Jókai a dolgozószobájában. Fénykép az 1890-es évek végéről |
Jókai
Mór közelgő írói félszázados örömünnepe alkalmából talán nem lesz érdektelen,
ha – tudva a jubilálandó munkálkodásának világirodalmi jellegét – Jókai finn
nyelven megjelent fordításainak könyvészeti összeállításával gyarapítom a
már-már önálló szakmává nőtt Jókai- s vele együtt a magyar
bibliographiai-irodalmat.
Örömmel
megvallom, hogy e könyvészeti összeállítás nem egyedül az én érdemem. Dr.
Almberg (Jalava) Antal, a helsingforsi egyetem rektora, a „Kisfaludy-társaság”
tagja, ki már eddig is Jókainak több munkáját (l. alább) s színirodalmunk
egynémely jelesbbjeit átültette a suomi irodalomba és hazánk történelmét s
ethnographiai viszonyait tárgyaló nem egy szakmunkával implementálta a kört,
melyet történelmi rokonságunk központjából rajzolt 1875-ben Ahlqvist, a „Kieletär”.
Tutkimuksia, arvosteluja ja muistutuksia Suomen kirjallisuuden ja kielitieteen
alalta” köteteiben, majd 1877-78-ban I. R. Aspelin „Muinaisjäännöksiä Suomon
suvun asumusaloilta. Antiquités du Nord Finno-Ougrien Publiés par I. R.
Aspelin. I-III livraison. Hels.” címlapú és szintén a 70-es évekből „Suomalais-ugrilaisen
muinastutkinnon alkeita” feliratú munkájában, - volt szíves velem az adatok
legtöbbjeit közölni, melyek alapján regényírónk finn fordításban s úgy könyv
alakjában, valamint a finn hírlapi sajtóban szórványosan és időközönként eddig
megjelent összes munkáiról hű bibliographiai képet nyújthatok.
A
műveket a kiadás sorrendjében közlöm:
1.
„Jókai
Mór’ in teoksia. I. Carinus.
Historiallinen novelli Unkarin kielestä käänsi Koloman.” Helsingfors. 1875. 88
lap. 8: o. Kiadó a fordító.
Jókai
ezen történeti beszélyét bizonyos Koloman pseudonymus fordította, helyes nevén
Päivärinta jakab, ki dr. Jalava szerint 1875-ben a helsingforsi egyetem
hallgatója volt s Jókaitól többet is szándékozván fordítani, azért adta közrovatul:
Jókai Mór’ in teoksia. I. = Jókai Mór munkái. I. E vállalatból azonban csak az
első füzet jelent meg tényleg; fordított-e többet is Päivrinta = Koloman,
Jalava nem tudja. Levelének szavai szerint: P. J. most lyceumi tanár Mikkeli
nevű városban.
2.
„Pakolaisen Päiväkirja. Kirjoittanut
Jókai Mór. Suomennos Unkarinkielestä”. Helsingfors. 1877. 31 lap. nagy 8: o. –
Kiadó az Uusi Suometar.
„Bújdosó
naplója”. Fordította Blomstedt Oszkár, a finn és magyar nyelv volt magántanára
a helsingforsi egyetemen, aki 1871-ben, nagy reményekre jogosító fiatal korában
meghalt. E fordítás még a 60-as évek végével készült, nyomásban azonban csak a
fordító halála után 6 évvel később jelent meg, az „Uusi Suometar”, a legnagyobb
finn politikai hírlapban, melynek tárcacikkét képezte az 1877. évi IV., VI.,
IX. és X-ik számokban. – Külön lenyomat a hírlapból fenti cím alatt.
3.
„Uusi Tilanhaltia Mauri Jokai’lta.
Unkarin kielestä suomentanut Antti Jalava. Tekijän elämäkerran kanssa.”
helsingfors. 1878. XIII. + 383 lap. Kis
8:o. Kiadó Churberg Valdemar.
„Az
új földesúr.” Fordította Jalava Antal, eredeti magyar szövegből. A bevezetés
XIII oldalát Jókai Mór életrajza foglalja el. Jalava hozzám intézett levele
szerint: „Ezen gyönyörű kis életleírást, melyet Budenz József tanár által német
nyelven kaptam, Jókai maga írta 1870 évi XII. 6. Kertbenyhez.”
