2017. ápr. 29.

Erdős Renée: Padovában



Padovában, Padovában
Sant’ Antonio templomában,
Egy sugaras délelőtt:
Gyönyörüen szólt az ének,
Három ifju pap misézett,
És fohásszal és imával
És virágok illatával
Szálltak égbe a dalok.
És sipoltak, lantot vertek
Énekeltek, tánczra keltek
A kicsiny, kecses, mosolygó
Donatello-angyalok.

Padovában, Padovában
Szant’ Antonio templomában
Egy sugaras délelőtt:
Asszonyoknak pártfogóját,
Asszonyszivek gyógyitóját
Arra kértem: engedné meg
(Nincsen benne semmi vétek)
Hogy megérjem a napot
- Hogy minél előbb megérjem
Erőben és egészségben –
Mikor neved hallatára
Többé el nem sápadok...

Padovába, Padovába
Sant’ Antonio templomába
Óh, hogy szállnék szárnyakon!
Vinnék gyertyát és virágot
Pénzt, könyörgést imádságot
Csakhogy vonná vissza szépen
A jó szent, mit tőle kértem,
S mit kegyesen megadott!
Mert az élet napsugára
Elszállt tőlem köddé válva
Ama naptól, hogy megértem
Erőben és egészségben:
Hogy a neved hallatára
Többé el nem sápadok...

Egy kis áldott szenvedésért,
Könnyért, csókért, hitszegésért,
Lázért, amely fölgyújt érted,
Üdvért, amely összeéget,
Mind a régi dőreségért,
Mind a rosszért, mind a szépért,
Óh, hogy mennék szárnyon szállva
Padovába, Padovába...


Forrás: Irások könyve 1905. II. évf. 1. sz. 1905.jan.1. Bp. - Írja, szerkeszti és kiadja: Erdős Renée