2018. júl. 31.

Nemzetes Benitzky Péter szentelt vitéz : Az esztendő négy-részinek mivoltárúl



1.
Most már minden ujúl,
Vigad, örül, s vidúl,
Hogy tavaszi időt ér:
El-ment a hó, dér, s tél,
Zöld pásit, vetés kél;
Víg minden halom, hegy, s tér.
A kert virágokkal,
S mező harmatokkal,
Minden bánatot el-vér.

2.
Nyár párló időkkel,
S tsattogó esőkkel
Gyakran kedvet változtat.
Balha s légy tsipéssel,
Szúnyog orr zengéssel
Nyugodalmat nem adhat.
Epesztő aratás,
Izzasztó kaszállás
Tsak árnyékot kivántat.

3.
Ösz szőlő gerezdel,
Szép sűrű képekkel
Az embert vidámíttya;
Kövér, vad, s madarral
Meg-tölt péntze borral
Lankadt erőt újjittya,
Fáratsága hasznát,
Most vészszi jutalmát
Midőn asztagít láttya.

4.
Tél embert szomorít,
Gyakran tűzhöz szorít,
Hogy melegítse testét,
Sűrűn nyomja ágyát,
S hüvelyezi álmát
Hánnya s veti elméjét,
Ha mit gyűjtött nyárba;
Most aprittya tálba
Hogy tengesse életét.

5.
Négy fertály esztendő,
Jó, és gonosz idő,
Mutattya vólta-képpen;
Miképpen kell élned
És mikor mit tenned
Elődben adgya szépen:
Kopaszt borotválni,
S haját el-tarolni.
Állyon üstöke épen.

Forrás: Magyar Rithmusok, mellyeket irt nemzetes Beniczki Péter szentelt viéz. Első része, szép isteni ditséreteket, és penitentzia tartásra inditó énekeket foglal magában. Második, közönséges magyar példa beszédeket szép oktatással. Most újjobban és tisztábban kibotsáttatott. Posonyban, 1803.