![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5N3yMOiz5_R0VsXw9CENk9_Am_vele6USSVtVzLhchP-tGjid83XSfBd6k5CM3mtA8tYCIgCELWNzDFaeY2G0khi36sMRyU8CM_uFG23oi4UAf48BeTVrtAMNs7Si7MJ6ugt7Id0G0Azk/s200/betlehem+Paolo+Ucello+Giorgione+Kir%25C3%25A1lyok+im%25C3%25A1d%25C3%25A1sa.jpg)
Ó, te páratlan Betlehem.
Nagy városok közt legnagyobb:
Megszülni néked adatott
Testben az üdvösség Urát,
Kiről a csillag hirdeti
(Tündöklőbb, mint a napkorong):
A földön megjelent az Úr
És földi testbe öltözött.
Látták fényét a Mágusok
S hozzák keletnek kincseit,
Leborulván ajánlanak
Tömjént, mirrát és aranyat.
Királyt jelent a kincsarany,
Istennek szól a szábai
Tömjénnek fűszerillata,
A mirhapor sírról beszél.
Dicsőség teneked, Urunk,
Ki megjelentél e napon;
Atyának s Szentléleknek is,
Most és örök időkön át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése