2017. ápr. 11.

Kócsi György: A szabadság népdala (1848. Juni 3.)


(Zenéje: Az alföldön halászlegény vagyok én)

A legelső szabad tavasz virágzik,
A szabad föld legelőször most ázik,
Szabad ország, szabad ember, oh be szép!
Mint a magyar, félvilágon nincs oly nép.

Szabad erdőn virit a kis gyöngyvirág,
Azért oly szép, oly igéző e virág,
A szabadság szép angyala ültette,
S piros hajnal harmatban fürösztötte.

Szabad légben énekel a pacsirta,
A szabadság könyvét Kossuth megírta;
Szabad erdőn szebben szól a csalogány,
Szebben kacsint azóta a magyar lyány.

Bujkált, ki a biró lányát szerette,
Mert a biró katonának vitette:
A magyart már katonának nem viszik,
Mert a magyar katonának születik.

Csak sötétben volt a csók eddig szabad,
Most nappal is, kit szeretsz, megcsókolhatd.
Szabad ország, szabad ember, oh be szép,
Mint a magyar, félvilágon nincs oly nép.

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése