Soká kerestük azt a sírt,
Hol ő van eltemetve;
Elrejtve szemeink elől, -
De soha sem felejtve!
Soká kerestük azt a sírt,
Fájdalmasan és híven. –
Hova lett szívünk dalnoka?!...
- Nekem megmondta szívem.
Ő néki sírja nincs sehol:
Örökre él dalával,
S megdicsőítni hírnevét –
Egy világ vette által!...
(Forrás: Petőfi-album – Athenaeum Irod. és Nyomdai R.T. Bp., 1898.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése