Tarka párducz vállaidnak
Disze, fő magyar s vezér!
Termeted nagy, mint Ügeknek,
Szépapádnak termete.
Ilyetén jót lát terajtad
Bőven a szem, s nyelv dicsér;
Többet érez és jelesbet
Benned a bölcs sziv s az ész;
Népedet Te lelkesited,
S még halál sem árt neki.
Merre inted, arra villog
Győzhetetlen fegyvere;
Szent előtte esküvése,
Melyet Álmossal kötött,
Szent előtte, mint az ontott
Vér s edény, amelybe folyt.
Jelre vár s tőled parancsra,
Jobbra, balra készen áll,
Ahová Téged szerencséd
Elviend, ott lesz veled,
Ezt nekem most Ung mezőjén,
Ég bizonyság! esküszi.
Forrás: A régi magyar költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 212. l. – Bp., 1903.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése