- Egy
megtért alkoholista viszontagságaiból c. ciklusból –
Miből
sarjadtam: termőföldem
fellazult
és útnak ered.
Futóhomok
lett. Tépve, törten
vicsorognak
a gyökerek.
Szegletben
állok, régi bátor
és
szeszt nyakalok – azt lehet.
Hiába.
Nem csihol a mámor
éneket
– csak kínrímeket.
Még
ezt sem, csak kába, keserves
szitkot:
- a borban sincs remény;
mert
aki méri: az a kedves,
s
aki issza: az mind szegény.
Forrás:
Soós Zoltán: Új versek és gorombakovácsok 12. l., Magvető Könyvkiadó Bp., 1977.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése