
Mily angyali ritmus van
a lábaidban te égből
szállott gyermeki csoda!
A mennybéli fényesség vagy te;
minden éjjel veled álmodozom
s reggel máris feléd száll képzeletem:
hol jársz, mely áldott tájon illatozol most
s gyujtod még vidámabbá az emberek
sovárgó szemét? A lelkendezés,
a legszentebb indulat képzelt el téged,
hogy ily tökéletessé lombosodtál te légies
teremtés! Legyen áldott érte az égi
akarat, mely apád és anyád öröméből
fogantatott nekünk ebben a gonoszoktól
megrontott csúnya században, melynek
gyógyító vigasza te vagy csupán, ha
szomorú szemem az olykori
ritka ünnepnapokon reád tekinthet.
Forrás: Új idők 52. évf. 17. sz. 1946. ápr. 27.
Jó szórakozást, töprengő, elmélkedő, ösztönző, vigasztaló, megnyugtató perceket kívánok az Irodalom-birodalomban! - Csicsada
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése