A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kéri Pál 1882-1961. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kéri Pál 1882-1961. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. nov. 27.

Kéri Pál: Ady Endre szociális gyökerei



Kis, kezdő és szegény ország vagyunk. Ezért nálunk csak az olyan költő kaphat helyet a napon és polcot az emlékezetben, aki széles rétegek vágyait és fantáziáját, nagy tömegeket, bár öntudatlanul foglalkoztató álmokat, szociális forrongások tengerszín alatt való háborgását, összecsapások fegyverzaját, jajjait és ujjongásait, szóval minél több embert, minél közvetlenebbül érdeklő gondolatokat és érzelmeket szólaltat meg. Általában úgy van az, hogy az igazi nagyok művészetben, költészetben mindig tömegek és tömegek mozgolódásainak kiizzadt gyöngyei voltak; igazi korszakos értékek csak azok voltak, akikben egy-egy forradalom szólalt meg; új utat vágók, új hangok megütői csak azok, akikben tömegek fölkavarodása, akikben a szociális fejlődés lökésről lökésre, nyomott, vagy fegyver-hangos ütközetről ütközetre haladó menete tükrözik; igazi egyéniségek - bármennyire paradoxonnak hangozzék is még ma legtöbbek fülében ez az igen is logikus és egyszerű megállapítás - csak a tömegek emberei: tömeg-törekvések és érzések, tömeg-mozgolódások, tömeg-összeütközések kifejezői.

Kis, kezdő és szegény országokban meg éppen minden másforma, differenciáltabb és differenciált kereteken belül maradó hang elvész, mint a pusztában. Luxusra nincs energia; a mindennapi kenyeret is alig, hogy föltengődtetni tudják. Az ilyen országok hangversenye csupa harsona; a pásztorsípokat fúvó tüdők csakhamar elsenyvednek. Innen van az, hogy kis országok sokkal nagyobb mértékben tudnak gyakran meghallgattatáshoz jutni a világon, semmint azt a nemzetek közt való súlyuk után következtetni lehetne és innen van az, hogy kis, szegény és kezdő országokban, mint például nálunk, alig szólal meg hang, amely ne fújná rétegek, tömegek kótáit, amelynek ne volnának határozott és világos szociális vonatkozásai.

*

Érthető ilyenformán, hogy Ady Endre, akinek jelentőségét annyira érzi mindenki, akiről nem is beszélnek másként, mint rajongással, vagy haragos ellenszenvvel, egész munkásságában, minden versében, minden sorában és refrénjében, szociális forrongások, törekvések és elkeseredések, küzdelmek és háborgások kifejezője és terméke, olyan nagy mértékben, amilyenre nálunk még példa alig volt. Az ő sírásában tízezrek jajja van benne, keserűségét milliárd meg milliárd könnycsepp hordta össze, kétségbeesésén átzöldellő reménységei százezrek számára az ígéret zöldje. Ő a mai Magyarország harcainak Tirtajosza, szociális jelenség olyan kifejezetten, olyan közelről érezhető nagy mértékben, hogy szinte azt lehetne mondani, bizonyos küzdő rétegeknek alkalmazott harci dalosa.