia szerzeteseké.
1205
II. András király (1205-1235) felveszi a "Halics (Galícia) és Lodoméria királya" címet.
1207
II. András clairvaux-i szerzetesek számára ciszterci apátságot alapít a szlavóniai Topuszkán (Topusko).
1208
Az első okleveles adat Erdély területén románokról (blachok-vlachok).
1210
II. András Boril bolgár cár megsegítésére küldött serege szász, román, székely és besenyő egységekből áll.
1210 körül
III. Béla névtelen jegyzője (Anonymus) megírja a Gesta Hungarorumot, a magyar honfoglalás és megtelepedés történetét.
1211
II. András a dél-erdélyi Barcaföldre (a későbbi Barcaságba) telepíti a Német Lovagrendet, s feladatául rendeli, hogy Erdély délkeleti szögletét a kun támadásoktól megvédje, és megtérítésükben részt vegyen.
1220
A Hernád völgyében 10 faluban a királyné, a német Gertrúd német telepesei élnek. Központjuk Vizsoly.
1220 körül
Jakut arab geográfus a közel-keleti Aleppóban ott tanuló magyarországi mohamedánokkal találkozik, akik szerint Magyarország déli határvidékén mintegy 30 helységben laknak mohamedánok.
1221. április 20.
III. Honorius pápa meghagyja a magyar főpapoknak, hogy a Visegrád melletti görög rítusú szerzeteseket latin szertartásúakra cseréljék. (A magyarországi görög rítusú egyház hamarosan elsorvad.)
április 29.
III. Honorius felszólítja Jolánta magyar királynét, ne akadályozza, hogy a keresztény szabadok és szolgák kivétessenek a mohamedánok (izmaeliták) szolgálatából.
1221-1223
Magyarországi Pál domonkos tartományfőnök térítőket küld az Erdéllyel határos Szörénységbe és Kunországba. A domonkosok térítési kísérleteik során egészen a Dnyeper folyóig jutnak el.
1222. május 29. előtt
II. András kiadja az Aranybullát. A jobbára királyi serviensek, a későbbi nemesek kiváltságait rögzítő dekrétum a telepesekkel, az izmaelitákkal és a zsidókkal is foglalkozik. "Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetből valók, a kezdettől nekik engedett szabadságban kell megtartani." "Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők... izmaeliták és zsidók ne lehessenek." (19., 24. tc.)
1223-1229
Margit, volt bizánci császárné, II. András Magyarországra visszatért testvére meghódítja a Szávától és a Dunától délre, a Drinától keletre fekvő területet, a későbbi Macsót.
1224
II. András kiadja a II. Géza által letelepített erdélyi német vendégek (a későbbi szászok) kiváltságlevelét, az Andreanumot. Eszerint földjüket a király sem adományozhatja el; a király és a szebeni ispán joghatósága alá tartoznak; szabadon választhatnak bírót és papot; adót fizetnek és katonáskodnak a királynak; kereskedőik vámmentesek. Az Andreanum célja, hogy a Szászváros és Barót közt lakó népeket jogilag egységbe fogja. Az Andreanum másodszor említi Erdélyben a "Silva Blacorum"-ot, vagyis a vlachok, oláhok erdejét.
- Kán nembeli Gyula nádor megerősíti a nádor hoghatósága alá tartozó árpási besenyők szabadságát. Első fokon a besenyők comese, illetve curialis comese bíráskodik felettük, adót fizetnek és katonáskodnak.
1225 tavasza
II. András kiűzi a Német Lovagrendet a Barcaságból és a Kárpátokon kívüli Kunországból, mert az - önállóságra törekedve - magyarországi birtokait felajánlotta a Szentszéknek. (Az elűzött lovagok Mazóviában, majd a Baltikumban telepedtek le.)
augusztus 23.
III. Honorius a kalocsai érsekhez intézett bullájában szót emel a magyarországi zsidók és "pogányok" (mohamedánok) hivatalviselése ellen.
1227
Róbert esztergomi érsek IX. Gergely pápa legátusaként, II. András elsőszülött fia, Béla királyfi támogatásával tömegesen téríti a Kunországban (Havasalföld és Moldva) lakó kunokat, akik elismerik a magyar király főségét. Az érsek Milkó székhellyel (Dél-Moldva) megalapítja a kunországi püspökséget.
1228 körül
Béla királyfi kialakítja a szörényi bánságot. (Első bánját 1233-ban említik.)
1230
II. András megerősíti a megkeresztelkedett és meghódolt kunországi kunokat birtokaikban és szabadságukban.
- II. András kiváltságot ad a szatmári német hospeseknek.
1231
Kálmán szlavón herceg, II. András másodszülött fia kiváltságlevelet ad a valkóvári német, szász, magyar és szláv hospeseknek.
1233. augusztus 20.
II. András Jakab pápai legátussal megköti a beregi egyezményt. Ebben eskü alatt ígéri, hogy a zsidókat és az izmaelitákat nem juttatja hivatalhoz, jellel különbözteti meg őket a keresztényektől, kivonja uralmuk alól a keresztény rabszolgákat és megszünteti együttlakásukat a keresztényekkel. (1-5. tc.)
az év folyamán
Béla királyfi okleveleiben a magyar király címei között megjelenik a "Kunország királya" cím.
- II. András megerősíti az esztergomi egyház és a szebellébi német telepesek egyezségét, amely jogaikat és kötelezettségeiket rögzíti. (A németeken kívül magyarok és szlávok is laknak a faluban.)
1234 október 14.
IX. Gergely pápa felszólítja Béla királyfit, h ogy a Kunországban lakó szkizmatikus románokat - akikhez Erdélyből magyarok, németek és mások költöztek - kényszerítse a milkói kun püspök fennhatóságának elfogadására.
1235
Julianus domonkos rendi barát hazaérkezik Magna Hungariából, ahol megtalálta az őshazában maradt magyarokat. Feljegyezte róluk, hogy velük könnyen meg tudta értetni magát, pogányok volta, ló- és farkashúst ettek, sok lovuk és fegyverük volt. (Amikor Julianus 1237-ben újra útnak indult, már nem találta őket, a tatár csapatok megsemmisítették Magna Hungariát.)
1237 május 6.
IV. Béla király (1235-1270) megerősíti a székesfehérvári "latin" polgárok valószínűleg III. István királytól (1162-1172) kapott kiváltságait. (Ugyanezeket a jogokat a 13. században több városi település is megkapja.)
1239. március 27.
IV. Béla engedélyével a Batu kán vezette mongol seregtől vereséget szenvedett kunok - miután megkeresztelkedtek - Kötöny fejedelem vezetésével beköltöznek Magyarországra, és a Tisza, Temes, Maros és Körös folyók mentét szállják meg.
december 10.
IX. Gergely pápa engedélyt ad IV. Bélának, hogy országa jövedelmét zsidóknak és más nem keresztényeknek is bérbe adhassa.
1239-1240
A IV. Béla által összehívott kői gyűlésen a kunok széttelepítését határozzák el, mert úgy vélik, hogy vándorló életmódjukkal így kiseb kárt okoznak.
1241. március
A kunok ellen lázongó pesti nép uszítására magyar és német fegyveresek meggyilkolják Kötöny kun fejedelmet, mire a kunok a Duna-Tisza közén és a Szerémségen át pusztítva kivonulnak az országból.
április 11.
A Magyarország ellen támadó mongolok főserege Batu kán vezetésével a Sajó menti (Muhi) csatában súlyos vereséget már IV. Béla hadaira.
1242. március
Ögödej nagykán halálának hírére a mongolok kivonulnak Magyarországról. Pusztításaik elsősorban az ország középső részén, a hordának kiszolgáltatott alföldi területeken élő magyarságot sújtják. A tatárjárásról így számol be a szemtanú, Rogerius váradi főesperes: "Láttam a végtelen sok kunt és tatárt, amint zsákmánnyal megrakott szekerekkel, nyájakkal, igavonó barmokkal és használati tárgyakkal mindenfelől visszatértek... az általuk elhagyott összes falvakat egyetlen éjszaka fölégették, vérrel részegítették meg kardjaikat a legyilkoltak vérében, úgyhogy ezekben a falvakban csak kevesen menekülhettek meg, az erdőkben és üregekben el tudtak rejtőzködni, úgyhogy a tartomány teljesen elpusztult."
1243. március 31.
IV. Béla megújítja az elődei és az ő idejében Esztergomba települt örmények - a tatárjáráskor elpusztult oklevélbe foglalt - kiváltságait. Az esztergomi örmények az egész országban vámmentességet élveznek.
május 31.
IV. Béla megállapítja Olaszi vallon hospeseinek kiváltságait.
1244
IV. Béla megújítja a pesti hospesek kiváltságait. A budai Várhegy betelepülésével Buda is Pest kiváltságait élvezi.
1246 előtt
IV. Béla visszahívja az 1241-ben eltávozott kunokat, és a tatárjáráskor elnéptelenedett Duna-Tisza közére, valamint a Szolnok és Debrecen közti részekre (a későbbi Nagy- és Kiskunságba) telepíti őket. A kunokkal együtt Magyarországra jönnek és a későbbi Jászságban telepednek le az alán eredetű jászok (oszétek) is.
1247. június 2.
IV. Béla hűbérszerződést köt a jeruzsálemi johannita renddel. A román vajdák földjének kivételével nekik adományozza Szörényt, egészen az Oltig, az Olton túli Kunországot és Erdély délkeleti részét. A johanniták vállalják, hogy előmozdítják az ország benépesítését, területüket a románokkal együtt megvédik, és szükség esetén katonai segítséget adnak a magyar királynak. (A johanniták 1258 és 1260 között elhagyják hűbérbirtokukat.)
december 26.
IV. Béla városi kiváltságot ad a beregszászi szász hospeseknek.
1250. november 11.
IV. Béla, tartva a tatárok újabb betörésétől, segélykérő levelet ír a pápának, amelyben a magyarok eddigi áldozatait ecseteli a nyugati kereszténység védelmében és figyelmezteti: az, hogy Magyarország ennyire magára marad, egész Európára végzetes lehet.
1251. december 5.
IV. Béla kviáltságlevelet ad a magyarországi zsidóságnak. Intézkedik a zsidók és a keresztények közti zálog- és bűnügyekről, a zsidók egymás közti güyeiről, vámjáról, esküjéről, kölcsönhügyleteikről.
1254-1260
Miután IV. Béla és II. (Premysl) Ottokár cseh király felosztották egymás között a Babenberg-örökséget, Bécsújhely környéke és Stájerország déli része magyar uralom alá kerül. IV. Béla elsőszülött fia, István királyfi stájer hercegként feleségével, (Kun) Erzsébettel 1258-tól Pettauban rendezi be udvarát.
1255
Bosznia és Macsó ura, Rosztiszláv herceg, a magyar király veje kiterjeszti fennhatóságát Északnyugat-Bulgáriára. IV. Béla felveszi a "Bulgária királya" címet, mely 1270-től állandósul a magyar királyok titulusában.
1262
István ifjabb király felveszi a kunok ura (dominus Cumanorum) címet, melyet 1270-ig visel.
1264. július 14.
IV. Béla kérésére IV. Orbán pápa megparancsolja az esztergomi és a kalocsai érsekeknek, hogy a kunokat szólítsák fel a keresztény hit megtartására, kereszteljék meg azokat, akik még nincsenek, az ellenszegülőket pedig űzzék ki az országból.
1265. március 11.
Először említik a bolognai egyetemen tanuló magyarországi diákok natio-ját, testületét. Legkorábban 1221-ből ismerünk név szerint Bolognában tanuló magyarországi diákot, Tamás spalatói klerikust.
1267. szeptember 7. előtt
Az Aranybulla második megújítása, amely megerősítette a serviensek (ettől kezdve nemesek) jogait, és elismerte a nemesi vármegye létezését. A dekrétum lehetővé tette, hogy a székesfehérvári István-napi törvénynapon minden megyéből két vagy három nemes részt vegyen. Ez utóbbi intézkedés teremtette meg a rendszeres országgyűlés alapjait.
1270. május 18. után
Mojs nádor megkapja a kunok bírája címet.
1270-1272
Erdélyben a német lakosságú Radna város összeállítja 23 pontból álló német nyelvű bánya- és városjogát.
1271. november 24.
V. István király (1270-1272) megállapítja a szepesi szász hospesek jogait és kötelezettségeit. Tartományuk önkormányzatot élvez. Lakóhelyükön kívül senki sem foghatja őket perbe, "mivel egyszerű emberek és a nemesek jogában nem járatosak, jezőgazdasággal és unkával elfoglaltak, saját jogukat és különleges törvényüket használják." Bírájukat és papjaikat szabadon választják. A tartomány adót fizet és szükség esetén fegyvereseket állít a királynak.
1279. június 23.
Fülöp pápai legátus és IV. (Kun) László király (1272-1290) előtt a kunok vezetői vállalják, hogy mindannyian megkeresztelkednek, a pogány szokásokat elhagyják, "sátraikból és nemezből készült házaikból eltávoznak és keresztény szokás szerint falvakban, földre rögzített épületekben és házakban fognak lakni", továbbá "mindenben a keresztény erkölcsökhöz és szokásokhoz fognak alkalmazkodni", erőszaktól és gyilkosságtól tartózkodnak, visszaadják a jogtalanul elfoglalt egyházi és nemesi birtokokat.
augusztus 10.
IV. László kun törvénye elrendeli, hogy a hét nemzetséget alkotó kunok a IV. Béla által nekik adományozott területen, a Duna-Tisza közén, a Temes, Maros és a Körös mentén telepedjenek le. Meghagyta, hogy szakáll- és hajviseletüket, valamint öltözködésüket kivéve keresztény módra éljenek, magyarorszgái keresztény foglyaikat bocsássák szabadon, a kun urak és nemesek a király számára katonáskodjanak.
szeptember 14.
A budai zsinat elrendeli, hogy a zsidók és az ismaeliták megkülönböztető jelet viseljenek, s korlátozza szerepüket az adó- és vámügyekben.
1282. március-május
IV. László seregével a hód-tavi csatában legyőzi a fellázadt kunokat. A lázadók egy része elmenekül az országból.
az év folyamán
Csek- és Lengyelországból az éhínség miatt sokan Magyarországra menekülnek.
