![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOeR5XacnkwVsl-XYXe_Rp6E47gwlcvlyPUBp2cRB3ZPB00ou1NHATfFw6sjKx7ZACMaCRlglO_yd063Dq7IMTQA5cT7bf7GIH1nKiEbzbjR2RkWfvEz16nVA_afY2_PEX7RChBONLPfC2/s200/t%25C3%25A9li+tanya.jpg)
Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,
Alusznak a tanyák.
Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajjon mit álmodik?
Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.
S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése