Kemény Endre (1845-1898): Rabold el…

Rabold el a fényes naptól
Valamennyi sugarát,
Rabold el az alkonyattól
Ékesitő biborát.

Rabold el a büszke sastól
Eget mérő szárnyai,
Rabolt el a szép tavasztól
A mezők virágait.

S nap és alkony fényesebb lesz,
Sas boldogabb, tavasz szebb,
Mint e lélek dult világa,
Ha kizárna kebeled.

Forrás: Részvét Album a kolozsvári és marosvásárhelyi árvaházak javára. Szerkesztette Hory Béla és Moldován Gergely. Kolozsvártt, 1872.

Kemény Endre (1845-1898): Nem juttatott…

Nem juttatott nekem a sors
Gazdagságot, kincset;
Nem tevé rám ezt a nehéz
Aranyos bilincset.

Nem adott mást, mint egy szivet
Tele lánggal, tüzzel;
Gazdagság ha kell leányka
Akkor csak üzz, üzz el.

Oh de még sem; gazdagságot
Hozok én te néked;
Leszen gyöngyöd, lesz gyémántod,
Tündökletes éked.

Érzeményim minden gyöngyét
Egy-egy dalba füzöm,
S e koszorút, ezt a kincset
Hű szivedre tüzöm!

Forrás: Részvét Album a kolozsvári és marosvásárhelyi árvaházak javára. Szerkesztette Hory Béla és Moldován Gergely. Kolozsvártt, 1872.