Edmond Rostand
Kép forrása: wikipedia.org
A Cyrano de Bergerac (1897)
két franciahoni délvidéki költő megrendítő egymásra találása, természetesen
némi időbeli eltolódással. Rostand hőse ugyanis valóságos alak: egy XVII.
században élt és alkotott, korát messze megelőző gondolkodó, katonaköltő.
Maga Rostand szintén
elütött korától, csak éppen ő visszakacsintott a már halódó romantikára.
Marseille-ben született, polgári családban, tanulmányait Párizsban folytatta;
jogot végzett, huszonkét éves, amikor első verskötete megjelenik, amely már
előrevetíti darabjainak romantikus álomvilágát.
Mint életrajzából
láthatjuk, jóval azután kezdte írói működését, mint hogy Hugo megírta utolsó
drámáját (1841). Már új irányzat – a szimbolizmus – képviselői próbálták irodalmi
álmaikat színpadra vinni, amikor – néhány nem túlságosan nevezetes, de remekül
rímelő költemény közlése után – Rostand bekopogott első darabjaival a
színházigazgatók ajtaján, s zajos sikert aratott velük.
Két világhírű drámáját
tartjuk számon. A sasfiók Napóleon császár fiának édesbús története, minden
valamirevaló színpadon eljátszották, így az 1908-as hazai bemutató óta nálunk
is, többször.
A Cyrano de Bergerac írója a
mintául szolgáló főhős mozgalmas életét, irodalmi tevékenységét – egyik színdarabjának
legjobb jelenetét Moliére változtatás nélkül átvette a Scapin furfangjaiba, s a
szerző erre büszke volt! – felelevenítő cselekményen kívül talán azzal
bilincselte le a nézőt, hogy a romantikus dráma alapelveinek megfelelően olyan
jellembeli ellentétpárokat választott – csúnyaság-nemes lélek,
félszegség-bátorság -, amelyeknek feloldása mindannyiunkat meg tud nyugtatni.
Vagyis azt sugallja a darab, hogy a természet kegyetlenségét ellensúlyozhatja
az egyén lelki nagysága, emelkedett szelleme. Rostand valószínűleg törékeny
egészsége okozta szorongásain szeretett volna úrrá lenni, s így álmodta meg az
előnytelen külsejétől szenvedő, de harcosnak, írónak, barátnak egyaránt kiváló
hősét. S Pazar (romantikus alexandrinusokba) szedett verses drámája, szerencsére,
makacsul vissza-visszatér a világ színpadaira. A nagy orrú lovag szerepének
megformálása minden drámai színész leghőbb vágya. S úgy látszik, a pesszimista
irodalomtörténészek jóslatai ellenére a darab minden kornak tud újat mondani,
káprázatos színeket felcsillantva.
A daloló, ragyogó
francia sorok Ábrányi Emil fordításában (az 1900-as bemutató óta tucatnyi
felújításban) hódították meg a magyar nézőket. Az „Orrmonológ” elejét meg a
végét szívesen idézgetjük ma is, sokszor eszünkbe sem jut: honnan is származik,
annyira közkincs ez az egy-két sor: „Mondhatta volna szebben, kis lovag” vagy:
„.. magamat kigúnyolom, ha kell, / De hogy más mondja, azt nem tűröm el!” De
legalább ennyire ismert Cyrano kesernyés megjegyzése: „Lázár vagyok a csókok
lakomáján.”
A világhírű R. Petit
balettet komponált a színmű alapján. Több film készült belőle, legutóbb a
szinte tökéletes korfestő, drámai erejű francia változat eszményi Cyranóval,
Depardieu-vel.
**
CYRANO DE BERGERAC
Szereplők: CYRANO; CHRISTIAN; GUICHE; RAGUENEAU; ROXÁN
I. FELVONÁS
A
Burgund Palota labdaházában színielőadásra készülnek. A gyülekező nézők közt
vannak a bolondozó ifjú kadétok, példálul Christian, akinek a tekintete megakad
egy szép ifjú hölgyön. A foglalkozására nézve pástétomsütő, mellesleg pedig
fűzfapoéta Ragueneau elmondja, hogy Cyrano egy hónapig nem akarja Montfleuryt a
színpadon látni, mert nem tudja elviselni ripacskodását. Abban mindenki
megegyezik, hogy Cyrano kiváló költő, katona, muzsikus, tudós és páratlan
párbajhős, egyetlen kifogásolnivaló rajta a nagy orra. – Christian megtudja,
hogy a szép lány Cyrano unokahúga, Roxánnak hívják, és hogy Guiche gróf, a nagy
hatalmú Richelieu bíboros unokaöccse is szemet vetett rá, és éppen hevesen
udvarol neki.
Végre
elkezdődik a várva várt előadás. Montfelury már a színpadon ágál, amikor Cyrano
befut, és erélyesen leparancsolj a színről. A közönség eleinte a folytatás
mellett van, de Cyrano kitart kívánsága mellett, s nevetségessé teszi a
ripacsot. Cyranót figyelmeztetik, hogy a színésznek magas rangú pártfogója van.
A heves szópárbaj kardpárbajba torkoll, mert Guiche egyik embere Cyrano orrát
gúnyolja. Cyrano legyőzi ellenfelét, s közben még szellemes versikét is költ.
Cyrano
bevallja barátjának, hogy szerelmes Roxanába, de nem mer közeledni hozzá, mert
fél, hogy unokahúga kineveti. A barátja rábeszéli: írjon neki, hiszen nemcsak a
karddal, a szóval is remekül bánik. Roxán maga üzen a lovagnak, hogy találkozni
szeretne vele.
II. FELVONÁS
Ragueneau
a műhelyében – ahol finom falatok sülnek, s amely máris tele van ínyencségekkel
– serénykedik, rigmusokba foglalt utasításokat ad inasainak, felesége dühösen
adja oda neki éhenkórász barátainak műveit, mondván: csak csomagolópapírnak
jók. Cyrano érkezik a találkára, azután pedig az üres zsebű poéták jönnek: ez
utóbbiak elmesélik, hogy a nesle-i kapunál az éjszakai párbajban valaki nyolc
banditát kaszabolt le. A pástétomsütő jól tartja őket, közben Cyrano írja
átadandó levelét.
Megérkezik
Roxán, s megköszöni, hogy Cyrano a színházban elbánt Guiche gróf emberével,
ugyanis a gróf a férjéül szánta azt az embert. Felidézik gyermekkori közös
emlékeiket, s a lány észreveszi, hogy a férfi megsebesült. Bekötözi, s a
meghitt hangulatban bevallja Cyranónak, hogy szerelmes egy ifjú kadétba, aki
éppen előző nap került a lovag ezredébe. Cyrano még nem ismeri, de megígéri,
hogy vigyázni fog rá, hiszen hadba készülnek a spanyolok ellen.
A
gascogne-i legényekből álló gárda megérkezik, s lelkendezve meséli Cyrano
éjszakai hőstettét. Guiche gróf is köszönti a hőst, s felajánlja neki
nagybátyja, Richelieu támogatását, Cyrano azonban büszkén visszautasítja, s a
gróf sértődötten távozik. Christian mélabúsan üldögél a zajos cimborák közt,
akik mint újonnan jöttet figyelmeztetik, hogy Cyranót meg ne sértse. Christian
azonban konokul beleszól az éjszakai kalandot felidéző lovag elbeszélésébe. A
kadétok egyre jobban tartanak a botránytól, Cyrano azonban átöleli Christiant,
és átadja Roxán üzenetét: a lány azt kérte, írjon neki a fiú. Christian
rémülten vallja be, hogy az írás nem kenyere. Cyrano átadja neki azt a levelet,
amelyet ő szánt Roxánnak.
III. FELVONÁS
Roxán
éppen Cyranónak dicséri Christian leveleit, amikor Guiche gróf jön búcsúzni,
mert hadba kell vonulnia. Roxán kiügyeskedi, hogy a gróf ne vigye magával a
kadétokat. Guiche nem sejti, mi rejlik a ravaszkodás mögött, sőt azt hiszi,
Roxán kedveli őt, s elhatározza, hogy titokban még egy napig Párizsban marad.
Roxán végre négyszemközt találkozik Christiannal, s inná szavait, minthogy
azonban a kadét nem a szavak embere, és nem megy neki a szerelmi csevegés,
Roxán csüggedten otthagyja. Cyrano ügyesen a védence segítségére siet:
kicsalogatják Roxánt az erkélyre, s Christiannak barátja súgja az engesztelő
szavakat, majd amikor egyre jobban belelendül a vallomásba, kicsit elváltoztatott
hangon maga mondja tovább a szerelmes szavakat. A megenyhült Roxán elragadtatva
hallgatja.
Kapucinus
barát jön Guiche gróf üzenetével, mely
szerint éjszaka meg fogja látogatni a lányt. Roxán rögtönözve kap az alkalmon,
s a barátnak azt olvassa fel a gróf levélpapírjáról, hogy össze kell ős
esketnie Christiannal. Cyranóra hárul a feladat, hogy amíg a gyors nász
létrejön, tartóztassa fel Guiche-t, ami nem könnyű, hiszen nem szabad felfednie
magát a párbaj miatt. Guiche csak akkor ismeri fel Cyranót, amikor a násznép
visszatér a sebtiben összeadott boldog párral. A gróf rádöbben, hogy hiú
ábrándokban ringatta magát, s dühében visszavonja ígéretét: Christiannak a
kadétokkal együtt hadba kell mennie. Cyrano megígéri Roxánnak, hogy vigyáz
Christianra, és gondja lesz rá, hogy a fiú gyakran írjon.
IV. FELVONÁS
Az
Arras melletti táborban alusznak a katonák, Cyrano jön meg mindennapos éjszakai
kirándulásáról, amelynek célja, hogy az ellenséges seregen átlopózva elküldje
Roxánnak a leveleket, amelyeket Christian nevében ír az ifjú asszonynak.
Ébredeznek a kadétok, alig van jártányi erejük, mert napok óta nem kaptak
élelmet. Guiche közli a katonákkal a döntő ütközet idejét a spanyolok ellen.
Szekér érkezik a táborba: rajta Roxán és a pástétomsütő Ragueneau. Bőven kerül
a szekérderékból enni-innivaló, így a kadétok jól belakmároznak a csata előtt.
Cyrano kénytelen bevallani Christiannak, hogy mindennap írt Roxánnak. Az
asszony egekig magasztalja férje szenvedélyes leveleit, annyira, hogy Christian
megsejti: Cyrano neki kölcsönzött szerelmes szavai a levél írójának érzelmeit
tükrözik. S ez azt jelenti, hogy Roxán Christian báját, szépségét meg Cyrano
szellemét és költészetét szereti. Megegyeznek, hogy megmondják Roxánnak az
igazat s azt, hogy választania kell kettejük közül. Mielőtt azonban ezt
megtehetnék, Christian súlyosan megsebesül. Cyrano azt mondja neki: Roxán már
tudja az igazságot, s Christiant választotta, de ebből természetesen egy szó
sem igaz. A fiú belehal sebébe, s Roxán megtalálja nála a búcsúlevelet, amelyet
Cyrano minden eshetőségre megírt.
V. FELVONÁS
Tizenöt
évvel az arrasi csata után Roxán a keresztrendi apácák kolostorában – ahová
férje halála után vonult – fogadja látogatóit. Guiche, akiről időközben Gramont
herceg lett, arról faggatja Roxánt, megtartja-e fogadalmát, hogy örökké hű
marad fiatalon elesett férjéhez. Roxán biztosítja a herceget, hogy igen.
Roxán
Cyranót várja, aki minden héten meglátogatja, s beszámol neki a világ
dolgairól. De a lovag késik, Roxán még nem tudja: azért, mert ellenségei,
irigyei orvul a fejére dobtak az utcán egy fahasábot. Végre megérkezik,
sápadtan, botra támaszkodva, de igyekszik úgy viselkedni, mintha mi sem történt
volna: incselkedik az apácákkal, elkezdi heti krónikáját Roxánnak. Rosszullét
környékezi. Megkéri Roxánt, mutassa meg neki Christian búcsúlevelét, amelyet az
asszony mindig magánál tart. Cyrano elkezdi olvasni, s Roxán rádöbben, hogy
azon az emlékezetes éjszakán ez a hang szólt. Közben be is sötétedik, s Cyrano
fejből folytatja a szöveget, nyilvánvaló tehát, hogy a leveleket is ő írta.
Roxán most tudja meg, amit az arrasi csata előtt el akartak mondani neki.
Cyranónak azonban búcsúznia kell, szerelmétől is, az élettől is.
SZOBOSZLAI
MARGIT
(Forrás: 77 híres dráma
270-275. old. – Móra Könyvkiadó 1994.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése