Endrődi Sándor (1950-1920): Dal

Hajnal van, tavas van
És a merre járok:
Daloló madarak,
Nevető virágok;
Az eget, a földet
Mintha fátyol födné;
- Rózsás, boldog álom! -
Igy marad örökké!

Este van, este van,
Csöndes őszi este;
Dúlt lomb – néma fészek,
Szívem búba veszve;
Romfalak néznek az
Ég felé zordonon:
Aludjatok, álmok!
Este van… este van...

Forrás: Élet és irodalom 1. évf. 3. sz. 1884. jan. 13.