Dalmady Győző (1836-1916): Találkozás előtt

 

Lányka, egyszer láttalak csak,
És azután elhagyálak.
Közeleg a végzetes perc,
Midőn ismét feltalállak.

Óh, mi neve az érzésének,
Mely erőt vesz rögtön rajtam!
Vágyom hozzád, s félek tőled
Ugyanazon pillanatban.

Másfél éve küzdök immár
A tilalmas érzés ellen,
És nincs erőm megküzdeni
Épen most a döntő percben.

Elmenjek-e? Vagy maradjak?
Lássalak-e újra? Vagy ne?
S míg ezt kérdem: indulok már,
S a kit látok: csak te vagy, te!

Erősebb vagy… mindhiába!
El kell mennem, látni foglak,
És oda lesz győzedelmem,
S vége nem lesz rabságomnak.

Majd ha jövök és fölismersz,
Gyöngeségem ah, tekintsed…
Önkényt nyújtott kezeimre
Rakd szelíden a bilincsest.

Forrás: Gombostű-naptár hölgyek számára. Szerkeszti: Hajnalka. 5. évf. Emich Gusztáv kiadványa Pest, 1867.