Jókai
életrajzáról levén szó, engedtessék meg nekem, mint aki „Jókai Mór élete és
munkái” c. irodalomtörténeti monographián immár évek óta szakszerűen dolgozom s
gyűjtöm e műhöz az adatokat, irodalomtörténeteink, kalauzaink s a Jókai életét
eddig kisebb-nagyobb terjedelemben és szerencsével tárgyaló irodalmi essayk ama
közös és következetes tévedésére figyelmeztetnem, mely a regényíró születése
dátumául 1825. febr. 19-ikét veszi fel. Igaz, a rév-komáromi emléktáblán
ugyanezen adat van bejegyezve s Silberstein, Jókainak tudtommal eddig
legterjedelmesebb életírója, ki munkáját „Beiträge zu einer Biographie Moriz
Jókai’s” cím alatt az ugyanő által fordított s Boroszlóban, Schottlaendernél
1885-ben megjelent „Drch alle Höllen. – Historischer Roman von M. Jókai. Mit
einem biographischen Beitrag und dem Portrait (Radirung) des Verfassers”
előszavául mellékelte s ki nyilván avval dicsekedik vala, hogy e biographia
adatait maga Jókai mondotta volt tollába, szintén azt jegyzi, hogy „Jókai wurde
am 19. Febr. 1825 in Komorn geboren.” De ezen adatok hibásak. – Jókay Károly* (*
1848. márcz. 15-én csak Jókai Mór köszönt le
neve „y”-járól. Ch. R.) – Mórnak 1814. május 3-án született testvérbátyja –
Budapestről 1891. XII. 18. e tárgyban hozzám intézett levelében – többek között
– ezt írja. „ásvai Jókai Móricz öcsém született, az atyám feljegyzése szerint,
Komárom megye, Rév-Komárom városában, 1825. évi február hó 18-án s így a házon,
melyben született, az emléktáblán tévesen febr. 19-ike van feljegyezve, mint
születési napja.” Hogy tehát a következetes 19-ike mégis honnan ered, tudni
fogjuk, ha ide iktatom a r.-komáromi ev. ref. lelkészi hivataltól Jókai Mórnak
általam megszerzett hivatalos anyakönyvi kivonatát, mely következőleg hangzik: „Jókay
Mór született 1825-ik évi február 19-ikén. Atyja: nemes Ásvay Jókay József,
hites ügyvéd, Komárom vármegye alügyviselője; anyja: nemes Pulav Mária.
Keresztszülei: Tek. Konkoly Thege László, Komárom megye főbírája; nems.
Benkovits Susanna; Ns. Molnár Mihály; Ns. Takó Susanna; Ns. Szabó Lajos, hites
ügyvéd s táblabíró; Fogthűi Erzsébet; Ns. Kalicza János; Ns. Czike Klára; Ns.
Nagy Sámuel; Ns. Czike Susanna; Ns. Beöthy Gáspár; Kovács Katalin; Öreg Varjú
János; Tuba Lídia; ifj. Szarka János és Töltéssy Lídia; keresztelő lelkész
neve: Csepy Mihály.”
Kérdést
intézvén újból a „keresztelési” dátum iránt, Bajcsy Gyula r. komáromi ref. s.
lelkész úrtól hivatalosan ezeket vevém. 2A régi anyakönyvekben csak egy dátum
van bevezetve, nem úgy, mint a mostaniakban, hogy a születés napja és a keresztelés
napja is külön-külön bent van. Én erre vonatkozólag kérdést intéztem főt.
püspök úrhoz, s tőle azon választ nyertem, hogy a régiek csak a keresztelés napját vezették be; így
tehát a közölt dátum nem a születés,
hanem egyedül csak a keresztelési napot
mutatja. S evvel a febr. 19-ike fejtve van. Akik t. i. az anyakönyv szerint
indultak, hibásan fogadták el a keresztelés napját a születési nap dátumául, levén
febr. 19-ike tévesen „születési” időpontnak bejegyezve, holott az febr. 18-ika
s a keresztelési nap 1825. febr. 19-ike.
4.
„Rakkaita sukuaisia. Kirjoittanut Mauri
Jókai. Unkarin kielestä suomentanut Antti Jalava.” Helsingfors, 1879. 54 lap.
nagy 8:o. Kiadó az: Uusi Suometar.
„A
jó atyafiak”. Fordította eredeti magyar szövegből dr. Jalava Antal.
5.
„Kymmenen M. Jókain Novellia. Unkarin
kielestä soumentanut Arvid Genetz.” Helsingfors. 1881. 80 lap. 8:o. Kiadó:
Weilin és Göös.
Jókai
Mór tíz novellája. Magyarból finnre fordította Genetz Arvid, ki akkor lyceumi
tanár volt s jelenleg a finn nyelv és irodalom tanára a helsingforsi egyetemen.
– A kötet tartalma a következő. 1. Arria. 2. A libapásztor. 3. Az utolsó
csatár. 4. Jól el kell tenni a pénzt. 5. Mit beszél rólunk a világ. 6. Húsz év
múlva. 7. Karácsonyi dolgozó. 8. Az ellenség levele. 9. Violanta. 10. A
koldusgyermek.
Arvi
Jännes, költői néven Genetz Arvid, kiváló finn literátor, kiváló műfordító s a
finn lyrikusok legelőkelőbbje, évekkel ezelőtt huzamosabb időt töltött
Magyarországon s nyelvünket tökéletesen megtanulta. Csak két évvel ezelőtt is
megjelent kötetnyi költeményeinek irodalmunakt érdeklő műfordításai közül
kiemelendő főleg Vörösmarty Mihály „Szózat”-ának (mely már Genetz előtt két
ízben fordíttatott finnre), Arany János „Ágnes asszony”-ának s a Toldi-trilógia
egynémely részletének igazán művészi kézzel eszközölt finn fordítása. Viszont
Genetz finn eredeti költői munkássága sem ismeretlenhazánkban s csak újabban is
bemutatta Vikár Béla úr szerzőnek „Ébredj Suomi” c. kiváló lyricus költeményét,
mely egyúttal Finnország nemzeti dala. (Vasárnapi ujság füz. 1890. 483-484. l.)