1283 körül
Kézai Simon, IV. László udvari klérikusa megírja Gesta Hungarorumát, amely felhasználva az udvarban korábban született királyi krónikákat, a magyarok történetébe beiktatja a hun-történetet. Eszerint a magyarok a világverő büszke hunok rokonai, leszármazottai, s a Kárpát-medencébe mint Attila örökösei érkeztek. Ezt a Kézai-féle hagyománymagot elevenítik fel a 19. századi nemzeti romantikus hun-történetek Buda, Attila kiemelkedéséről, Attila hadjáratairól, fiai viszályáról.
1288. március 21. előtt
IV. LászlóLadomér esztergomi érsek előtt megesküszik, hogy tatárokkal nem szövetkezik, nem keresztényt nem juttat hivatalba, kunjaival együtt keresztény módra ál.
május 8.
Ladomér esztergomi érsek, a IV. László elleni főúri és főpapi párt vezére a pápához írott levelében arról panaszkodidk, hogy a király visszaszorítja a papok befolyását, egyházellenes, ugyanakkor ágyasokat tart a kunok közül.
1290. tavasza
IV. László a mohamedánból keresztény vallásra tért Mizsét nevezi ki nádorrá.
1292. november 7.
III. András király (1290-1301) elrendeli, hogy gyulafehérvári képtalan két Temes megyei birtokán lakó hatvan család kivételével a románokat a nemesek és mások birtokairól a székesi királyi uradalomba telepítsék.
1300 körül
Megszületik az első ránk maradt magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom.
1301. január 14.
III. András király halálával férfiágon kihal az Árpád-ház.
- Kőszegi Henrik szlavón bán hűségesküt tesz I. (Anjou) Károly kiránynak (1307-1342). Trónra lépésekor a tényleges hatalom a tartományurak kezében volt. I. Károly egyenként leszámolt az oligarchákkal, és Csák Máté halálával (1321) teljessé válik a királyi hatalom.
14. század eleje
Domonkos rendi szerző magyar nyelvre ülteti a Margit-legendát.
1312. június 15.
I. Károly a kassai polgárok és a szepesi szászok segítségével a rozgonyi csatában legyőzi az Amadé-fiakat. Az ütközet fordulópont a királyi hatalom megszilárdításában a széthúzó tartományurakkal szemben. A szepesi szászok ezután kérik, hogy ne kelljen többé katonáskodniuk. Az uralkodó teljesíti kérésüket, de évi adójukat a négyszeresére emeli.
1318. június 12.
Oklevélben először tűnik fel a jász népnév.
1320
I. Károly Kotromanic Istvánt nevezi ki bosnyák bánná.
1324. december 21.
I. Károly az erdélyi nemeseket felmenti a királyi adózás alól. Az erdélyi nemesség így a magyarországival egyenrangúvűá válik.
az év folyamán
Basarab havasalföldi vajda elfoglalja a szörényi bánságot, de a magyar király visszahódítja tőle. A vajda hűséget fogad a magyar uralkodónak.
- I. Károly a szerb királyság ellensúlyozására a sói és az ozorai bánságot Kotromanic István bosnyák bánnak adományozza.
1328. május 28.
XXII. János pápa a magyar király kérésére felszólítja a magyarországi püspököket, hogy a kunokat ne rettentsék el a tizedköveteléssel a megtéréstől.
november 27.
I. Károly megalapítja Körmöcbánya városát. Az ott letelepülő hospeseknek a csehországi Kuttenberg (Kutná Hora) jogát adományozza.
1329. április 26.
I. Károly a sóbányászat fellendítésére a Máramaros megyei Visk, Huszt, Técső és Hosszúmező magyar és szász telepeseinek hospesszabadságot adományoz.
1335. november 1. körül
I. Károly, Kázmér lengyel és János cseh király részvételével királytalálkozót rendez Visegrádon. A három uralkodó szövetséget köt. Megegyeznek az északi kereskedelmi utak fiorgalmának szabályozásáról - céljuk az árumegállító jogú Bécs elkerülése.
1339. július
I. Károly és Nagy Kázmér lengyel-magyar örökösödési szerződést ír alá. Ha Kázmér gyermek nélkül hal meg, a lengyel trón I. Károly utódaira száll.
1345
A lázongó horvát főurak I. (Anjou) Lajos kiráyl (1342-1383) hadjárata eredményeképp meghódolnak a magyar királynak.
- I. Lajos újra megszervezi Dél-Moldvában az 1241-ben elpusztult milkói római katolikus püspökséget.
1351. december 11.
I. Lajos törvénykönyve a magyarországi nemességgel egyenjogúsítja a szlavóniai és a horvátországi nemességet: "mind az országunk határai között lakó valódi nemesek, mind pedig azok is, akik országunk határain belül fekvő hercegi tartományokban élnek, egy és ugyanazon szabadságot élvezzék." (11.tc.)
1352. július 10.
I. Lajos arra kéri VI. Kelemen pápát, hogy a megkeresztelkedő kunokat és tatárokat mentse fel az egyházi tized alól.
1358. február 18.
I. Lajos Velence elleni sikeres hadjáratának eredményeként, a zárai békében, Velence lemond Dalmáciáról és elismeri a dalmát városok adriai kereskedelmének szabadságáőt. Az Adria-parti Raguza a magyar király fennhatósága alá kerül.
1361. május közepe
I. Lajos magyar király, IV. Károly német-római császár és cseh király, (Luxemburgi) János morva őrgróf és IV. (Hamburg) Rudolf osztrák herceg találkozik Nagyszombatban. Egyezmény keretében a Luxemburgok lemondanak Ausztriáról, a Habsburgok Cseh- és Morvaorszgáról.
1360 körül
I. Lajos kiűzi az országból a zsidókat. (Ausztriában és Csehországban telepednek le. Visszaköltözésüket a király 1365 körül engedélyezi.)
- A "Képes Krónika" létrejötte. A középkori logavi állameszmény teljesül ki a magyarok törénetében: a magyar lovagkirályok állnak a középpontban, a hun Attilától Árpádon, Szent Lászlón át I. Lajosig, akik abban hasonlóak, hogy "Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, s bőséges nyugalomban megőrizték". A könyv illusztrációi a középkori magyar (és európai) miniatúrafestészet remekei.
1366 körül
I. Lajos Lajk havasalföldi vajdára bízza a szörényi bánságot, engedélyezi a lakatlan fogarasi erdőség betelepítését, és Fogaras hercege címet adományoz neki. Feltételezhetően ekkortól jelennek meg nagy számban románok Fogarasban.
1367
I. Lajos egyetemet alapít Pécsett, amely azonban halála után, 1390 körül elsorvad.
1368. augusztus 25.
Először említenek a források városba költözött, polgárrá vált székelyt.
1370. november 17.
Krakkóban, Kis-Lengyelország fővárosában lengyel királlyá koronázzák I. Lajost, és ezzel lengyel-magyar perszonálunió jön létre.
1370 körül
Egy ismeretlen fordító magyar nyelvre ülteti Assisi Szent Ferenc legendáját. Szövegét az 1540 körül másolt ún. Jókai-kódex, a legrégebbi teljesen magyar nyelvű könyv őrzi meg.
1389. június 15.
A Szerbiába nyomuló törökök az (első) rigómezei csatában döntő győzelmet aranak a délszláv fejedelmek koalíciója fölött. (Szerbia török vazallus állammá válik, a török birodalom közvetlen érintkezésbe kerül Magyarországgal.)
1390. tavasza
A törökök első ízben intéznek támadást a déli magyar határvidékek (Szerém, Krassó és Temes megyék területe) ellen.
1394. október 10.
I. Bajezid török szultán havasalföldi hadjáratában legyőzi Mircse vajdát, és trónjára saját vazallusát ülteti. Ezt követően török csapatok első ízben támadnak Erdély területére, a Barcaságra.
1396
Bulgária török bekebelezése után Fruzsin és Konstantin bolgár hercegek Magyarorszgára menekülnek, s innen próbálják megszervezni népük ellenállását a török uralom ellen.
július vége-október
Zsigmond európai lovagsereg élén keresztes hadjáratra indul a török ellen. A hadjáratnak a keresztesek Nikápolynál elszenvedett veresége vet véget.
1399
Pápai oklevél szerint a kunok sátraikkal, családjaikkal és barmaikkal vándorolnak szállásterületükön.
1401. április
(Luxemburgi) Zsigmond királyt (1387-1437) Visegrádon fogságba vetik a magyar urak - Bebek nádor, Kanizsai érsek, Széchenyi országbíró-, mert vonakodik környezetéből eltávolítani az idegeneket. (Udvarának legbefolyásosabb emberei Filippo Scolari, azaz Ozorai Pipo firenzei zsoldosvezér, a lengyel Stibor vajda, Nürnbergi Márk és Albeni Ebenhard, a délnémet területről származó papi diplomata voltak.
1402
A budai magyar polgárok mozgalma a szegényebb tömegekre támaszkodva megdönti a német patríciusok uralmát. 1403 végén azonban a német polgárság visszaszerzi a város vezetését. Zsigmond 1403. december 9-i kiváltságlevele visszaállítja a régi rendet. A város bírája csak olyan polgár lehet, aki négy német nagyszülőt tud igazolni.
1405 után
Elkészül Buda város német nyelvű jogkönyve. A Budai Jogkönyv a nyugati városi jogok, főleg a magdeburgi jog alapján foglalja rendszerbe Buda város kiváltságait, szabályrendeleteit, céhszabályait és részint szokásjogát.
1409. január eleje
Hervoja (Hrvoje Vukcic) bosnyák vajda és spalatói herceg, valamint Trau és Sebenice városok meghódolnak Zsigmond előtt.
október 18.
Zsigmond a román származású Sorba fia Vajk udvari vitzének (Hunyadi János atyjának) adományozza a hunyadi uradalmat.
1410. szeptember 20.
Frankfurt am Mainban a német választófejedelmek Zsigmondot választják német királlyá. (1433-ban német-római császárrá koronázzák, 1439. október 27-ig, Zsigmond utódja, Albert haláláig így magyar-német perszonálunió van.)
1410 ősze
Zsigmond boszniai hadjárata során Ostoja íistván bosbányák király meghódol és hozzájárul, hgoy Zsigmond Bosznia királyává koronáztassa magát.
1411. július 15. körül
Zsigmond nagy kiterjedésű magyarországi birtokokat adományoz Lazarevics István szerb despotának, amelyeken idővel szerb falvak is keletkeznek.
1413. november 8.
Zsigmond elzálogosítja Lubló, Podolin és Gnézda szepességi városokat, a lublói váruradalmat és további 13 szepességi várost II. Ulászló lengyel királynak. (A lengyel uralom alá került városok mindvégig megőrzik korábbi önkormányzatukat és annak a tudatát, hgoy Magyarország tartozékai. Visszacsatolásukra 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor kerül sot.)
1415. július vége
A törökök kiszorítására Boszniába küldött magyar had vereséget szenved Hervoja bosnyák vajdától. A vereség hatására Ostoja István bosnyák király és Sandalj Hranic bosnyák vajda elpártol a magyar királytól.
1416
Forrásaink először említenek Magyarországon lakó cigányokat: a dél-erdélyi brassó mellett táboroznak.
1418-1422
Rotenburgi János deák Budán magyar nyelvű pótlásokat ír latin nyelvkönyvéhez. Azokat a magyar szavakat és kifejezéseket tartalmazza, amelyek legszükségesebbek egy idegen számára a magyar környezetben.
1420-1430 körül
Kér szerémségi magyar huszita pap, Tamás és Újlaki Bálint magyarra fordítja a Bibliát. A "Huszita Biblia" csak részleteiben maradt ránk a különböző kódexekben (Bécsi kódex, 1450 k.; Müncheni kódex, 1466; Apor-kódex, 1500 k.), ezért nem dönthető el, hogy az egész Bibliát, vagy csak részleteit fordították magyarra. Felbukkanása különböző helyeken a magyar nyelvű egyházi kultúra fejlődését tanúsíthatja.
1422. január 13. után
A 13. században Magyarországra települt jászok nyelvének legkorábbi emléke: egy ítéletlevél hátlapjára írott jász szójegyzék keletkezése.
1426. május
Zsigmond király Tatán szerződést köt Lazarevics István szerb despotával. A szerb uralkodó halála esetén országát és magyarországi birtokait veje, Brankovics György örökli, de Nándorfehérvár (Belgrád), Galambóc és a macsói bánság várai a magyar királyra szállnak.
1427. október
Zsigmond az 1426. évi sezrződés alapján a szerb despota halála után birtokba veszi Nándorfehérvárt és Macsó északi részét. De Galambóc vára török kézre jut. Ezzel állandósulnak a török betörések, amelyek elsősorban Erdélyt, a Szerémséget és a Temesközt sújtják.
1429. május
Zsigmond a szörényi bánságba telepített Német Lovagrendre bízza a tartomány várainak védelmét.
1431. szeptember
A cseh husziták Holy Prokop és Jan Czapek vezetésével benyomulnak a Vág folyó völgyébe.
1433
"(Buda) városban a németek uralkodnak mind az igazságszolgáltatás, mind az ipar és a kereskedelem területén. Számos franciául beszélő zsidót is látni, akik közül sokat Franciaországból űztek ki. Ugyancsak itt találkoztam Clays D'Avion arras-i kereskedővel, aki a Zsigmond császár által Franciaországból behívott kézművesek közé tartozik. Clays szőnyegeket készít". (A Szentföldről visszatérőben Magyarországon átutazó Bertrandon de la Brocquiére francia lovag útleírásából.)
- A törökök súlyos vereséget mérnek a szörényi bánságba 1429-ben betelepített német lovagokra.
1434
A magyar hadak visszafoglalják, illetve visszaváltják a cseh huszitáktól a megszállt magyarországi területet.
1435 nyara
Tallóci Mátyus (Matko) nándorfehárvári kapitány hadat vezet Boszniába II. Tvrtko István király megsegítésére, s magyar őrséget helyez Jajca, Vranduk és Bocac várakba.
1437. július 6.
Miután a Budai Nagy Antal vezette erdélyi felkelő magyar és román parasztok hiába kérték uraikat, hogy "vegyék le nyakukról az elviselhetetlen szolgaság jármát", s az ellenük küldött csapatokat legyőzték, uraik teljesítik követeléseiket, és a kolozsmonostori konvent eőtt egyezséget kötnek velük. Meghatározzák az erdélyi püspöknek fizetendő tized összegét, eltörlik a kilencedet, biztosítják a parasztok költözési jogát és a javaik feletti végrendelkezést.
szeptember 16.
Az erdélyi három rendi nemzet: a magyar nemesség, a székelyek és a szászok küldöttei Kápolnán unióra lépnek a fölkelő parasztok ellen.
december 10-14. között
Az erdélyi nemesi hadak Kolozsvár és Kolozsmonostor között legyőzik a felkelő parasztok seregét.
szeptember 23.
Egy levél szerint "a Szerémséget, amely a Száva és a Duna között fekszik, nagyobbrészt szerbek lakják".
1439. május 23.
Népmozgalom robban ki Budán. A mozgalom hatására megreformálják a város vezetését: a magyar polgárság a német patriciátussal azonos jogokra, egyenlő képviseletre tesz szert a város irányításában.
1440
Az Al-Duna melletti Keve város zömmel szerb lakói az állandósult török veszély miatt örökre elhagyják otthonukat, a Csepel-szigetre költöznek, s ott megalapítják Ráckevét.
- (Habsburg) Albert király (1437-1439) özvegye, Erzsébet királyné Giskra cseh huszita vezért a bányavárosok és Kassa főkapitányává nevezi ki. Giskra két évtizeden át a Felvidék legnagyobb ura marad. Tevékenysége elősegíti a huszitizmus terjedését sé a cseh iparosok letelepedését Észak-Magyarországon.
1443.október-1444. január
Hunyadi János nándorfehrvári főkapitány támadó hadjáratot vezet a török ellen a Balkán-félszigeten. Az ún. hosszú hadjárat magyar győzelmekkel zárul. A szegedi békében (1444) II. Murád kötelezi magát arra, hogy a Bulgária határain túli területeket kiüríti, a várakat átadja.
1444. szeptember 22.
A magyar hadak, megszegve a szegedi békét, török területre nyomulnak. Vidin és Nikápoly elfoglalása után a várnai csatában (november 10.) súlyos vereséget szenvednek II. Murád szultán hadától. A csatában elesik I. (Jagelló) Ulászló (1440-1444) magyar király.
1447. december
Hunyadi János kormányzó (1446-1453) hadat vezet Havasalföldre, és hívét, Vladiszláv vajdát ülteti a trónra.
1453. május 29.
II. Mehmed török szultán elfoglalja Konstantinápolyt. A város elestével felbomlik a bizánci birodalom.
1455. június 5.
Kapisztrán János itáliai ferences prédikátor az országnagyon hívására Győrbe érkezik, hogy a török ellen keresztes háborút hirdessen.
145. július22.
Hunyadi János főkapitány a Nándorfehérvár fölmentésére érkező keresztes sereg élén nagy győzelmet arat a várat ostromló II. Mehmed szultán felett.
1458. január 31.
Szilágyi Mihály kormányzó szabályozza Kolozsvár város bíróválasztását: 50 magyar és 50 szász polgár választja a felváltva hol magyar, hol szász bírót.
február 14. után
I. (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) a királyi birtokok központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot. Az udvarbíró, mint a jászok és kunok ispánja, ellátja a királyi földesuraság alá tartozó jászok és kunok igazgatását, de a nádor változatlanul megtartja a jász-kunok feletti bírói tisztét. (A hivatal 1541-ben Buda elestével megszűnik.)
1459. június 29.
A török elfoglalja az al-dunai Szendrő várát, a szerb despoták egykori székhelyét, teljessé téve ezzel Szerbia meghódítását. (A szerb despota család, itt is megőrizve méltóságát, a szerémségi Kölpényban (Culpiu) rendezi be udvarát.)
1462. május 1.
I. Mátyás megegyezik István boszniai királlyal. (István, a magyar korona alattvalója, a török ellen segítséget kap Mátyástól.)
szeptember 1.
I. Mátyás megerősíti méltóságában a török által uralomra segített, de a magyar korona fennhatóságát elismerő Radul havasalföldi vajdát.
az év folyamán
I. Mátyás megegyezik a cseh Giskrával és visszaváltja tőle a felvidéki várakat, melyeket Giskra két évtizede a kezében tartott.
1463. június 11.
II. Mehmed szultán boszniai hadjárata során elfogja és kivégezteti István boszniai királyt.
december 25.
A boszniai Jajca várának török őrsége feladja a várat I. Mátyásnak. (Kezdetét veszi a jajcai bánság kialakulása, amely 1480 körül fejeződik be.)
az év folyamán
Egy levél tudósítása szerint "Szerbia pusztulásából fog megújulni a szerémi tartomány, mivel a szerbek a Száva környékére jönnek megszállni az üresen álló helyeket."
1464. április 6.
I. Mátyás szentesíti a székesfehérvári országgyűlés végzéseit. Többek közt biztosítja Szlavónia és az erdélyi részek kiváltságainak és szokásainak megtartását (13. tc.).
- A magyar király felhatalmazza az erdélyi Szeben városát, hogy királybíráját maga válassza meg.
1466. február
Jan Svehla, I. Mátyás cseh származású zsoldoskapitánya elpártol a királytól, és elfoglalja Kosztolány várát, ahonnan a vele együttműködő csek alattvalókkal, a bratrikkal ("csek testvérek"-kel), rettegésben tartja a környéket.
1467. január vége
I. Mátyás beveszi Kosztolány várát, kivégezteti Jan Svehla zsoldoskapitányt és leszámol a vele együttműködő "cseh testvérek"-kel.
július 20.
Új egyetem nyílik Pozsonyban, az Academia Istropolitana. Az egyetem első kancellárja a humanista Vitéz János. (1472-ben bekövetkezett halálával az intézmény sorvadni kezd, 1488-1490 között megszűnik.)
1467 után
I. Mátyás átszervezi a kincstartóságot, a kancellária mellett a második legfőbb hivatalt. A kincstartó hatásköre kiterjed a királyi jövedelmek kezelésére, a vidéki pénzügyi szervekre, a szabad királyi városokra, az erdélyi szászokra és az adószedésre.
1469. május 3.
A cseh katolikus rendek egy része I. Mátyást Olmützben cseh királlyá választja.
szeptember 25.
I. Mátyás engedélyezi az erdélyi szász városoknak, hogy a szebehi királybíró kivételével királybíráikat leválthassák, és helyükre újakat válasszanak.
1471. nvoember 10. előtt
I. Mátyás a boszniai királyságot Újlaki Miklós macsói bánnak adományozza.
1472. május 1.
I. Mátyás szentesíti a budai országgyűlés végzéseit. Többek között megerősíti, hogy Szlavóniában régi szokás szerint a Magyarországon kivetett adónak csak a felét fizetik.
1473. eleje
Budán megnyílik az első magyarországi könyvnyomda. Karai László kancelláriai titkár hívására (1470) érkezett pápai nyomdász, Hess András (Andreas Hess) első nyomtatványa a 400 példányban készült Budai Krónika. (A nyomda 1477-1480 között szűnik meg.)
november 9.
I. Mátyás Szeged városának a kunokéval azonos legeltetési és használati jogot biztosít a Duna-Tisza közén fekvő kunlakta területeken.
december 9.
I. Mátyás elrendeli az erdélyi székelyek összeírását, egyszersmind megtiltja a székely előkelőknek, hogy a lófőktől vagy a gyalogosoktól adót követeljenek.
1477
I. Mátyás zsoldoshadseregének egyik '"ordóját" (rend) szerb huszárok alkotják.
1478. szeptember 30.
I. Mátyás és Ulászló cseh király megegyeznek az 1468 óta tartó cseh háborút lezáró békepontokban. (Szilézia, Morvaország és Lausitz magyar kézen maradnak.)
1480. november-december
Kinizsi Pál temesi ispán hadaival Szerbiában Krusevácig nyomul, több csatában megveri Ali szendrői bég csapatait, és szerb telepeseket hoz a kipusztított délvidéki magyar területek benépeséítésére.
az év folyamán
Eperjes város 593 adózó poplgára k özül 130 a magyasr, míg a többi német.
1481. július 15.
A budai országgyűlés elrendeli, hogy görögkeleti vallású szervek ne fizessenek tizedet a katolikus egyháznak (3.tc.)
augusztus 25.
I. Mátyás király vám- és harmincadmentességet biztosít az erdélyi szászoknak az ország egész területére.
1486. október
A neves olasz humanista, Antonio Bonfini I. Mátyás szolgálatába áll.A király Magyarország törénetének megírásával bízza meg. (Bonfini 1496-ban fejezi be művét Hungaricarum rerum decades IV et dimidia címmel.)
1487
A török elől Ráckevére települt szerbek részére felépül az első magyarországi ortodox templom.
1490. április 6.
Meghal I. Mátyás. Amikor Lorenzo de' Medici Mátyás halálhírét vette, állítólag így kiáltott fel: Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!
1492. december eleje
A székelyek felkelnek az őket sanyargató Báthori István erdélyi vajda ellen. Zendülésüket a szász városok is támogatják. II. (Jagelló) Ulászló magyar király (1490-1516) a vajdát megfosztja méltóságától.
1495. június 8.
A budai országgyűlés elrendeli, hogy a szerbek, ruténok, románok és más görögkeleti vallásúak ne fizessenek tizedet (45.tc.).
az év folyamán
Mai becslét szerint Erdély lakossága 425 ezer fő. Ennek mintegy 60 %-a magyar (és szkely),
16 %-a szász és 24 %-a román.
1496. augusztus 2. előtt
Főúri és polgári érdekcsoportok támogatásával Budán zsidóellenes megmozdulásra kerül sor.
1497
II. Ulászló külön címert adományoz Szlavóniának.
1498. június 2.
A budai országgyűlés elrendeli, hogy a török területről menekülőket (a szerbeket) be kell fogadni az országba (73.tc.).
1499. július 13.
II. Ulászló szabályozza a székelyek kiváltságait. (A más földjén élő székely zselléreket, valamint a 3 forint értékű ingó vagyonnal nem rendelkező szegényeket mentesíti a katonáskodás kötelezettségétől és egyúttal kiveszi őket a nemesi jogokkal rendelkezők sorából.)
1505. október 13.
A rendek kiadják a szeptember 29-re összehívott rákosi országgyűlés határozatait. A "rákosi végzés" kimondja: amennyiben II. Ulászló fiú utód nélkül hal meg, a leányági örökösödést nem ismerik el, s többé idegen uralkodót nem választanak. (A király nem szentesíti a határozatot.)
1513. autusztus 18. előtt
Székely János vezetésével az erdélyi szászok új elöljárókat állítanak és megtagadják a királyi adó fizetését.
október 30.
II. Ulászló utasítja Szapolyai János erdélyi vajdát és Bornemissza János budai várnagyot, hogy verjék le a Nagyszebenben kitört "új és szörnyű nagy" felkelést, és a felemelt királyi adót fegyverrel hajtsák be.
1514. április vége-július vége
Az 1513. évi pűpai bulla hívására keresztes hadak gyülekeznek a török ellen az ország több pontján. A toborzás betiltása után a keresztesek Székely Dózsa György vezetésével uraik ellen fordulnak. A k orszak legnagyobb parasztháborúját véres megtorlás kvöeti.
1515 tavasza
A szlavóniai rendek azon a címen, hogy ők nem Horvátországhoz, hanem Magyarországhoz tartoznak, megtagadnak. minden segítséget a török ellen hadjáratot szervező Beriszló Péter horvát-szlavón-dalmát bántól. (A magyar király április 19-én engedelmességre szólítja fel őket.)
június-július
Fellázadnak a közszékelyek a szkely előkelők (primorok) elnyomása miatt. Szapolyai János erdélyi vajda fegyverrel veri le őket.
1517
Megjelenik Bécsben Werbőczy István Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclíti regni Hungariae (Nemes Magyarország jogszokásának hármaskönyve) című munkája. E szokásjoggyűjtemény századokon át a magyar nemesség legtöbbet forgatott "bibliája". Kifejti és igazolja a nemesi jogegyenlőség elvét.
1518. október
A bécsi mezőn fegyveres országgyűlés kezdődik. Határozatokat hoznak a határvédelem hatékonyságának növeléséről intézkednek a királyi tanács összetételéről, és a pénzügyek kezeléséről. Az országgyűlésen török követek jelennek meg, és fegyverszünetet ajánlanak a status quo alapján.
1521. nyara
A török csapatok elfoglalják a legerősebb magyar végvára közül Szabács (július 7.), Zimony (július 12.) és négyhetes ostrom után szabad elvonulás fejében Nándorfehérvár (augusztus 28.) várát is. Ez utóbbi szerb lakóit a szultán Isztambulba telepíti.
az év folyamán
A német polgárság körében (Körmöcbánya, Buda, Sopron) feltánnek a lutheri reformáció első hívei.
1523.május
A budai országgyűlés a luteránusokat és pártfogóikat fő- és jószágvesztéssel sújtja (54.tc.)
1524. szeptember
Orsova elvesztése (1522) után török kézre kerül szörény vára is. ezzel teljesen összeomlik a magyar végvárrendszer első vonala.
1525
A rákosi országgyűlés kimondja, hogy "minden lutheránust ki kell irtani az országból é s nemcsak egyházi, de világi személyeket is, bárhol találják, szabadon fogják el és égessék meg őket".
1526. tavasza
A török támadás hírére a szerémségi szerbek tömegesen húzódnak a Duna védővonala mögé.
augusztus 29.
A mohácsi csatában a magyar haderő (25 ezer fő) megsemmisítő vereséget szenved I. Szulejmán szultán hadaitól (75-80 ezer fő). Perényi Ferenc váradi püspök a csata előestéjén azt javasolta a királynak, írjon levelet a pápának, hogy másnap 30 ezer keresztény vértanút avathat szentté. A csatában életét veszti II. (Jagelló) Lajos király (1516-1526). Utódlása nem egyértelmű. Az 1505. évi országgyűlés határozata értelmében ugyanis magyar királyt kell választani, ugyanakkor az 1515. évi Jagelló_Habsburg kölcsönös örökösödési megállapdás alapján a Habsburgok is jogot formálhattak a magyar trónra. Kettős királyválasztásra kerlt sor: az egyik párt november 11-én I. (Szapolyai) (Zápolyai) jánost (1526-1540), a másik december 16-án V. Károly császár öccsét, Ferdinándot (1526-1564) választotta meg magyar királynak.
augusztus 30-október 10.
A török csapatok végigdúlják a Duna-Tisza közét, felgyújtják Pest városát. Október 10-én, őrséget hagyva a szerémségi várakban, kivonulnak az országból.
1526-1540
I. János király udvarában feltűnően nagy számban találhatók délszláv méltóságviselők (pl. a horvát származású Fráter György váradi püspök-kincstartó, Frangepán Ferenc kalocsai érsek-diploamta, a dalmata Verancsics Antal és Statileo Jáőnos püspök, a szerb Petrovics Péter temesi ispán stb.).
1527. március vége
Cserni Jován, akit katonái Jován cárnak is neveznek, a déli megyék szerb nemzetiségű parasztjait maga köré gyűjti, és miután feladja a török elleni harcot, Habsburg Ferdinándhoz pártol. Háborút indít Magyarország másik megkoronázott királya, I. János ellen.
június 25.
Cserni Jován vereséget szenved Czibak Imre váradi püspök csapataitól. Július 22-én bekövetkezett halála után a szerb parasztokból toborzott hadának nagyobb része török területre menekül, kisebb része pedig I. János szolgálatába áll.
az év folyamán
Megjelenik Krakkóban az első magyar nyelvű nyomtatvány, Hegendorff Rudimenta Grammatices és Heyden Puerilium colloquiarium formulae c. munkája Sylvester János magyar nyelvű értelmezésével.
1529
Török segítséggel visszatér Magyarorszgára az 1528 elején Lengyelországba menekült I. János, és ellenőrzése alá vonja az ország legnagyobb részét.
- Nagyszebenben megkezdi működését Erdély első nyomdája: a szebeni szász városi nyomda.
1530
Nagyszebenben megjelenik Sebastian Pauschner Eine kleine Unterrichtunge... című könyve, az első Magyarországon nyomott német könyv. (Szövege másolatban maradt fenn.) A lőcsei származású Pauschner Szeben város orvosa, könyve orvosi tanácsokat tartalmaz.
- I. János király kiűzeti budáról a n émet polgárokat, helyükbe magyarokat telepít.
1531
Megnyílik a pápai és a sárospataki protestáns iskola. (1566-tól a már református kolllégium Sárospatakon főiskolává alakul.)
1533
Megjelenik Krakkóban az első, teljes szövegében magyarul nyomtatott könyv, Komjáti Benedek A Szent Pál levelei című munkája és az első nyomtatott latinmagyar szójegyzék.
1536
Oláh Miklós Hungária című országleírásából és tudálékos, a kor történetfelfogására jellemző, minél korábbi őskereséséből: "Egész Magyarország napjainkban különféle nemzeteket foglal magába: magyarokat, németeket, cseheket, szlávokat (szlovákokat), horvátokat, szászokat, székelyeket, oláhokat, rácokat, kunokat, jászokat, ruténeket és végül még törököket; ezek mind egymástól eltérő nyelvet használnak azon kívül, hogy néhány szavuknak a hosszú megszokás és kölcsönös kapcsolat miatt van valami hasonlósága és összecsengése...
(Erdély) lakossága jókötésű, harcos, van fegyverzete és el van látva erős, jó lovakkal... Négy különböző eredetű nemzet él benne: magyarok, székelyek, szászok, oláhok, közülök hadra alkalmatlanabbaknak a szászokat tartják. A magyaroknak és székelyeknek ugyanaz a nyelve, azzal a különbséggel, hogy a székelyeknek saját, nemzetükre jellemző szavaik vannak... A szászokról azt mondják, hogy a németországi szászok közül Nagy Károly által telepített kolóniák, és hogy az igaz, bizonyítja a két nép összecsengő nyelve. Az oláhokról a hagyomány azt tartja, hogy a rómaiak telepítései. Erre bizonyíték az, hogy sok közsö vonást mutatnak a rómaiak nyelvével, s ennek a népnek számos pénzdarabját találják e területen, ez kétségtelenül nagy bizonyíték a római birodalom itteni múltjára és annak régiségére... A szászoknak megállapított adójuk van, melyet a királynak fizetnek. Gyakran azonban a törvényesnél többet hajtanak be rajtuk. Csodálatra méltó szorgalommal csüggenek a földművelésen és minden egyéb munkán, a nők éppúgy dolgoznak, mint a férfiak, és nagyon is bírják a dolgot (munkát). Ez az oka annak, hogy a szászok tehetősek, a vendéget tisztességgel fogadják és bővel ellátják."
1538. február 24.
Váradon a két király titkos békeszerződést ír alá. Mindketten megtatják birtokba vett területeiket. I. János halálával az ő országrésze a Habsburg-házra száll. Fiú utódait a majdan felállítandó szepesi hercegséggel kell kárpótolni.
az év folyamán
Bécsben, Pesti Gábor kiadásában megjelenik az első lutheri magyar hittankönyv Dévai Bíró Mátyás tollából, és az első magyar lutheri szellemű káté, Székely István Kereszténységnek fundamentumáról című máve.
1539
Brassóban megkezdi működését Johannes Honterus szász pap nyomdája.
- Leonhard Stöckel, a lutheri szellemű reformáció képviselője, németországi tanulmányairól visszatérve, Bártfán lesz rektor.
1540
I. János halála után hívei csecsemőkorú gyermekét, János Zsigmondot nyilvánítják királlyá, II. János néven (1556-1571). Ferdinánd ostromot kezd a Budán tartózkodó János Zsigmond ellen, amit török segítséggel sikerül visszaverni. Így azonban 1541. augusztus 29-én Buda csellel török uralom alá kerül. Magyarország középső területe a török birodalom része lesz. A szultán János Zsigmondot és anyját Erdélybe küldi és ezzel az ország három részre szakadt.
1544
A lutheri szellemben működő Heltai Gáspár (német nevén Kaspar Helth) lesz a kolozsvári szászok plébánosa. Ezzel megkezdődik a város reformációja.
- Filip Moldoveanul városi tolmács kiadásában Nagyszebenben megjelenik az első román nyelven, cirill betűkkel nyomtatott könyv, egy luteránus káté: Intrebarea crestineasca. (Ma már nincsen eredeti példánya.)
- Juhannes Honterus pap összeállításában Brassóban megjelenik aze rdélyi szász polgárjog kézikönyve, a Compendium juris civilis in usum civitalum... Saxonicarum... collectum.
1547. február
Az erdélyi szász egyetem elfogadja Johannes Honterus egyházi reformtervezetét, amely német (Kirchenordnung aller Deutschen in Sybenburgen), illetve latin nyelven (Reformatio exxlesiarum Saxonicarum in Transylvania) kerül kinyomtatásra Brassóban.
az év folyamán
Nagszebenbebn Filip Mordeveanul cirill betűs nyomdájában megjelenik az első magyarországiegyházi szláv könyv, a Cetvoroblagovestie, mely a négy evangéliumnak az 1512. évi havasalföldi evangéliumkiadást követő fordítása.
1548
Morvaországból menekült anabaptisták megszervezik az első habán telepeket Nyáry Ferenc és Bakics Péter felső-magyarországi birtokain.
1549
Georg Wernher eperjesi iskolamester leírásából Magyarország vizeiről: "A jazigok (jászok) nemzetsége ma is megvan a magyarok között, akik röviden jászoknak nevezik őket. Ma is megvan ősi és különleges nyelvük, mely nagyon eltér a magyartól, és megvannak azok a szállásaik is, melyeket Plinius leírása szerint hajdan laktak... Erdély sűrűn lakott tartomány. Lakják ménetek is, akiknek legősibb része az őgynevezett Siculi, akik a saját nyelvükön székelyek, és akiket némelyek szójátékkel ceculiknak (vakocskák) hívnak, hogy ne is említsem a rómaiak ősi maradványait, az oláhokat, akik számos faluban és tanyán laknak. A vezető réteg azonban a magyar, az ő kezükben van a hatalom, ezért tartják az erdélyieket is magyaroknak. Az egész Magyarországon csodálatos a különféle, nem is egynyelvű nemzetiségeknek a keveredése."
1550
Bécsben megjelenik Erdély első földrajzi leírása, Georg Reicherstorfer műve, a Chronographia Transylvaniae.
- A Maros vidéki és a temesközi prédikátorok zsinata megválasztja Gönci Máté személyében az ország első protestánt superintendensét (őüsőökét).
1551. december 17.
Alvinci kastélyában, császári beleegyezéssel orgyilkosok megölik Fráter (Martinuzzi) György kincstartót, a gyermekkirály, II. János gyámját. György barát a német és a török között egyensúlyozva kísérelte meg Erdély és a királyi Magyarország egyesítését.
1552
Fráter György meggyilkolását megtorlandó, a török újabb hadjáratot indít Magyarország ellen: számos végvár (Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa, Szécsény, Hollókő, Lugos stb.) török kézre kerül.
1553. május
A Havasalföldről Erdélybe származott román nemesi család sarja, Oláh Miklós lesz az esztergomi érsek (1493-1568). 1543-tól királyi kancellár. Erazmista. Így írt róla 1570 körül a kortárs Forgách Ferenc, aki egykor pártfogoltja volt: "Az egészen alacsony származású, oláh apától született érsek, aki mások gyűlölködése közepette emelkedett a legfőbb méltóságba, a helytartóságot és a királyi pecsétet igyekezett megtartani. Mert mindezeket a tisztségeket a maga kezében egyesítette, mindenki súlyos megbotránkozására, mivel sok ember méltóságát és helyét foglalta el méltatlan módon."
1557
Szondi Pál esztergomi kanonok Bolognában kollégiumot alapít, ahol horvát és magyar ifjak katolikus teológiát tanulhatnak.
- Hans Begner brassói bíró megbízásából Oprea írnok és Coresi diakónus Osmoglasnik címmel bizánci rítusú, óegyházi szláv nyelvű liturgikus könyvet ad ki Brassóban. Coresi kvöetkező könyvét Tirgovistében nyomatja. 1559-től Brassóban él.
1558
Batthyány Ferenc és a nyugat-dunántúli birtokára költözött horvátok egyezségéből: "Egyes szlávok... elénk jöttek és a következőket adták elő: ők a töröknek, a keresztény név ellenségeinek egymást érő dúlásai miatt, amelyektől szakadatlanul szenvednek és csaknem minden órában életveszély és kemény fogság leselkedik reájuk, nem maradhatnak és nem laknatnak tovább Szlavóniában, hanem feleségükkel és gyermekeikkel kénytelenek máshová, biztonságosabb helyre költözni... Németújvár várunk alatt egy elhagyott, egészében erdős és tüskés helyet jelöltünk ki és adományoztuk szálláshelyül, és... 12 teljes éven át számukra mentességet engedélyeztünk."
1559. január 6.
A pozsonyi országgyűlés törvényei szerint a király a csak Magyarországot érintő ügyekben ne kérdezzen meg idegen tanácsosokat (8.tc.); az osztrák kamara és kancellária nem adhat ki intézkedéseket magyar ügyekben (9.tc.).
június 12.
A gyulafehérvári erdélyi országgyűlés elrendeli a közszékelyek összeírását és megadóztatását. A főemberek és lófők adómentesek, de hadakozni kötelesek.
1560. május 3.
Brassóban nyomni kezdik a négy evangéliumot román nyelven, cirill betűkkel, Tetroevangel címmel.
1561
Mai becslések alapján a töröktől el nem foglalt Magyarország (Erdéllyel, Horvát-Szlavón országgal) népessége 3-3,5 millió.
1562
A tarcali protestáns zsinat a reformáció kálvini irányzata mellett foglal állást.
- Debrecenben megjelenik az első magyar református hitvallás - Confessio catholica - Mélius Juhász Péter tollából.
1563
Brassóban Coresi diakónus Apostol címmel kiadja az apostolok cselekedeteit és leveleit cirill betűkkel, román nyelven.
1564-1586
Megjelenik az első román nyelvű református énekeskönyv, a Cintece bisericesti, az ún. "Zodoreszku-töredék", mely az első latin betűkkel nyomtatott román kiadvány. Az énekeket magyarból fordították.
1565
Megjelenik magyar nyelven Werbőczy István Tripartituma, Magyar decretum címmel.
1566
A Porta és a bécsi udvar között ismét kiújul a háború. A török támadásnak esik áldozatul Gyula, Jenő, Világos, Szigetvár vára.
1568. február 17.
Drinápolyban békét kötnek I. (Habsburg) Miksa (1564-1576) és II. Szelim szultán megbízottjai. Évi 30 ezer arany fejében a király megtartja a kezén levő területeket. A béke 25 évre viszonylagos békességet teremt a két fél között.
az év folyamán
Dávid Ferenc megszerkeszti az erdélyi és a lengyel unitáriusok közötti hitvallását, De falsa et vera unius Dei patris, filii et spiritus sancti congitione libri duo címmel.
1529. június 24.
A tordai erdélyi országgyűlés kimondja, hogy a protestánssá lett román jobbágyok is kötelesek gabonadézsmát fizetni.
1570. augusztus 16.
Az I. Miksa és János Zsigmond között megkötött speyeri egyezmény értelmében János Zsigmond lemond a "választott magyar király" címről. Ezentúl Erdélyt és Magyarország részeit (Parium) fejedelmi jogkörrel bírja a Magyar Királyság részeként, elismeri felettesének a császárt, mint Magyarország királyát.
1573
Nedelicén Hoffhalter Rudolf kinyomtatja Mihajlo Bucic O sakramentima című könyvét, az első horvát nyelvű protestáns vitairatot. (Ma már nincs eredeti példánya.)
1574
Pierre Lescalopier francia utazó erdélyi beszámolójából: "(Havasalföldet) Moldvával és Erdély legnagyobb részével együtt Raianus császár korától római telepesek népesítették be. Kapitányuk neve Flaccus volt, aki az országnak új nevet adott: Flacchia, ezt hangelcsúszás folytán Wlacchiának ejtik ki. Ennek az országnak a lakói a rómaiak valóságos leszármazottainak tekintik magukat, és a nyelvüket romanestnek, tehát rómainak nevezik. Nyelvük nagyobb része félig olasz, flig latin szavakból áll össze, a göröggel és valamiféle zagyvasággal elegyítve. Az italozásban mértéktelenek, az első poharat Isten egészégére, a másodikat a vajdáéra, a harmadikat pedig a szultánére, a negyediket minden jó keresztény - bennünket nem sorolnak közéjük - egészségére, az ötödiket a békére ürítik, a hatodiktól kezdve a jelenlévőkre emelik poharukat, nagy ceremóniával...
Hóföldön (Hochfeld, Fofeldea, Fogaras mellett) ebédeltem.Magyarok, németek és románok lakják: itt megmaradt a német és a román nyelv használata. Hermányban (Casolt, Kastenholz) szálltunk meg - lakosságának összetétele az előbbiéhez hasonló...
(Gyulafehérvár) vára nagy és erős, mellette a forgalmas, tág, sűrűn lakott mezőváros. Itt nem laknak sem németek, sem oláhok: mindenki az ország eredeti nyelvén, magyarul beszél - ugyanis Erdély korábban Magyarország tartománya volt...
(Báthori István erdélyi fejedelem - 1571-1586 - nagyon jól beszélt németül. (De) köztudomású volt, hogy a fejedelem minden lehető módon kimutatta: sem szövetséget, sem barátságot nem óhajt a császáriakkal. Ugyanezért az uralma alatt levő, mindenkor németek által őrzött és lakott hét város követeivel és elöljáróival sem beszélt soha más nyelven, mint latinul vagy magyarul. Nem szerette, ha olyan ország nyelvén szólnak hozzá, amelyet a szultán gyűlölt...
Július 23-án érkeztünk meg Kolozsvárra, latin nevén Claudiopolisba. Szép megerősített város, festett homlokzatú házakkal. Lakói vegyesen németek és magyawrok.
1576. május 1.
Bárhori István erdélyi fejedelmet lengyel királlyá koronázzák Krakkóban.
az év folyamán
A szász polgárok kereskedelmi egyesületei hoznak létre a brassói posztóval való kereskedésre.
1577
A kukorica első magyarországi említése, törökbúza néven.
1578
A szegedi szandzsák összeírásában török települések is szerepelnek a Duna-Tisza köze déli részén.
1581. május 12.
Báthori István egyetemet alapít Kolozsvárott, két - teológiai filozófiai - fakultással. Az egyetem megszervezését és vezetését a jezsuitákra bízza.
az év folyamán
Bártfán, Daniel Guttgesell kiadásában megjelenik az első magyarországi szlovák nyelvű nyomtatvány, a Katechysmus, to gest kraticke obsazenij a wyklad... című munka, Luther művének fordítása.
1584
Megjelenik Nagyszombatban az első magyarországi időrendi törvénygyűjtemény, a Corpus Juris Hungarici, valamint Koloszvárott az első magyarországi államelméleti munka: Kovacsóczy Farkas De administratione Transylvaniae.
1587
Juhannes Manlius - aki ekkor Monyorókeréken (Eberau) működött, és aki korábban Ljubljanában már nyomtatott szlovén nyelvű könyveket - kiadja az Agenda Vandalicat, az első magyarországi szlovén nyelvű evangélikus kiadványt. (Példánya nem maradt fent, 1783-ban említik.)
- Huet szebeni szász gróf Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemhez (megszakításokkal 1586-1602) írott leveléből: "Azt mondják, (a szászoknak más erdélyiek), csak vendégek vagytok, jövevények és idegenek... csak csizmadiák, szabók, meg szűcsök, nem pedig harcosok, az ország védelmezői. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, mint az András király levelében olvasható. De éppen ezt tekintjük tisztességünknek... Ezért Nagyságod inkább tűrje és mi szívesebben vesszük, has szűcsnek, csizmadiának meg szabónak mondanak bennünket, mintha tolja, gyilkos meg rabló lenne a nevünk."
1590
Megjelenik Vizsolyban a református Károlyi Gáspár első teljes magyar nyelvű bibiliája. (Azóta több nmint száz kiadást ért meg.)
1591
Moldva népessége 46 ezer fő, ebből 15 ezer katolikus magyar.
1593. április 12.
A horvát-szlavón rendek zágrábi gyűlésén elmondják, hogy két év alatt a török 26 várat foglalt el és 35 ezer embert hurcolt rabságba.
június 13.
A törökök Sziszek várát ostromolják, majd III. Murád hadat üzen I. Rudolfnak (1576-1608). Ezzel kezdetét veszi az 1606-ig tartó, ún. tizenöt éves háború.
1596. január-február
A közszékelyek fegyveresen védekeznek jobbágysorba taszításuk ellen. Bocskai istván váradi kapitány, a későbbi erdélyi fejedelem (1604-1606) vezetésével az erdélyi magyar nemesség leveri a közszékelyek mozgalmát, megtorlásul sorozatos kivégzésekre kerül sor. A székelyek kivándorlása Havasalföldre és Moldvába tömeges méreteket ölt, az ún. csángók számát gyarapítja.
1597
A tatár csapatok kétszer úgy végigpusztítják Pest megyét, hogy mindössze három lakott hely marad - Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös.
16. század folyamán
Elpusztulnak a csanádi és mezőföldi kun autonóm területek.
16. század vége
Mai becslések szerint Magyarország ekkori lakossága 3,5 millió. Ebből a királyi Magyarországon (115 ezer km2) 1,5 millióan, Horvát-Szlavón országban (26 ezer km2) 300 ezren, az erdélyi fejedelemségben (85-90 ezer km2) 750 ezren, a hódoltság (110-120 km2) területén 8-900 ezren élnek.
1600. július 20.
Az erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott kimondja, hogy a román falvak földje a szomszédos települések földjével egy nyomás altt legyen, s a terheket egyenlően viseljék, de a román papok személyükben szabadok.
november 25.
Az erdélyi rendek lécfalvi országgyűlése a közszékelyeket ismét jobbágysorba dönti.
1603. szeptember 14.
Az Erdélyt megszálló császári sereg parancsnoka, Giorgio Basta generális és két császári biztos azt javasolja I. Rudolf német császárnak és magyar királynak, hogy Erdélyt nagyméretű betelepítések és kiváltságadás révén németesítse el. A terv megvalósítására azonban em került sor.
1604. május 1.
I. Rudolf szentesíti a pozsonyi országgyűlés törvényeit. Ezek köztöt szerepel egy utólag felvett, hamisított cikk is, a 22., amely kimondja: a király célja a katolikus egyház védelme és így érvényben maradnak az ennek érdekében hozott törvnyek, tehát a protestantizmus elleni végzések. A jövőre nézve megtiltja a vallási ügyek országgyűlésen való tárgyalását. A hamisítás nagy felháborodást vált ki és ez erősíti a Habsburg-ellenes nemesi mozgalmat Magyarországon.
szeptember
Megindul az első magyarországi Habsburg-ellenes mozgalom, melynek élén Bocskai István bihari földesúr és a zsoldjába fogadott hajdúkapitányok állnak. 1605.február 21-én Bocskait (A Porta jóváhagyásával) erdélyi fejedelemmé, április 20-án a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé választják. Bocskai célja a rendi sérelmek orvoslása és a protestánsok vallásgyakorlatának biztosítása.
az év folyamán
megjelenik Szenci Molnár Albert magyar-latin szótára, a Dictionarium Latino - Ungaricum et Ungarico - Latinum Nurnbergben. Célja, hogy a "me4sterségek, művészetek és filozófia megértését" honfitársainak megkönnyítse. Ezt 1610-ben a magyar nyelvtan összegzése követi.
1605. december 12.
Bocskai fejedelem 9254 hajdú vitéznek nemességet adományoz és letelepíti őket Szabolcs megye déli részén. A "hajdúk" (hajdúkok) - alföldi magyar parasztok, illetve a török elől menekülő délszlávok - szegénylegények. Részben a 15. században virágzó marhakereskedelem hajtóinak utódai, akik a török előretörése révén foglalkozásukat elvesztették. A 16. század háborúiban hol a török ellen harcolnak, ha felfogadják őket, ha nem, rabolnak, fosztogatnak. Bocskai, majd az erdélyi fejedelmek hadseregének híres lovasai. (Hajdúkiváltság: földjükért katonáskodni tartoztak, városaikat nemesi kiváltság illette.)
az év folyamán
Szamosközy István Erdély törénetére vonatkozó jegyzeteiből:"Az erdőlakó vlahok nemzetségéből született és inkább majmokra, semmint emberekre emlékeztető falusi parasztgyerekek is, ha egyszer udvari szolgálatba kerülnek, és ott szabad emberhez méltóan nevelkednek, mily hamar leteszik nemcsak rendezetlen, barbár erkölcseiket, hanem arcuknak is azt a borzasztó, vad kifejezését! Mily szépen levetkezik az otthoni mocskosságot! Ha megemberesednek, azt hihetjük róluk, hogy előkelő fejedelmi bölcsőből kerültek ki."
1616. június 23.
Bécsben békét kötnek Bocskai István és a magyar rendek Il Rudolf megbízottaival. A béke értelmében a protestánsok szabadon gyakorolhatják vallásukat a városokban, "A római katolikus vallás sérelme nélkül"; az ország főbb tisztségeit csak magyarországiak kaphatják, vallászkra való tekintet nélkül, kivéve a Dunántúlt, ahol 2 kapitányságot német földről származó is kaphat; Bocskai birtokában marad Erdély a Részekkel, illetve Bereg, Szatmár, ugocsa megyék és Tokaj vára, amely, ha fiú örökös nélkül hal meg, visszaszáll a koronára.
november 11.
Zsitvatorokban 20 évre szóló békét írnak alá Bocskai István, I RRudolf és I. Ahmed szultán követei, lezárva ezzel a tizenöt éves háborút.
december 13.
Bocskai Kassára országgyűlést hivat egybe. A bécsi béke módosításáról határoz: a vallásgyakorlat szabadságát kiterjeszti a falvakra is; a nádort régi jogaival választják; a jezsuiták hagyják el az országot; a Dunántúlon sem lehetnek német földről jött parancsnokok; Magyarorszgá és Erdély között örökös szövetség jöjjön létre.
december 17.
Részlet Bocskai istván végrendeletéből. "... a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetiségnél lészen... mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani... Ha pedig Isten azt adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük... azon korona alá a régi mód szerint adják magokat."
1607. február 8-19.
Az erdélyi országgyűlés 6 évi adómentességet biztosít a telepeseknek, "merthogy mostan minden helyek igen elpusztultak, hogy sok falunak csak a helye vagyon..."
1608. szeptember 9-december 9.
Mátyás főherceg koronázása előtt országgyűlést hív össze Pozsonyba. A főherceg elfogadja, majd a koronázás után szentesíti a még Bocskai által összehívott kassasi országgyűlés bécsi békén tett módosításait. Többek között újabb pontok: a korona valamennyi alattvalójának szabad vallásgyakorlat; a Szent Koronát Pozsonyban őrizzék; magyar ügyekben a király csak magyarok tanácsát hallgassa meg; végvári kapitányok csak magyarok lehessenek; a szabad királyi városokban magyarok is vásárolhassanak házat (azok ui. szinte teljességgel németek voltak); az idegen katonaságot vigyék ki az országból.
november 19.
II. Mátyás (1608-1619) királlyá koronázásakor a drapérián először szerepelnek a piros-fehér-zöld színek.
december
A király pecsétjén az országcímerben a kettőskereszt elnyeri végső formáját, a Szent Korona először kerül az országcímberbe.
1609. június 9.
Báthori Gábor erdélyi fejedelem (1608-1613) szabad költözködési jogot adományoz a román papoknak (ortodox pópáknak) és felmenti őket a jobbágyi szolgáltatások alól.
1610. március 28-30.
A Thurzó György gróf elnökletével tartott zsolnai evangélikus egyházi zsinat három superintendenciát (püspökséget) szervez a szlovák anyanyelvűek és egy-egy inspektorátust a német és magyar hívek részére.
1611. szeptember vége-október 1.
Báthori Gábor súlyosan megsarclja az erdélyi szász városokat, mert Serban Radu havasalföldi vajdával tartottak. Beszterce és Kőhalom kivételével az egész Szászföld papi jövedelmeinek háromnegyed részét pedig lefoglalja a kincstár számára.
1612. október 14.
Báthori gábor, Serban Radu havasalföldi vajda és Forgách zsigmond országbíró csapatai ellen folytatott harcok során elfoglalja Szeben városát s így magára haragítja a szászokat, akik szintén fegyvert fognak ellene. Báthori Gábor a brassó melletti Földvárnál megveri a brassóiak Weiss Mihály főbró vezette seregét. Weiss maga is elesik a csatában, Brassó azonban nem hódol be. Október második felében Báthori Gábor parancsára kegyetlen megtorlás kezdődik a szászok lakta Barcaságban.
1619. augusztus 26.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) a Habsburgok elleni felkelők szövetségeseként bekapcsolódik a harmincéves háborúba.
1621. december 31.
Bethlen Gábor a morvaországi Nikolsburgban békét köt II. Ferdinánddal. Bethlen lemond a királyi címről, helyette Erdély, Magyarország és a Római Szent Birodalom fejedelmévé nyilvánítják. Megkapja Oppeln és Ratibor hercegségét (Szilézia), Erdélyhez csatolják a 7 felsőmagyarországi vármegyét (Szatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod, Abaúj) és Munkács, Tokaj, Tarcal várát. Ennek fejében a fejedelem engedélyezi a katolikus vallás szabad gyakorlatát. Halála után Erdély lemond a 7 vármegyéről.
1622.
Bethlen Gábor áttelepíti Erdéylbe, főként Alvincra a Morvaországból vallásuk miatt elűzött és Csejte környékén élő anabaptista iparosokat és bányászokat, a habánokat.
1626.
Megjelenik az első teljes magyar nyelvű katolikus Biblia Bécsben, Káldi György fordításában
1627.
Bethlen Gábor metropolita rangban főpapot állít az erdélyi román ortodox egyház élére.
1628.
Esterházy Miklós nádor előterjesztéséből: "Nagy sokasággal kijövén a török alól, egy nagy pusztaságon telepedtek meg Tótországban (Szlavóniában), azért nevezik őket oláhoknak mostan is, és nem magyarnak, sem rácnak."
1629.
Bosnyák Tamás kapitány előterjesztéséből "Az Dunán innen Sziván pasa följövetelének (1594) előtte Mohácson, Szekszrádon, Baranyán, Somogyon fölül vagy igen kevés vagy semmi rácság (szerb lakosság) nem lakott, hanem mind magyarság lakta... Hanem ím nem régen jött megint valahonnét afféle rácság és egész Tolnán is fölül ellepte a földet..."
- Bécsben megjelenik Szikszai Fabricius Balázs négynyelvű latin-magyar-cseh-német szójegyzéke, amely párhuzamosan szedett oszlopokban kilencvenhat fogalomkörből hoz szavakat.
1635. május 2.
Pázmány Péter esztergomi érsek egyetemet alapít Nagyszombatban. Vezetését a jezsuita rendre bízza. "Gyakran aggódva fontolgattam magamban - írj Pázmány -, hogyan lehetne Magyarországon előbbre vinni a katolikus vallást, és hogyan szolgálhatnék a nemes magyar nemzet méltóságának is. Minden más eszköznél előbbre valónak tűnt fel előttem egy tudományos egyetem felállítása, hogy ott a harcias nemzet lelkülete szelidüljön, és az egyház és állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek."
július 5.
Gisjuk Tranowsky szerkesztésében Lőcsén szlovák nyelvű evangélikus imádságos könyv (Cithara Sanctorum) jelenik meg. A Wittenbergben tanult Tranowsky 1628-ban Árva várában, 1631-től pedig Oiptószentmiklóson volt evangélikus lelklész.
1644. február 2.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1848) az 1643. április 26-án kötött erdélyi-svéd-francia szerződés értelmében haddal indul a Habsburg csapatok ellen, és 1645 júliusában Brünn alatt egyesül a svéd sereggel. A Porta nyomására azonban I. Rákóczi György hazatérni kényszerül.
1645. december 16.
I. Rákóczi György és III. Ferdinánd (1637-1657) megbízottai Linzben békét kötnek. A béke szabad vallásgyakorlatot és templomhasználatot biztosít a korona minden alattvalója számára. Rákóczinak életében biztosíja a Bethlen Gábor kezén volt 7 felső-magyarországi vármegyét. A fejedelem visszaadja azokat a területeket, amelyek a béke értelmében a királysághoz tartoznak, és megfogadja, hiogy a toávbbiakban nem avatkozik a királyság ügyeibe.
1646. augusztus 19.
I. Rákóczi György kiváltságlevelet ad a Csejtéről Sárospatakra telepített morvaországi habán iparosoknak.
az év folyamán
Marcus Bandinus marcianapolisi érsek Rómába küldött moldvai egyházlátogatási jegyzőkönyvéből: "(Husz) város mély völggyel elválasztott három halmon fekszik... Bor bőven terem, enyhe és kellemes ízű, mindenféle gabonából és gyümölcsből nagy bőség van... E város lakói magyarok, oláhok, de sokkal több a magyar, és mindenben elsőbbek, miért is a város legalacsonyabb részét engedték át az oláhoknak. (Karácsonykő). Ez a város a Beszterve partján Bákó várostól nyolc magyar mérföldre van észak felé, hegygerincek közt széles és termékeny völgyben. Hajdan csaupa magyar lakta, most már csak három magyar ház van, melyekben a kicsinyekkel együtt tizenhatan laknak, ezek közül csak egy János nevű öreg ember tudja az anyanyelvét. Oláh ház háromszáz van, oláh körülbelül nyolcszáz.. (Csöbörcsök). A Dnyeszter folyó partján fekvő város... lakói magyarok és oláhok, de csak a magyaroknak van megengedve, hogy harangot használjanak, az oláhoknak tilos. A katolikusoknak egy kis, fából kezdetleges módon épült templomuk van. A felszerelése régi és szakadozott. Ez a város a krími tatár kánhoz tartozik. A katolikusok szám szerint kétszázan vannak a gyerekkel együtt. Tudnak magyar, oláh, török és tatár nyelven... régente Moldva fejedelméhez tartoztak, akiktől a tatár erőszakkal ragadta el." (A jelentés szerint a Moldvában élő katolikusok, azaz magyarok száma 4838 fő.)
1648
Gyulafehérvárott megjelenik az első teljes román nyelvű Újszvöetség Stefan Simion, erdélyi ortodox román püspök fordításában, Noulu Testamentu címmel.
1649
Zrínyi Miklós egy török kiűzését tervező hadjárat reményében megírja a Tábori kis tracta című katonai, hadászati művét.
1650
Gorup Ferenc novi püspök, a Somogy megyei birtokos Batthyány Ádámnak írott leveléből: "Valamint Nagyságodnak a sok horvát és a német jobbágy jó, énnekem is szintén úgy a rác, lám oltalmazza Nagyságod a maga jobbágyait, ne bántassa tehát a másét."
1653. eleje
Lupu Vasile moldvai vajda azt írja egy, a Portára küldött jelentésében, hogy Erdély lakóinak több mint egyharmada román.
az év folyamán
Megjelenik Utrechtben Apáczai Csere János Magyar Encyclopediaja, amelyben összefoglalja kora korszerű tudományos ismereteit.
1655
Bethlen Miklós erdélyi arisztokrata önéletírásából: "(Tanítóm) egyszer rágondollá magát, hogy idegen nyelveket tanuljunk, oláhul, tót, szlovák vagy lengyelül, törökül, németül, franciául, de ezeket nem egyszersmind, hanem egymás után. Először oláhul ezer vagy kétezer vocabulát leíratott úgy, mint oda felírtam a deákról, megtanulám, tudom, egszer próbára, hogy egy nap hatszázat, sőt többet is mandhatnék, szót megtanultam."
1656
Ez évben írja meg és terjeszti kéziratban Zrínyi Miklós a Mátyás király életéről való elmélkedés című munkáját, amely az erős, önálló nemzeti királyság programját tartalmazza.
1657
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, Lorántffy zsuzsanna román tannyelvű iskolát alapít Fogarason.
1660
Edward Brown angol utazó írja Tolna mezővárosról: "... magyarok és rácok, kik ezt a ... helységet közösen lakják, nem jó egyetértésben élnek egymással, hanem örökösen viszálykodnak."
1663 tavasza
Köprülü Ahmed nagyvezír hadjáratot indít Magyarország ellen. A váltakozó sikerrel folyó küzdelmet a vasvári béke zárja le (1664.augusztus 14.). A török számára túlságosan kedvező béke semmiképpen sem tükrözi a reális erőviszonyokat, országos felháborodást vált ki. A vasvári békekötést követően az ellenzéki politikusok (élükön Zrínyi Péterrel) Habsburgellenes terveket készítenek: ismételten felajánlják a magyar trónt XIV. Lajos francia királynak. A válasz elutasító. (Az ellenzéki mozgalom vezetői - Zrínyi Péter, Wesselényi Ferenc, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, majd a felső-magyarországi főnemesek közül Rákóczi Ferenc, Thököly István - az ország vezető tisztségeit töltik bel. Nádor, országbíró, horvát bán.)
1665-1671
Wesselényi Ferenc nádor és a Hbsburgokban csalódott magyar főurak egy része összeesküvést szervez Magyarország függetlenségéenk visszaszerzésére. (1670) januárjában Zrínyi Péter a hultánnak ajánlja fel Magyarország meghódolását. A válasz: elutasítás.) 1670-ben megindul Északkelet-Magyarországon a Habsburg-ellenes felkelés, vezére I. Rákóczi Ferenc (II. Rákóczi Ferenc atyja). Az összeesküvés dunántúli "főemberei" Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, maguk adják fel mozgalmukat. Mégis mind őket, mind Nádasdy Ferenc országbírót letartóztatják, majd 1671. április 30-án kivégzik. I. Rákóczi Ferencet váltságdíj fejében szabadon engedik. A másik vezéralak, Thököly István meghal, fia, a későbbi erdélyi fejedelem, Thököly Imre Erdélybe szökik. A felkelést sem I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem, Thököly Imre Erdélybe szökik. A felkelést sem I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1661-1690), sem a porta nem támogatja. Ezt követően az országot német zsoldosok árasztják el.
1667-1675
Bethlen Mikós önéletírásából: "A görögöknek nagy elhatalmazását a hazában, akinek esze és igaz lelke volt, látta és fájlalta. A haza fiaiból álló kereskedő rend egyszer supplicatiót ugyan énáltalam adta az országnak a görögök ellen", (de a felelet ez volt:) "... adják olcsóbban ők a görögöknél, s tőlük vásárolunk... Én úgy vettem észre, hogy minél inkább postulátumozzák őket (adnak be ellenük beadványt), (a görögök) annál inkább elszaporodnak és mindent drágábban adnak."
1671. március 21.
I.Lipót (1637-1705) a magyarországon tartózkodó császári csapatok eltartását az országra hárítja.
1672
I. Apafi Mihály Szamosújvárra és környékére Moldvából elűzött örményeket telepít.
- Majszinban felépül a görögkeleti román Izvarul Negru kolostor.
1673. február 27.
I. Lipót felfüggeszti Magyarország rendi alkotmányát, az ún. jogeljátszáelmélet alapján. "A magyarok rebelláltak, - s ezzel minden privilégiumukat elvesztették, mostantól kezdve tehát mint armis subjecti, fegyverrel alávetettek kezeltetnek." A császár 3 német és 3 magyar tagból álló kormányzóságot állít fel a Német Lovagrend nagymestere, Johann Gaspar Ampringen vezetésével.
szeptember 25.
Szelepcsényi György esztergomi érsek vezetésével alakult rendkívüli bíróság 33 evangélikus lelkészt idéz maga elé. 1674. március 5-én a bíróság 700 protestáns papot és tanítót idéz be. Április 4-én a megidézett protestáns prédikátorokat, tanítókat felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítélik. Egy részük reverzálist ad (feladja az egyházat), 42 prédikátort gályarabként eladnak.)
1675. április
A Habsburg-ellenes mozgalomban részt vevő nemesek és a végvári harcokban fizetetlenül maradt elszegényedett vitézi elemek, a bujdosók, több éve igyekeznek Erdélytől és a török Portától segítséget kapni. Most XIV. Lajos francia király megbízottai tárgyalnak velük egy Habsburg-ellenes szövegségről. - A bujdosók siekres hadmozdulatai, várostromok után 1677 májusában a szerződés létre is jön, de a török szultán megtiltja Apafi erdélyi fejedelemnek, hogy a gujdosókkal, ileltve XIV. Lajossal hadat indítson I. Lipót ellen. A bujdosók vezéreI. Teleki Mihály, Wesselényi Pál, majd Thököly Imre. (A bujdolsók ekkortól kezdik magukat kurucoknak nevezni.)
1678. szeptember vége
Thököly Imre (1657-1705), észak-magyarországi földbirtokos Zólyom megyébe érkezik, s az 1672 óta harcoló kuruc sereg élére áll. Serege hadra kelt szlovák parasztokkal gyarapszik.
1680. január
A bujdosók (hajdú)szoboszlói gyűlése. Thököly Imre grófot vezérré választja.
1680 nyara
Thököly Imre kuruc hadai a Vág völgyét pusztítják, beütnek Morvaországba, majd elfoglalják Késmárk várát, November 15-én fegyverszünetet kötnek I. Lipóttal.
1681. április 18.
Miután kitudódik, hogy nagy európai szövetség készülődik a török ellen, a szultán utasítja az erdélyi fejedelmet, hogy támogassa a Habsburg-ellenes harcokat. A másik oldalon I. Lipót országgyűlést hív össze Sopronba, ahol engedményeket tesz az 1673. évi abszolutisztikus kormányzás elveiből (április 28-december 30.). Megszünteti a kormányzóság intézményét, megerősíti a nemesi kiváltságokat, elmozdítani ígéri az idegen kamarai (gazdasági) tisztviselőket, az 1608. évi törvényeket visszaállítva vallásszabadságot biztosít. Az ország nyugati felén vármegyénként két-két helységben (ún. artikuláris helyek) engedélyezi a protestánsok nyilvános vallásgyakorlatát.
1682. november 19.
I. Lipót és Thököly Imre - immár mint felső-magyarországi fejedelem - követei fegyverszünetet kötnek Bécsben. A felső-magyarországi és a Dunán inneni megyék a Garamig Thköly kezén maradnak. A fejedelemség fővárosa Kassa.
1683. június 21.
Bécsben Thköly felmondja az előző évi novemberi megállapodásokat, csatlakozik a Bécs ellen vonuló török seregekhez.
szeptember 12.
A török haderő, Bécs alatt döntő vereséget szenved Lotharingiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király hadaitól. A törököt üldözve Párkánynál ismét győzelmet aratnak (október 12.), s visszafoglalják a töröktől Esztergom várát (október 27.).
1684. március 5.
A Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence a pápa felhívására törökellenes Szent Ligát hoz létre a török kiszorítására Magyarországból, azaz - a kor felfogása szerint - a keresztény világból.
március vége
A kurucok (Thököly) mellett harcoló tatár segédcsapatok elhagyják Thökölyt és a hódoltságba vonulnak.
május 15.
I. Apafi Mihály követet meneszt Sobieski Jánoshoz: Erdély nem csatlakozhat a török torkában a Szent Ligához.
1685. április 15.
Thköly Imre levélbeli kérését, hogy az uralma alatt levő várakat török őrséggek megerősítse, Ahmed váradi pasa visszautasítja.
október 15.
Miután a császári csapatok sorban aratják győzelmeiket, a kurucok egymás után adják fel váraikat a császári-királyi csapatoknak. Thkölyt a váradi pasa fogatja el, hogy kiszolgáltassa őt a bécsi udvarnak s ezzel békét vásároljon.
november 5.
Thköly Imre állama a nemesség és a megyék Habsburg hűségre térésével, a császári-királyi haderő támadásai és győzelmei nyomán megsemmisül. Mindössze Munkács vára marad hívei kezén, melyet felesége, Zrínyi Ilona védelmez a császáriaktól, közel három évig.
november 27.
Miután a császári csapatok folytatják Magyarország felszabadítását, az erdélyi fejedelem megállapodást ír alá a császárral: fizet 100 000 tallért, de ne jöjjön császári csapat Erdélybe. (Az előrenyomuló császári csapatok - rablások közepette - ezt nem tartják be.)
1686. szeptember 2.
Háromhónapos ostrom után Buda felszabadul. Másnap Marsigli ezredes és a budai városbíró összeírja a másfél évszázados török uralom maradványait. 23 mecsetet, 9 fürdőt, 27 sütőházat, több népkonyhát, egy kőből épült iskolát, 4 török kolostort, 42 janicsárkaszárnyát, a várat körülvevő dombokon 400 szőlőskertet.
nyárutó
"A földeket a császáriak és szövegségeseik, meg a törökök, tatárok ... és egyéb segédcsapatok dúlták föl.. A településeket kirabolták, lerombolták, szétdúlták, felgyújtották. Az otthonukból elűzött csaádok barlangokban éltek, vagy vándorló harcolókhoz csatlakoztak" - írja Juhann Dietz, a brandenburgiak orvosa, naplójában.
1687. február
I. Lipót Eperjesen 12 tagú rendkívüli bíróságot állíttat fel a Thökölível rokonszervezők perbe fogására. A tavasz folyamán a "vésztörvényszék" a tiszántúli protestáns nemesség és polgárság ellen számtalan ítéletet, köztük sok halálosat hoz.
november
A pozsonyi országgyűlésen a rendek "hálából" Magyarország felszabadításáért, elfogadják a Habsburgok örökös királyságát (fiágon), és lemondanak az Aranybullában biztosított ellenállási jogról.
1688. június 10.
I. Lipót Kollonich Lipót győri püspök elnöklete alatt osztrák és cseh politikusokból bizottságot hoz létre, hogy dolgozzák ki a Magyarország berendezésében követendő elveket. 1689 novemberében elklészült a tervezet, a híres, hírhedt Einrichtunswerk des Königreichs Ungarn, amely az összbirodalmi szempontokat kívánja érvényesíteni a magyarországi nemesség érdekeinek rovására.
december 9.
I Lipót rendelete felállítja az Újszerzeményi Bizottságot )Neoaquistica Comissio). Feladata az 1683 után a töröktől visszafoglalt területek eredeti birtokosságának igazoltatása s birtokjogaik elbírálása. A bizottság működése nyomán a magyarországi nagybirtokok jelentős része kerül a birodalmi (elsősorban német) arisztokrácia kezére.
1689
A Hollandiában már hírnevet szerzett betűmetsző és nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós visszatér hazájába. Erdélyben átveszi a kolozsvári protestáns nyomda irányítását (1694). Kiadói tevékenysége alatt (9 év) kb. 100 könyvet nyomtatott ki, az elsők között egy magyar ábécés könyve,t.
november 15.
A török magyarországi veresége után a szerbek is megkísérlik a török megszállás előtti önálló Szerbia visszaállítását. Arzen Cernojevic ipeki pátriárka szerb híveivel együtt meghódol a Balklánon előrenyomuló A.S.Piccolomini császári tábornagy előtt és elismeri uralkodójául I.Lipótot.
1690
A császári csapatok előrenyomulása megtorpan, Thököly és a törökök Zernyestnél csatában győznek. A császár oldalára álló szerbek részére - a volt Szerbia területén élő vezetőjük, Arzen Cernojevic ipeki pátriárka kérésére - I. Lipót szabadságot biztosít a Balkán minden országában, Magyar- és Horvátországban. "Szabadságtokban legyen magatok között saját hatalmatokból rác nemzetiségű és nyelvű érseket állítani, akit az egyházi és világi rend közösen választ. Az érsek pedig szabadon rendelkezhetik a görög szertartású összes keleti egyházakkal, püspököket szentelhet, a monostorokba papokat helyezhet, a szükség szerint templomokat építhet a saját hatalmából, a városokba és falvakba rác papokat helyezhet... Továbbá az egyháziaknak, vagyis az érseknek és a püspököknek, szerzeteseknekk és mindenfajta görög szertartású papoknak a monostorokban és a templomokban maradjon meg a saját intézkedési joga, úgy, hogy senki se merjen az említett monostoraikban, templomaikban és szálláshelyeiken ahtalmaskodást elkövetni, hanem a tizedek, adók és elszállásolás alól régi kiváltságuk szerint mentesek."
az év folyamán
Megjelenik Kolozsvárott az első magyar nyelven nyomtatott orvosi könyv, Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című műve.
1691
A török elől Magyarországra kérnek bebocsátást az Arzen Cernojevic vezette szerbek, akiknek egyházi szabadságát I. Lipót már korábban megadta. A császár ünnepélyes oklevélben biztosítja az 1690. augusztus 21-én megadott jogokat, immáron Magyarország területén. Az oklevél egyébként kimondja: amint lehetségessé válik, a szerbek visszatérnek ősi lakhelyükre. A betelepülők számát a történészek 100-200 ezer főre becsülik.
december 4.
I. Lipót diplomájában (Diploma Leopoldinum) szabályozza Erdély közjogi helyzetét (1848-ig). Kimondja a hagyományos erdélyi jogrend sértetlen fennmaradását, az erdélyi fejedelemségnek a magyar korona fennhatósága alatti külön államisűágát.
1694. május 1
I. Lipót elrendeli a Szlavóniában a Szerémségben és Dél-Baranyában élő szerbeknek a Duna-Tisza közére telepítését. (A rendelkezést részben hajtják végre.9 Az intézkedés célja a magyarok és a törökök érintkezésének megnehezítése. az új terület kedvező az állattartó szerbeknek.
1699. januát 26.
A Szent Liga hatalmai és a török szultán 25 évre szóló békét kötnek a szerémségi Karlócán. A Maros-Tisza köze és Temesvár kivételével a felszabadított területek I. Lipót uralma alá kerlnek.
február 16.
I. Lipót ünnepélyes okleveléből, mely szentesíti a román görög katolikus egyház megalakulását: "Őfelsége..., miután örömmel értesült arról, hogy a románok, görögök és ruthének nemzetisége, amely eddig szakadárságban leledzett, az isteni szellem sugallatára vissza kezdett térni az anyaszentegyházhoz, és elfogadja azt, amit az anyaszentegyház hisz és vall..., apostoli királyi jogainál fogva kinyilatkoztatja, hogy a magyarországi, horvátországi, szlavóniai, valamint az erdélyi s ezzel egyesült részekbeli görög szertartású egyesült egyház, egyházi személyei és hívei ugyanazon jogokban és kiváltságokban részesüljenek, mint a latin szertartású katolikus egyház és hívei."
1700 ősze
Arzen Cernojevic ipeki pátriárka 40 ezer szerb határőr csatlakozását ígéri II. Rákóczi Ferencnek I. Lipót elleni felkelés esetére. (1701. április 18.: I. Lipót az ipeki pátriárkát Bécsbe rendeli és csak 1703 végén engedi haza.)
- Rákóczi Ferenc herceg, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia szervezkedni kezd az északkeleti kuruc hagyományú megyék nemeseivel.
november
Meghal az utolsó Habsburg-házi spanyol király, megindul az ún. örökösödési háború a spanyol trónért. A két tábor: Habsburg monarchia - Anglia - Hollandia egyik oldalon, Franciaország a másikon. Rákóczi XIV. lajoshoz fordul mozgalma megsegítéséért.
1701. július 4.
A jász-kunok rendi kiváltságait eltörlik, ezentúl jobbágyként adóznak. Területüket a bécsi udvar eladja a Német Lovagrendnek.
november 8.
A letartóztatott Rákóczi Ferenc megszkik bécsújhelyi törtönéből. Lengyelországba megy, ahol az északkelet-magyarországi lázadó nemesek közül Bercsényi Miklóssal, majd a levert hegyaljai felkelés (1695-1697) vezéreivel szövetkezik.
1701-1702
A Magyarországra menekült szerbekből megszervezik az ún. "szerb határőrvidékeet", amelynek lakói eltartják önmagukat, de közben védik az ország déli határait a török beütések ellen.
1703. május 6.
A tiszaháti paraszti-köznemesi szervezkedés megismerése után Rákóczi és Bercsényi a Habsburgok elleni harcra szólítják fel az ország minden "nemes és nemtelen" lakosát. A zászlók felirata: "Com Deo pro-patria et libertate (Istennel a hazáért és szabadságért). A francia csapatok már előzőleg megindultak a Habsburg tartományok ellen.
1703 nyara
Az 1687 óta váltakozó sikerrel folyó kuruc felkelésekből nagyszabású Habsburg-ellenes felszabadító harc bontakozik ki Magyarországon II. Rákóczi Ferenc vezetésével. 1704. január elején (1703. június 7-i dátummal) teszik közzé Rákóczi manifesztumát a keresztény világ népeihez. Részlet: "Nem akarja az isteni irgalmasság tovább ezt az országot az austriaiaknak tolvajlására ki-tétettnek lenni, midőn messzére való maradékainkhoz is példás irgalmasságával bennünket az ellenünk el-gondolt veszedelem alól megszabadítván, s már a külső fejedelmek jó-akarattya által, az ország belső részeiben bé-hozván igaz fegyvernek hadi vezérévé lenni akart. Így van a' természettül rendelve, hogy a' magyarok nemes elméjek el-nem szenvedhetik a' bosszúságot, és a szabadságban született haza szabad tagjai szolgai állapot alá vettetvén nehezebb dolognak tartyák azt a keserű halálnál."
II. Rákóczi Ferenc kiáltvánnyal fordul a magyarországi szerbekhez is. Részlet: "Tudván azt, hogy ezen mindenkor fegyverhez szokott rác nemzet is országunk nem kevés búját, bosszúját szenvedte: azért, hogy ez is országunk régi dicsőséges szabadságában részesülhessen, ezen levelünkkel tudtára kívánjuk adni, hogy mindenkor és halogatás nélkül fogjon fegyvert, kötelezze magát édes hazánk szolgálatára; amit, ha megtesz, igaz magyarságunkra ígérjük, hogy fiúról fiúra, utódokról utódokra oly szabadságot élveznek, hogy sehol senkinek semmiféle adót nem fizetnek; az összes rác (szerb) városok, amelyek most hazánk szabadsága mellett (érdekében) fegyvert fognak, valamint más hajdúvárosok, szabadsággal (szabadon) fognak élni, és egyedül csak fegyverükkel fogják hazánkat szolgálni. Ellenben, ha édes magyar hazánk, egyszersmind a maga szabadsága mellett nem emel, sőt inkább ellenünk fog fegyvert, úgy... minden könyörületesség nélkül öletjük, válogatjuk le (őket), sőt a gyermekeit is kardélre hányatjuk, és Isten boldogítván fegyverünket, egész kiirtjuk a magyar hazából."
szeptember
A kurucok elfoglalják Sárospatakot és visszaállítják a református főiskolát. Hamarosan viszont Rákóczi megtiltja a katolikus templomok önkényes elfoglalását és átadását a protestánsoknak. Ezt a pátensét többször is meg kell ismételnie a következő években.
november 22.
I. Lipót megerősíti a szerb határőröknek adott valamennyi korábbi kiváltságleveleit.
november
Az erdélyi nemesség kezd átállni Rákóczi oldalára.
december
A bécsi internálásból hazatérő ipeki pátriárka a szerb határőrök hűségéről biztosítja I. Lipótot, és kijelenti: készek a kurucok elleni harcra.
1704. február 1.
Pécs városát dúlják a császáriak oldalán harcoló szerb csapatok.
február 4.
Gyulafehérvárott az országgyűlés II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választja.
1705. május 30.
Megjelenik a Rákóczi alapította első magyar hírlap, a Mercurius Hungaricus (később Mercurius Veridicus) első száma.Célja a külföld tájékoztatása a magyarországi eseményekről. Az eredetileg hetinek, majd havinak tervezett lap 1705-1710 között mindössze 7 alkalommal jelenik meg.
május
Az európai hadszíntéren felülkerekednek a Habsburg-angol-holland csapatok. XIV. Lajos felemeli a Rákóczinak folyósított támogatás összegét.
szeptember 16-30.
A szécsényi országgyűlés az 1505. évi rákosi végzés alapján, a szabad királyválasztás elvét felújítva, rendi konföderációvá alakul s vezérlő fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet választja, mellé 24 tagú szenátust állít.
november 27.
Rákóczi kiáltványa a horvátokhoz: fogjanak mellette fegyvert a "haza ellenségei" ellen. A kiáltványnak nincs visszhangja, a kurucok tervezett horvátországi hadjárata is elmarad.
az év folyamán
Magyarországon és Erdélyben hol a császári, hol a kuruc csapatok hódoltatják a városokat.
1706. január 22.
Az új király, I. József (1705-1711) pátensében ígéretet tesz az 1687. évi törvények betartására.
február 20.
A horvát rendek zágrábi gyűlésükön 15 ezer katonát ajánlanak meg I. József királynak a kurucok ellen.
május 19-25.
Rákóczi szenátusa összeállítja a császárral kötendő béke feltételeit. Ezekből: független Erdély elismerése; az Aranybulla ellenállási záradékának visszaállítása a nemesség részére; idegen csapatok kivonása az országból; a három bevett vallás szabadsága; az újraszerzeményi jog (és így a neoaquistica Comissio) eltörlése; a nádor törvényes jogainak helyreállítása.
június 30.
A császár német birodalmi fejedelemséget ajánl fel Rákóczinak, cserébe Erdélyért.
az év folyamán
A Habsburt monarchia összadóságából a magyarországi bevételeket 2 364 926, az örökös tartományok bevételeit csak 1 527 540 forinttal terhelik.
- Sabojai Jenő herceg a Csepelszigetre németeket telepít.
1707. április 3.
A császáriak mellett harcoló szerb csapatok felégetik Kecskemétet.
május 1.
Összeül az ónodi országgyűlés és kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (június 18.).
május 15.
Rákóczi Szerencsen fogadja I. (Nagy) Péter orosz cár követét, aki szövetséget ajánl neki, és megígéri, hogy a magyarországi szerbeket a kurucok mellé állítja.
november 27.
Pozsonyban a császárpárti magyar főurak Esterházy Pál herceg nádor vezetésével elutasítják, semmisnek nyilvánítják a Habsburgok ónodi trónfosztását.
1708. január
Rákóczi XIV. Lajos közvetítésével a magyar trónt a bajor királynak kívánja felajánlani.
május 12.
A Kecskeméten élő 26 görög kereskedő kompániát alapít.
július 18.
Rákóczi kiáltványa Szilézia és Morvaország rendjeihez: forduljanak szembe a Habsburgokkal. Felhívása eredménytelen.
1709. június 7.
I. József az újszerzeményi birtokügyeket - a magyarországi főnemességnek tett engedményként - a Magyar Kamara fennhatósága alá rendeli.
szeptember
XIV. Lajos beszünteti a segélypénzek folyósítását Rákóczinak.
az év folyamán
Az európai hadszíntéren a franciák vereségeket szenvednek.
1710. november-december
A kurucok sorra veszítik el a kezükben levő várakat.
1711. február 21.
Rákóczi Lengyelországba megy, az itthoni ügyeket Károlyi Sándor igazgatja, s rendszeresen tájékoztatja Rákóczit.
április 30.
Szatmáron a szövetkezett rendek békét írnak alá az udvarral. Pontjai közül: Rákóczi és hívei visszakapják birtokaikat, ha 3 héten belül hűségesküt tesznek; a vallási törvények életben maradnak; Magyarország és Erdély alkotmányos szabadságjogait megtartja; a jászok, kunok, hajdúvárosok szabadságjogai érvényben maradnak; a rendek sérelmeiket törvényes úton terjesztik a király elé.
1712. május 21.
III. Károly (1711-1740) császár és király koronázási hitleveléből: az ország törvényeit megtartja; a Szent Koronát az országban őrzik; az ország még visszafoglalandó részeit a magyar koronához csatolja; a Habsburg-ház fiúágának kihalása esetén a választás joga a rendekre száll, utódai, koronázáskor, kötelesek "hitlevelet" kiadni.
1712-től
Károlyi Sándor, aki a szatmári békét az uralkodóval megkötötte, s nagy birtokokat kapott, sváb parasztokat telepít Szatmár megyei birtokaira. (A Magyarország területére ekkor telepített mintegy 14 ezer német telepes közül 1500-at fogad be birtokaira.) Részlet az Udvari íhaditanácshoz 1712-ben intézett folyamodványából: 'A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betévő falatjukat más vidéken, különösen ebben az elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így... a lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodja, és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék."
1713. augusztus 8.
III. Károly megerősíti I. Lipótnak a magyarországi szerbek számára 1691-ben adott kiváltságlevelét.
1714.
Szavoyai Eugén herceg Breisgauból német telepeseket hozat Budafokra.
1715.
III. Károly Erdélyben megalapítja a fogarasi görög katolikus püspökséget. (1721-ben XII. Ince pápa megerősíti a királyi alapítást.)
1718. július 21.
Pozserovácon III. Károly és a szultán megkötik a békét, amely a felszabadító háborúk utolsó területi rendezését is végrehajtja. A Temesköz, a Szerémség, Belgrád, a boszniai szerb és havasalföldi területek ismét a koronához kerülnek. Az 1691-ben betelepült szerbek visszaköltözhetnének immár régi lakhelyükre, ezt azonban nem teszik.
az év folyamán
Zichy Péter Budakeszi faluba németeket telepít. A temesi bánság első kormányzója, Claudius-Florimond Mercy tábornok 300 német iparos telepít le a töröktől visszafoglalt területen. 1733ig tartó kormányzósága idején 53 új falut alapít, jórészt lotharingiai és németországi telepesekkel.
1720
Harruckern János György Békéscsabára felvidéki szlovákokat telepít.
1720-as évektől
Felgyorsulnak a telepítések (főleg németek), amelyekben tevékeny szerpet vállalnak magyarországi főúri családok, pl. a Károlyiak, Esterházyak, Zichyek, Bajzáthok, Harruckernek, Rostyak, Rádayak. Rajtuk kívül nmeteket telepítettek különböző magyar falvakba a jezsuita és pálos szerzetesrendek is, a Magyar Királyi Kamara és a Haditanács is.
1722
Az újjáalapított Harruckern János György Gömör és Zólyom megyei szlovákokat telepít be. (1732-ben hozzájuk csatlakoztak a Podmaniczkyak aszódi birtokáról megszökött szlovákok.)
1723. június 19.
A király szentesíti az országgyűlés által jóváhagyott 1722. évi törvényeket. Az I. tc., a Pragmatica Sanctio szerint a magyar korona a Habsburg-ház I. Lipóttól leszármazó nőágán elsőszülöttség szerint az alábbi sorrendben öröklődik: III. Károly leányai, I. József, majd I. Lipót leányai. A II. tc. szerint az I. Lipóttól származó nőág kihaltával a szabad királyválasztás joga visszaszáll a amgyar nemzetre.
1724. január
Pozsony székhellyel felállítják a legmagasabb magyarországi kormányhatóságot, a Magyar Királyi Helytartótanácsot.
1725. június vége-július eleje
Megalakul a tokaji görög kereskedőtársaság, amely főleg az itteni bor exportálásával foglalkozik.
1729.
III. Károly rendeletileg megnyírbálja az I. Lipót-féle szerb privilégiumokat: a szerb metropolia többé nem nevezhet ki püspököket; ha a püspöki szék megüresedett, három jelöltet köteles a király elé terjeszteni, aki ezek közül választ; csökkenti a metropolitának a szerb polgári lakosság ügyeiben való felsőbbségét.
1731. március 21.
III. Károly rendelete, a Carolina Resolutio; szabályozza a protestáns vallásgyakorlatot: csak az 1681. évi törvényekben felsorolt helyeken alkalmazható protestáns lelkész, ehhez is királyi engedély kell; más helyeken a nem katolikusok a helyi katolikus plébánostól függnek; a katolikus ünnepeket a nem katolikusok is kötelesek megünnepelni; vegyes házasságot csak katolikus lelkész előtt köthetnek; a hivatali eskü minden felekezet számára a Szűz Máriára és a szentekre utaló katolikus formula szerint történjék; a földesurak vallása népeinek vallása is. A Carolina Resolutio a katolikus Habsburgok elleni protestánt ellenzéki-függetlenségi vidékeket sújtja. (Végrehajtását majd Mária Terézia 1742-ben ismét megerősíti.)
1735. április 8.
Meghal II. Rákóczi FErenc a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóban.
az év folyamán
Megjelenik Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico-geographica című történeti-földrajzi munkájának első kötete Bécsben. (1742-ig öt kötet lát napvilágot.)
1737 közepe
Az osztrák-török háború miatt Magyarországon leltárba veszik és bezárják a görök kereskedők boltjait.
az év folyamán
Nagy tömegű, a törökök elől menekülő katolikus bolgár (ún. paulicsánok) érkezik a magyar királyság területére. Vingán, Lovrinban, Óbessenyőn telepítik le őket.
1738
III. Károly király a fogarasi görög katolikus püspökségnek adományozza a balázsfalvi uradalmat; a püspök ide teszi át székhelyét. A görög katolikus egyházi önállósággal megindul a román nemzeti önállósgá gonodolatkörének kiépítése. Mozgatója a balázsfalvi püspök, Inocentiu Micu-Klein. Így többek között az ő nevéhez fűződik a dáko-román leszármazáselmélet összekapcsolása a román egyházi, politikai mozgalmakka. E szerint a románok Erdély legrégebben itt lakó npe, leszármazottai az i.sz. 1-3. században itt élt rómaiaknak és az őslakos dákoknak. (Ezt a nyelvi okoskodáson alapuló szrámazástudatot a reneszánsz kori törénetírók többször megfogalmazták.) Az ittlakás elsőbbsége folytán több jog illeti meg őket, mint a székely, szász, magyar "bevett" nemzeteket.
- A lengyel örökösödési háború során nápolyi területről menekült spanyolok telepednek le Nagybecskereken, Mercyfalván, Versecen, Temesváron.
1739. szeptember
A III. Károly és I. Mahmud szultán megbízottai által kötöt szerződés 11. pontja értelmében mindkét birodalom kereskedői jogot nyernek arra, hogy "szabadon, biztonságban és békében" tevékenykedhssenek. (A görög, örmény és szerb kereskedő magyarországi tevékenységét az 1741. évi törvényrendelet 29. tc.-e szabályozza.)
1741. május 14-október 29.
Miután az osztrák csapatok áprilisban a poroszok elleni háborúban elvesztik Sziléziát, Mária Terézia országgyűlést hív össze. Szeptember: a rendek életüket és vérüket ajánlják a királynő védelmére, 13 új gyalog- és 15 új lovasezred felállítását szavazzák meg. A királnő ígéri, hogy Magyarországon fog lakni; magyar ügyeket magyarokkal intéztet; a Magyar Királyi Kancellária hatáskörét más intézmények nem zavarják; a Magyar Kamara közvetlenül a királynőnek van alárendelve; Erdély a magyar korona fennhatósága alá tartozik; a szerb határőrvidék a háború végével a megfelelő magyar vármegyők hatósága alá tartozik; az Újszerzeményi Bizottságot (Neoaquistica Comissio) megszüntetik.
1742. július 20.
Mária Terézia (1740-1780) megerősítve Erdély szabadságjogait, a kiváltságos rendek közé sorolja a görög katolikus (unitus) vallásúakat is.
1742. folyamán
Grassalkovich Antal Soroksárra sváb telepeseket telepít be.
- Győrben megjelenik az első, magyar nyelven nyomtatott sebészeti tankönyv, Miskoltzy Ferenc Manuela chirurgicum avagy chirurgiai utitárs címmel.
1743. augusztus 21-1844.január 23.
Az erdélyi országgyűlés eltörli a fejedelemválasztás szabadságát, s a Habsburgok leányági örökösödéséről szóló Pragmatica Sanctiót törvénybe foglalja; az 1742. július 20-i kiváltság a románok közül csak a görög katolikus (unitus) nemeseket, egyházat érinti, nem vonatkozik sem a közrendő románokra, sem a görögkeleti románokra; csak a latin, illetve görög katolikus szertartásnak ad helyet.
1743. folyamán
Megkezdődik az 1740. évi törvényeknek megfelelően a szerb határőrvidék egyes területeinek (Maros, Tisza mente) beolvasztása a szomszédos vármegyékbe. Mivel a beolvasztás együttjár a görög katolikus hitre térítéssel, a görögkeleti vallású szerbek egy része megindul Oroszország felé.
1744. március közepe
Az erdélyi románok köztöt Visarion Sarai görögkeleti szerzetes kezdeményezésére mozgalom indul a Rómával való unió ellen.
július 6.
Inocentiu Micu-Klein fogarasi román görög katolikus püspök zsinatot hív össze Balázsfalvára. A zsinat tiltakozik az 1743-44. évi erdélyi országgyűlés románokról szóló törvénye ellen.
december 9.
Miután a bécsi udvarban sem adnak helyt óvásnak, Micu-Klein püspök Rómába menekül, s többé nem térhet vissza Erdélybe. Ekkortól az erdélyi görög katolikus papság szószólója lesz a román politikai szervezkedésnek.
1744. folyamán
Főként dunántőli szlovákok megalapítják Orosházát.
1945. július 24.
Mária Terézia a bánsági, illír és erdélyi ügyekkel foglalkozó különbizottságot állít fel Bécsben (Comissio Aulica in Banaticis, Transylvanicis et Illyricis, később: Hofdeputation). Elnöke Ferdinand Kolowrat-Krakowsky gróg.
1747.
Pozsega, Szerém és Verőce vármegyéket beépítik a Horvát Bánságba.
1748. május 15.
Az erdélyi román görög katolikus papság kérvényt terjeszt Mária Terézia elé a románsgá politikai helyzetének rendezése ügyében. "Ami a nemzetünk bevételét (vagyis a három bevett erdélyi nemzettel egyenlő jogokban részesítését) illeti, úgy látszik, hogy ennek nincsen komoly akadálya, ha ugyanis számarányát nézzük: messze felülmúlja e tartomány összes bevett többi nemzeteit; ha régiségét, ha az közterheket: az összes bevett nemzeteknél több van a vállán, a királyi kincstárat igen komoly mértékben gyarapítja, hadjáratokban és a haza védelmét szolgáló egyéb kötelezettségekben segítségére siet. ... Márpedig ha a terhek viselésében, vitézségben és a hazának nyújtott egyéb támogatásban említett nemzetünket egyenlőnek tekintik a többi bevett nemzettel, méltán egyenlő mértékkel kell mérni a kedvezményeket is, mert a természet törvénye és az osztó igazság is azt parancsolja, hogy aki a terhet érzi, érezze az előnyt is." A kérvény azonban nem talált meghallgatásra.
1748. év folyamán
A Károlyi-birtokon 800, főleg szlovák származású szarvasi lakos megalapítja Nyíregyházát.
1751. szeptember 13.
A bécsi Erdélyi Udvari Kancellária átveszi az erdélyi ügyek legfelsőbb irányítását a Hofdeputation in Banaticis, Transylvanicis et Illyricis-től.
1754. július 24.
A Helytartótanács elrendeli a Magyaországon működő törökországi görög kereskedők összeírását.
1955.
A szlavóniai körösi határőrezred katonái Ljubojevic határőrkapitány és Matei Kusic raveni jobbágy vezetésével felkelést indítanak. A megyei nemesi hadak leverik és véres megtorlás követi.
- Balázsfalván román görög katolikus gimnázium és papnevelde nyílik.
A Bánsági és Illiriai Udvari Biztottság hatásköréből kiveszik a bánsági ügyeket. (A Bizottság hatásköre ettől kezdve a magyarországi görögkeleti vallású szerbek ügyeinek intézésére zsugorodik. Vagyis a szerb határőrvidék fokozatosan épül be a magyar igazgatási rendszerbe.)
1760.
A nagyszebeni görög kereskedőtártaság megbízásából görög nyelvre fordítják Werbőczy Hármaskönyvét és a száz jogkönyvet.
1761. ősze
Buccow generális - miután a görög katolikus egyház ellen kibontakozott román mozgalmat leverte - megkezdi az erdélyi románok között a határőrség szervezését. Az első felszólításra 4 ezer román iratkozik fel katonának és vállalja a görögkeletiről a görög katolikus vallásra való áttérést. A határőrség végül székely és román ezredekből áll össze.
1761. folyamán
Mária Terézia tanácsot állít fel Horvát-Szlavón és Dalmátországok ügyeinek intézésére. (Hatáskörébe tartozik Zágráb, Verőce, Körös, Varasd, Pozsega és Szerém vármegye. A Tanács 1779-ig áll fenn.)
1764. január 7.
Siskowich altábornagy katonái lerohanják a kényszersorozás ellen toltakozó, Madéfalván összegyűlt csíki székelyeket (madéfalvi veszedelem). Ezt követően tömegesen vándorolnak ki Moldvába, onnan pedig Bukovinába.
1764. folyamán
Megjelenik a Pressburger Zeitung első száma, amely az 1720-30-as évek alapítási kísérletei után az első hosszú életű német nyelvű lap. Elsősorban politikai, de irodalmi sé tudományos jellegű cikkeket is közöl.
1767.
Sopronban megjelenik Jan Severini selmesi evangélikus rektornak a szlovákok őstörténetéről írt munkája: Commentatio historica de veteribus incolis Hungariae.
Eszéken megjelenik Matija Antun Relkovic műve: Nova slavonska i nimacka grammatika. (E mű a horvát felvilágosodási és nyelvi törekvések első irodalmi megnyilatkozása.)
(Forrás: Magyarok a Kárpát-medencében 13-123. old. - Összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc - Pallas Lap- és Könyvkiadó V. 1988.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése