Itt sirásó is későn érkezik
S a révbe sem jut pontosan hajó!
Itt napra nap és éjre éj az élet,
A zápor sujt, a verőfény csak éget,
Itt a medve is bárányhangon béget
És száz év óta minden jól van itt!
Ha kezdetben sebesre mart a gond,
S az izmainkból felfeszült a tett,
Csak gúnyt szitált és bűnt a végtelen,
A szemünk, szájunk, szivünk védtelen
Hajója szállt és hullt az éktelen
Szitok s az agyunk pernyeláda lett!
Kócos hajunk mint zászló szúrt a szélbe,
Szemünkből ifjú isten szava szólt,
de hol voltak az erőskezü vének,
Hol örültek, ha harsogott az ének,
Ostort ki tartott gátnak, ha az éjek
Sok rakoncátlan kölyköt megsebeztek?
A poharat ki verte ki a kézből,
Mikor kelletlen habzsoltuk a szeszt,
Szemünk elé ki tartotta a könyvet,
Jó szót ki szólt, ha bugyogtak a könnyek,
Ki őrködött, hogy vigyázz, lányok jönnek,
Szaladjatok, mert elgáncsol a nőstény!
Itt süppedőn, hiába nézünk hátra,
A régi tűzből hamu sem maradt.
Itt mindenkiből kialszik a szikra,
Az igaz szó, mint igaz csók is ritka.
Itt a költőnek nem maradt csak titka,
Hogy régen jaj, be nagyokat akartunk!
Itt május volt és nem volt napsugár!
Rigó fütyült és süket volt a fül!
Zöld fejjel hozsannáztak fel a fák,
Cseresznyét tartott roskadón az ág,
A hegy kilökte alvó aranyát
És cseresznyét és aranyat sem leltünk!
De folyton forgó motolla a földünk
S a csúcshoz egyszer mindenki elér,
Akár mint tört harcos hull szürke porba,
Akár szerelmét fojtja barna borba,
A mennybe is jutunk s a tűzpokolba
Az ördögökkel cimborálni kell!
Hát gyerekek! Szaladjunk versenyt egyszer!
Hagyjunk itt lázat, Liliomot, mindent,
Kártyázzanak és szeressenek mások:
Szaladjunk innen részeg Messiások,
S mire magukhoz térnek a sírásók,
Szél szárnyán küldjük Párisból a dalt!
De elküldjük, hogy lássák meg és féljék,
Itt bábuk voltunk s lettünk harci mén!
Az éjszakából kirugtuk a kormot,
A völgybe buktunk s megmásztuk az ormot,
A multba néztünk s temetjük a voltot,
Erő vagyunk! Sikoltás! Akarat!!!
Forrás: Hajnal László: Ilyen vagyok. Versek. Szilágyi Ferenc Grafikai Vállalat kiadása Clug-Kolozsvár 1924.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
2026. aug. 28.
Hajnal László (1902-1943): Páris előtt
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése