Eduard Mörike (1804-1875): Szép Rotzaut

 

Ringang királynak lánya ki?
- Rotzaut, Szép-Rotzaut -
Álló egész nap mit tesz ő,
Hisz jól tudom, se fon, se sző…?
Vadászik és halászik.
- Vadászlegénye óh ha lennék,
Hogy véle halra, vadra mennék!
- Énszívem, csöndbe légy.

Kevés idő múlik-telik,
- Rotzaul, Szép-Rotzaut -
Ringangnál szolgál a gyerek,
Paripa hordja és nyereg
Szép Rotzauttal vadászni.
- Királyfi istenem, ha volnék,
Lelkem Szép-Rotzauért bohón ég…
- Énszívem, csöndbe légy.

Egyszer a cserfánál pihennek,
- Kacag Szép-Rotzaut -
- Mit vetsz rám oly mohó szemet?
Ha mersz csókolj meg engemet!
Oh döbben a fiú -
De egyet gondol. Hisz szabad…
Szép-Rotzautnak hév csókot ad…
- Énszívem, csöndbe légy.

Hallgatva tértek oszt’ haza,
- Rotzaut, Szép-Rotzaut -
Ujjong az apród balga lelke:
- S ha még ma császárné leszel te
Nem fáj az énnekem,
Erdőn a lomb mind tudja ám:
Szép-Rotzaut ajkát megcsókolám…
- Énszívem, csöndbe légy…

Ford.: Berde Mária

Forrás: Erdélyi Szemle VI. évf. 39. szám Cluj (Kolozsvár), 1920. okt. 2.