![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixF6GkHJge72dsj73-u2ZIokDm8pClNO7uEC7RYhlo1zeNbq50bOqey6pOinRT9wi18qWG4P1V1deAk_djGqnTKnKJTPlIoe62kPmBaTXICwfGMNFiPniRrEDS0JBleBBEpm3wLDNlaKnJ/s200/l%25C3%25B3+%25C3%25B6reg.jpg)
Már csak amolyan zötyögősen baktat
Hámbakopott derese az avitt fogatnak.
Okos gazdák ilyet már mentire hagynak.
Vágta, előzés legényes szomja
Pókos inát már ingyen se vonja,
De igen a jászol jó meleg alomja.
Minden fordulóra, minden ismert kőre
Szedi öreg lábát, ahogy telik tőle,
Hazafelé, hazafelé vidám ügetőre.
Ám olyik éjjel, ha felsüt a csillag,
Bizsereg a bőre, nagy szeme villog,
Homlokán serken sugaras billog.
Feje körül szellő, mesebeli, szálldos,
Vérében emlék, királyi, kiáltoz:
Szélanya ellette paripa, táltos.
Már bomlik a szárnya, már oldik a nyelve,
Maradna is még, tova is szökellne!
Jaj, ha kiröppen hajnalra kelve!
Kerecsen két nagy szárnya szele csattog,
Árnyékos a Tejút ezüstje alattok.
Emberkék, de nagyon szegények maradtok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése