Bors László (1895-1919): A csillagnéző

 
Hétfő: a határt járta.
Kedd: királynő várta.
Szerda: szinésznő szerette.
Csütörtök: kártyát keverte.
Péntek: börtönben penészlett.
Szombat: evett, emésztett.
Vasárnap: vigan varázsolt,

hajnalban szólott: kár volt.
Délben forró nap sütötte,
este jégeső ütötte,
éjjel a hold hullt rája,
úgy ment: ezüstös árva.
Volt bamba botorkáló,
buktatta ezer háló,

a világ minden részét,
az élet nagy egészét,
ismerte és szerette,
siratta és nevette.
Néha ő gyenge lány volt,
néha erőtől lángolt,
a válla mindent vállalt,

lába felhőkön lábalt.
Nem tudta mi az. Lényeg,
de izgatták a lények,
lelke volt csak, nem teste,
mégis sirt minden este.

Forrás: Kolozsvári Szemle. Irodalmi és kritikai revü. Szerkeszti: S. Nagy László. II. évf. 34. sz. 1916. aug. 27.