6.
„Rakkanilen narrit. Kirjoittanut Maurus
Jókai. Suomennos.” Helsingfors. 1881. 195 lap. Nagy 8:o. Kiadó. A finn irodalmi
társaság könyvnyomdája.
„Szerelem
bolondja”. E regényt német fordításból fordította finn nyelvre Löfgren Viktor,
az Uusi Suometar főszerkesztőjének neje: Löfgren Erzsébet.
7.
„Satakuvia 1848 ja 1849 vuosista.
Kirjoittanut Maurits Jókai. Unkarin kielestä suomennettu.” Porvoo. 1884. 31
lap. 8:o. Kiadó: Söderström Verner.
„Csataképek 1848-49-ből.” Magyar
eredetiből fordította Krohn Gyula, a helsingforsi egyetem egykori finn nyelv és
irodalmi tanára, 80-as években a „Suomen Kuvalehti” (Finn képeslap) szerkesztője,
- meghalt 1888-ban. A fordított képek: „Egy bál”. – „A két csonka vitéz” s több
adoma a forradalomból és a honvédéletből.
8.
„Kiusaaja. Romaani. Kirjoittanut Mauri
Jókai. Unkarin kielestä suom. N. E. W.” Turku. 1885. 131 lap. 8:o. Kiadó:
Allardt Adolf.
„A
kisértő”. Regény. Magyar eredetiből fordította N. E. W. = Nülo E. Wainio =
Wainis Miklós, evang. lelkész, ki Mikszáth Kálmánnak „Jó palóczait” is
lefordította finn nyelvre. Wainis M. nyelvünket dr. Jalava Antaltól sajátította
el a helsingforsi egyetemen.
9.
„Unkarilainen Nábob. Romaani.
Kirjoittanut Mauri Jókai. Unkarin kielestä suomensi Nülo E. Wainio. Tekijän
kuvan ja elämäkerran kanssa.” Helsingfors. 1888. Három kötet. XVI + 155 + 147 +
138 lap. 8:o. Kiadó: Söderström Werner.
„Egy
magyar Nábob.” Magyar eredetiből fordította Wainis Miklós. A szerző képével és
életrajzával. Jalava hozzám intézett levele szerint: „A kép igen sikerült,
finom photolithographia; az életrajzot én írtam.”
10.
„Zoltán Kárpáthy. Romaani. Kirjoittanut
Mauri Jókai. Unkarin kielestä suomensi Nülo E. Wainio.” Helsingfors. 1890. 452
lap. 8:o. Kiadó: Söderström Werner.
„Kárpáthy
Zoltán.” Magyar eredetiből fordította Wainis Miklós.
*
Könyvül
való lenyomat nélkül a finn hírlapokban
és folyóiratokban megjelentek eddigelé:
I.
Az
1866 óta fennálló „Kirjallinen Kuukauslehti” (Irodalmi havi lap) közleményei
sorában:
„Taivaan linko-kivet”. (A mennyei
parittya-kövek) 1872. évi X-ik számban.
„Uudeniroiden öitä.” (Sylvester-éjszakák)
az 1874. évi X-ik számban.
„Tuhat toinen yö.” (Die tausendundzweite
Nacht.) A Pester Ll. 1877. évi april hó 1-ei számából – 2. Beilage zur Nr. 91 –
fordította dr. Almberg Jalava Antal a Kirjallinen Kuukauslehti 1877. évi VI.,
VII. és VIII-ik számaiban. A P. Ll-ban: „Die tausendundzweite Nacht.
Original-Erzählung von Maurus Jókai. Vom Verfasser selbst für den P. Ll.
deutsch bearbeitet.”
II.
Az
„Uusi Suometar” közleményei sorában megjelentek:
„Faustina” az 1889-ik évi XXXXIX-iki
számban.
„Kenen kuollut?” (Kinek a halottja?) az
1890. évi XV-ik számban.
„Lupaus = velka.” (Ígéret = adósság) az
1890. évi XC-ik számban.
„Teloittaja.” (Egy hóhér) az 1890. évi
CXIII-ik számban.
Valamennyit
dr. Jalava Antal fordította.
Végül
dr. Jalava leveléből: „Még van Jókai egy elbeszélése az én 1881-ben megjelent „Unkarin
Albumi” – Magyar Albumomban, t. i. „Gyógyszer világfájdalom ellen”. De nem
tudom, helyes- e a magyar cím, mert az elbeszélést a svéd nyelvből fordítottam
finnre. Igen szép novella, melyben szó van vak gyermekekről, akik Kölcsey hymnusát:
„Isten áldd meg a magyart” éneklik.
CHALUPKA
REZSŐ
Forrás: Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 2. évf. 2. füzet
Kép: Jókai a dolgozószobájában. Fénykép az 1890-es évek végéről -http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r#/media/File:M%C3%B3r_Erd%C3%A9lyi_-_J%C3%B3kai_in_his_study_-_Google_Art_Project.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése