Csunya lányok, kik mély szemembe néztek,
Csak ti szerettek hűen, igazán.
Mig szép lányokról szövök bús meséket,
Ti megöleltek sok-sok éjszakán.
Csunya lányok, kik szeretni akartok,
Amig fiatal és ég a véretek;
Égő, lemondó, gyakran könnyes arcok,
Könnyetek között én is szép leszek.
Lelkem áldása csak azoknak szóljon,
Akiknek nem fájt minden ölelés,
Akiknek mindig kevés volt a csókom.
Lelkem áldása csak azoknak szóljon,
- Milyen szomoru minden ölelés,
S milyen kevés a csók, - ó – milyen kevés.
Forrás: Erdélyi Szemle II. évf. 47. sz. 1916. dec. 17.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. szept. 10.
Branyiczky Dezső (1889-?): Szonett csunya lányoknak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése