PATHELIN MESTER

(„Mitre Pathelin”, 1464. Verses bohózat. Fordította: Theisz Gyula, prózában – Hevesi Sándor 1912.

Szereplők: 4 férfi, 1 nő, néma személyek.)

A  P a t h e l i n  m e s t e r  a középkor-végi francia világi tárgyú bohózatirodalom legkiválóbb darabja. Írójáról bizonyosat eddig még senki sem tudott mondani, bár a különböző kommentátorok feltevéseiben a XV. század francia irodalmának minden ismertebb alakja szerepel Francois Villontól Antoine de la Sale-ig. A bohózat a rászedett csaló pompás komédiája, amelyben a legkörmönfontabbat saját fogásával szedi rá a legegyügyűbb. A városi környezetben játszó darab rendkívül népszerű volt a XV. században. Első nyomtatott kiadása 1485-ből származik, 1498-ban latinra is lefordították.

*

Rájár a rúd Pathelin ügyvédre. Pénzes ügyfelei cserbenhagyták, beköszöntött hozzá az ínség. Kamrája kiürült, elrongyolódott a ruhája. De a talpraesett prókátor nem hagyja el magát. Elhatározza, hogy először is szerez egy szép ruhára aló finom kelmét. Felkeresi Guillaume posztókereskedőt, és ravasz hízelgésével hitelbe kicsal tőle hat rőf posztót. Megállapodnak abban, hogy Guillaume majd ellátogat Pathelinhez, és akkor megkapja a posztóért járó hat tallért. Az ügyvédnek azonban esze ágában sincs megadni a tartozást. Eszméletlenséget színlelve, ágyban fogadja a nála megjelenő Guillaume-ot. Felesége, akit beavatott a csínybe, váltig csak azt hangoztatja, hogy az ő szegény férje nem vásárolhatott semmiféle posztót, hiszen több mint tíz hete ágyban fekvő beteg. A két mákvirág teljesen megzavarja a jámbor kereskedőt, s ez a végén abban a hiszemben távozik, hogy nem Pathelin, hanem az ördög vitte el a posztót.

Közben Guillaume pörbe fogja egy juhászát, aki legalább két tucat birkát lopott el tőle. A juhász alaposan benne van a csávában, mivel Guillaume tanúval tudja bizonyítani az ellene emelt vádat. A juhász azonban szerencséjére összeakad Pathelin mesterrel, ez azután pompásan kitanítja, hogyan másszék ki a bajból. lelkére köti, akárhogy faggatják, ijesztgetik a bíróságon, ne válaszoljon, csak bégessen, minden kérdésre mondja azt, hogy bee. A juhász megfogadja a jótanácsot. A csel nagyszerűen sikerül. Szegény Guillaume a bíró előtt összehord hetet-havat, birkákról, posztóról, Pathelin tartozásáról. A juhász meg egyre csak béget. A bíró végül is megunja ezt a sületlenséget, és elzavarja a peres feleket. Így hát a juhász megmenekült a büntetéstől, és Pathelin mester joggal követeli rajta az ügyvédi díjat. De ez nagyon i jól megtanulta a leckét, és túljár a furfangos prókátor eszén. Akárhogy követelőzik, kiabál Pathelin, mindenre csak azt mondja: bee, s a végén csúfondárosan nevetve, faképnél hagyja a pórul járt cselszövőt.

A Pathelin mester magyarországi ősbemutatója 1912-ben volt a Nemzeti Színházban. Az előadást Hevesi Sándor rendezte, a juhász szerepét Sugár Károly játszotta.

K. Á. (Kreuss Ágnes)

Forrás: Színházi kalauz. Szerkesztette Vajda György Mihály. Második, bővített kiadás. Budapest, 1962.