![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwBxJnVD9qbkz_Ln5lsORjJg8eI0ra2kQtJXZFmMtxngIRNp850FPlAT1d8XBlbPgh0QnTK4f6dGMKIxX1RQMR5FJFacBUUzETVii_gE3wik-cYcp90Q8qhgqxhx1zPJ1udhM6GkJ6qo8/s200/harang.jpg)
Életet keresek:
És köröttem szívek: csupa árnyék:
Mintha néma harangok közt járnék.
Ütöm, ütöm. Csak ha fájnak, élnek.
Amerre én járok, búg az ének:
A nagy harangjáték.
Némelyik eltörik.
Annak hangja halkan kísér engem:
Hazajáró lélek a lelkemben.
Úgy nő bennem a virrasztó ének.
Nekem csak a kísértetek élnek.
A többit elfelejtem.
(Forrás: Balázs Béla: A vándor énekel - Versek és novellák 64. old. - Vál., szerk. és bev. írta Radnóti Sándor - M. Helikon-Szépirod. Kiadó Bp., 1975.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése