Erdélyi József (1896-1978): Este egy polyák viskóban

 

Polyák viskóban világol a kályha
És órák hosszat nézek a parázsra.

Vad átok-jajjal kavarog a hó,
Meleg kuckóban ülni most, be jó.

Kéményen, kürtőn fúj, dudál a szél,
Majd elrepül a rongyos zsupfedél.

Álmodnak már a fiuk fáradt mélyen,
Bágyadtan, búsan, csak én vagyok ébren.

 S míg új hasábok lobbannak új lángra,
Szivemben lassan lángragyúl egy máglya;

Tüzében drága, szép álmaim égnek,
Miket máglyára itélt az Élet. 

Forrás: Kolozsvári Szemle. Irodalmi és kritikai revü. Szerkeszti: S. Nagy László. II. évf. 33. sz. 1916. aug. 20.