FŐBB VONÁSOK
Jókai e társadalmi regényében egy német generális magyarrá lételét rajzolja, igazolva, hogy nem tudjuk elhagyni azon helyet, hol egy kedves halottunk pihen. Megismerjük a Bach-korszak társadalmi viszonyait és a kormány németesítő rendszerét, szokásait, törekvéseit.
A regény két kötetből áll. A cselekmény az elsőben éri el tetőpontját, Hermine megszökésével: a második pedig magában foglalja a költői igazságszolgáltatást. – Minden főbb személlyel szembe van állítva egy másik, egy ellentétes: a korral haladó Ankersmidt ellentéte a félrevonult táblabíró: a hetvenkedő Vendelin-é a tősgyökeres magyar gazda: Kampós; a valódi férfival, Aladárral szemben áll Grisák, Bräuhäusel és a többi aljas lelkűek, különösen Straff; a legigazabb nővel és hitvessel: Erzsikével pedig Corinna, a hűtlen csapodár delnő.
ELSŐ KÖTET
I. RÉGI EMBER ÚJ IDŐ
Tél van. Garanvölgyi Ádám, volt táblabíró, engedve az új szokásoknak, feldúlt jószágán elvonultan él. A sok bajnak oda sem néz, csak pusztuló birkáit sajnálja és doktorért küld. Csakhamar jön a szomszéd Ankersmidt ügyvéde: Dr. Grisák. Ezt orvosnak nézi és csak a birkák közt éri meg Grisákot, kivel, megtudva, hogy földje jó részét sógorasszonyától, Pajtay-nétól megvette az új szomszéd és ahhoz még az ősi kastélyt is szeretné, irodájába a méhesbe megy és nem adja az ócska házat semmiért, hanem átlátva az ügyvéd ravaszságán, ő is a Reichgesetzblattra utal, mire Grisák elmegy.
II. A SZERENCSÉTLENSÉG, MINT IPARÜZLET
Ankersmidt szolgái csehek; Garanvölgyié magyarok. Kampós az ispán. Ez oltalmába fogad egy csalót, ki magát Petőfinek adja ki, de ura bizonyítja tévedését és 50 frtot küldet a csalónak, mit az álnok tettetéssel el is fogad és kicserélve az ispánéval kalapját, mit az drága emlékül eltesz, megy a világba.
III. A VÉN KATONA ÉS CSALÁDJA
Ankersmidt egykor vértes őrnagy, örökölve neje vagyonát, birtokot vesz hazánkban és minta gazdaságot űz. Két lánya van: Hermine és Eliz; egyik az apja másik anyja képmása, nevelőnőjük Miss Natálie. A bujdosó ide is ellátogat, de a lovag hamar kiismeri és mikor még szomszédjáról is árulkodik, rendre utasítja. Mégis a háznál marad és kézbe kerti Eliznek Garanvölgyihez írt levelét, melyben értesíti azt a csaló árulkodásairól. Mikor elolvasta, elküldi Gyuszitól; míg az odajár, bemutatja magát a három nőnek, mint Bogumi lengyel gróf és Hermine és Natálie rokonszenvét felkölti. Garanvölgyi olvasatlan küldi vissza a levelet. Bogumil kap az alkalmon és a táblabíró ellen tüzeli az atyát, ki kíváncsi levén a levél tartalmára, haragosan szomszédjához indul.
IV. AKIK EGYMÁST MEG AKARJÁK ENNI
Útközben csillapszik dühe. Garanvölgi elébb humoroskodik, de nemsokára kiönti lelke minden keservét. Megtudva a lovag, hogy még egy fia is rab, megbékül s hogy Kampós felolvasása folytán megérti a levelet, mit Garanvölgyi emlékül elkér, hazamegy és elküldi Kampósnak az útközben megígért fegyverengedélyt. Megörül az és a csaló jut eszébe, előkapja emlékül eltelt kalapját és dühében összetöri. A lovag pedig Elizt vonja kérdőre és mikor büntetni akarja, megbocsát neki.
V. HOGY JUT AZ EMBER A LEGELSŐ KANÁSZKALAPHOZ?
Az 185* év bőven termett, különösen repcét. Jött az aratás és míg Garanvölgyi cselédeivel munkában izzadt, addig szomszédja mert aratógépei voltak, pihent. Ispánja Maxenpfutch Vendelin elűzte a munkált kereső palócokat is, de mikor a gép nem vált be, ő is a régi módhoz folyamodott. Eközben elloptak 12 yorkshirei sertést. Ankersmidt írt Grisáknak, hogy beszéljen Bräuhäusel kerületi biztossal a sertések kutatása végett. Ez ügyben a munkából elvonták minden cselédét és benn tartották hetekig. Ezalatt Grisák és a biztos tárkliztak; szóba jött, hogy a Tiszai zsilipnél az építőmérnök Grisák, ki Pajtayné óhajára folyamodást küldött be Straff leveleivel Garanvölgyi Aladár fogsága végett. Szóba jönnek a sertések is. Otthon szünetel a munka, nincs ember, eső közeleg. Végre Garanvölgyi segít a bajon. A városba írt hat levelére pedig egy bélyegbüntetési számlát kap; mire a cselédek is hazatérnek eredmény nélkül. De Vendelinhez jön Vak Mihály álnév alatt Szemes Miska szegény legény és pakszust szerez a 12 malacra.
VI. A SZÉP SZELLEM
Pajtaynéhoz jön a négy udvarló: Törkölyi Tivadar földesúr, Taréjy Nándor bálrészvényes, Fellegormi Danó poéta és Grisák. Corinna ez utóbbival tanácskozik és folyamodást írat, s a folyamodáshoz csatolja Straff leveleit is. Grisák szerelmes a nőbe és mikor elmegy, Corinna levelet ír Straffnak Kápolnára. Ankersmidt találkozik az előre menekül Grisákkal és folyamodást írat vele az ifjú kiszabadítása végett. Egyszerre érnek Corinnához, ki azonban nem siet a rab ifjú mentésére, pedig menyasszonya, mire eltávozik a két férfi.
VII. AZ A MÁSIK
Ankersmidt új kastélya mögött áll a Garanölgyié a régi, melybe csak negyedévenkint látogat el Kampós. Egyszer megleste Straff és feladta, hogy egy gyanús ládikót rejtett oda. Éjfél után jön embereivel Bräuhäusel és elfogva Kampóst, kutatni kezd. Felhánynak mindent, de sehol semmi; a pincében elásva 17 drb. gyanús üveget lelnek, miket egy részeges hajdú rejtett oda; a padon nincs semmi. A kamarában felbolygatnak egy patkányokkal telt ládát. Délben Kampós jóllakik amazok bosszúságára s biztos helyről látta, hogy a patkányviadalban Mikucseknek megütötték a balszemét. Végre is Kampós előadja a ládát, de semmi gyanús nem levén benne, elengedik Kampóst, de mindjárt elfogják, mert fölfedezte a láda titkos fiókját. Egy őrmesterre és két rendőrre bízva, útnak indul az ispán. Ezalatt Gyuszi ebédre akarta hívni a urakat, de az őr tízszer is elkergette, míg sikerült neki. Ebéd alatt szóba jön a szekrény és tartalma. Eliz, ki már ért magyarul, elolvas egy levelet és könnyeket ejt a rab ifjú sorsán. Kampósék ezalatt betértek egy korcsmába, hol Szemes Miskával találkoztak, kinek 500 frt volt fejére kitűzve. Ez megadta magát, de mind a három rendőrnek álomitalt adva, útközben megszökött. Hazafelé tartva, Ankersmidt értesül mindenről. Straffot gyanúsította és otthon a félreértett Natálietől is tüzelve, dühében Straffnak kiadja az utat és Gyuszival kilöketi, miért is Hermine és Natálie igen búslakodnak. Ekkor Natélie felvilágosítja, hogy ő Elizt vádolta, ki egy kérő levelet írt Garanvölgyi Aladár kiszabadítása végett. Meghatja ez az apát és megbocsát lányának, ha a kiszabaduló ifjúra rá se néz.
VIII. BOSSZÚ A MAGA MÓDJA SZERINT
A lovag reggel elutazik s ekkor jön Maxenpfutsch ki a nála időző Strafftól mindent megtudott, hogy miss Nataálie kezét megkérje Bogumilnak. A miss rááll, és este elbúcsúzva Herminétől, a direktor lakására megy az esküvőre. De Bogumilt, ki papért ment a szomszéd faluba, nem győzik várni s csak a hajnalban visszatérő kocsistól tudják meg, hogy Bogumil egy nővel a városba és onnan postakocsin tovább ment. Erre megrémülnek, mert sejtik, hogy ki az a nő.
IX. A KÉT FOGOLY
Mikor felkelt Eliz, leült festeni a rabot. Aztán a másik szobába lépve csak egy neki címzett levelet talált, melyben tudatja Hermine a szökésről és kéri, hogy engesztelje ki atyját ő és direktor s Natálie iránt. Eliz sír és Gyuszit ajtaja elé rendeli, mint őrt, hogy vigyázzon; az atyjának írt levelet pedig, miután miss Natálievel is elolvastatta, elküldi Grisákhoz. A miss pedig a direktorhoz megy lakni, kivel már déltájban Grisáknál találjuk, ki Strafftól mindent megtudott. Grisák egymás ellen tüzeli, majd összeházasítja őket 1000 forint honoráriumért.
Ezalatt Ankersmidth lovag Kufsteinben kiszabadítja Aladárt és meglátogatja börtönében, hol tőle is megtudja, hogy Colrinna nem szereti már. Az ifjú pár óra múlva kiszabadul és a búcsúlakomán meglátja Eliz folyamodását, melynek minden betűje lelkébe vésődik. A hazatérő lovag Aladárral értesíti Grisákot, ki viszont a történtekről tudatja a lovagot. A hír lesújtja és különösen haragra gyújtja a miss és direktor szökése. Megtudja, hogy a miss z 5000 frtot, mit feleségétől örökölt, Sraffnak adta 20,000 frt leendő haszonért, hogy az beperelhesse a lovagot a Hermine anyai örökségeért.
A lovag elébb ezt fölöslegesnek tartja, de midőn megtudja hogy veje a „Cabinet noir”-ban van alkalmazva, kitagadja azt is, leányát is minden vagyonából és még saját nevét is meg akarja változtatni. Útközben a fenyegetőzésétől megijedt kocsis elszökik és hazafut, hol a megrémült cselédséget csak Eliz tudja visszatartani, ki a hazatérő atyát is megbékíti, kitől az Erzsikévé lett Eliz megtudja, hogy a rab kiszabadult.
X. KÜLÖNBÖZŐ FOGADTATÁSOK
Alig tudta meg Corinna, hogy vőlegénye kiszabadult, egy önmagát lealacsonyító levelet írt neki név nélkül; mégis megtudták, ki írta, mert a postán ráírta nevét a cseléd. A kiszabadult Kampós hazaviszi a levelet, de értelmét csak akkor veszik, midőn betoppan Aladár. Kampós fűnek-fának elmondja a jó hírt;Aladár pedig örül a levélnek, meglátogatja a lovagot, ki ugyancsak megszereti és annak tanácsára elmegy Corinnához. A delnő csak színleg mutat örömet; elérti ezt Aladár, elmegy Grisákhoz és annak nagy örömére lemond Corinnáról, kijelentve, hogy vagyonára se tart igényt.
XI. AZ A BIZONYOS SZEGÉNY ASSZONY
Erzsike megkéri atyját, hogy engedjen fogadni a házhoz egy társalkodónőt, kivel az időt tölthesse; a lovag nem bánja, és másnapra már kerül egy szegény asszony Bécsben, ki Pestre jön, és míg a fedett hintó odajár érte, addig Erzsiket örül, Ankersmidt pedig vadászni jár szalonkákra. Első nap jó zsákmány volt, de másnap az eső elől korán hazajött, haragos volt nagyon, de Erzsike zokogásával megszelídítette és a szegény asszonyhoz vezette, ki nem volt más, mint a testi-lelki beteg Hermine. Rögtön orvosért küldtek. A beteg mindig rosszakat álmodott és egy gondolat gyötörte, hogy vissza kell térnie férjéhez, ki elűzte. Ezrét az orvos azt tanácsolta, az apa azon fáradozott, hogy kettészakítsák a veszélyes frigyet. Grisákra bízta ezt a lovag, jó hasznot ígérve neki.
XII. MIT NEVEZNEK ARCHIMÉDESI CSAVARNAK?
Grisák fel is ment Bécsbe és Straffnál találta Vendelint is, éppen az 5000 forintját követelte Strafftól, de az nem fizetett. Ekkor előadta küldetését Grisak és felajánlotta a 10 ezer frtot Straffnak, ha lemond feleségéről. De Straff 20-at kért, aztán 30-at, mikor e helyett 40 ezret adtak volna, 60 ezret követelt. Mikor ezt megsürgönyözte Grisák, a már gyógyulni kezdő Hermine ismét beteg lett és meghalt. Ekkor aztán Straff nem kapott semmit, a Vendelin pénze is veszni tért.
XIII. AZ A HANT, MELY IDE KÖT
A két Garanvölgyi volt az első, ki vigasztaló levelet küldött a lovagnak.
A holtat bebalzsamozták és művészeket hívattak sírboltot építeni. Az ifjú Garanvölgyi tanácsára a nyírdomb napkeletioldalát jelölték ki, mert mikor a Tisza kiönt, az érmelléket el szokta borítani. Eltemették aztán nagy pompával a leányt és az apa hajította koporsójára az első göröngyöt, mely örökre e hazához kötötte.
XIV. A KÖZÖS BAJ
Aladár levélben tudósítá nagybátyját, hogy árvíz fenyeget. Kampós értesíti erről Ankersmidtet kinek háza anélkül is gyönge az árvízzel szembeszállni. Erre Grisák Pestre siet;a lovag pedig a Tiszához. Az őrségen áthaladva, megleli Garanvölgyit, ki mérnök létére maga is dolgozik és parancsol. Csakugyan nagy volt a veszély Aladár megmutatja neki a rövid pilótákat és megemlíti Mikucseket is, ki azzal fenyegette, hogy még visszajön. Éjszaka felváltva riasztanak s éjfélben vészharangszót hallanak és a Tiszán egy evező férfi hírül hozza, hogy a d-i töltést átszakították s a hírnök halált mond a tettesre. Ekkor Aladár hazaküldi a lovagot, ki azonban a jegenyés erdőtől, mivel az árvíztől tovább nem mehetett, visszatér és az ifjúval kis ladikon indul haza. Útközben Aladár megment egy pelét és az erdőn túl a szűk helyre szorult népségnek alkalmat ád a menekülésre. Ankersmidt elalszik a csónakban és csak düledező kastélya előtt ébred fel, amit meglátva, majd a vízbe ugrik, de aközelben csolnakázó Kampóstól megtudja, ogy mindenét megmentették, mire nagy örömmel mennek az öreg Garanvölgyi házához.
XV. AKIK EGYMÁST NEM ISMERTÉK
Ott még akkor este találkozik Aladár a lánnyal, ki meghatva nyújtá kezét neki. Vacsora alkalmával szóba jön a pele és Aladár előhozza, hogy félelmére Kampósnak és neki ajándékozza Erzsikének. Az öreg Garanvölgyi felemlíti és megmutatja Aladárnak azt a régi levelet, mit Erzsikétől kapott; ezen írásról az ifjú rögtön megtudja, hogy ki írta a szabadságát visszaszerző folyamodást. Ezután nem lelé nyugtát sehol. Másnap menni akar messzire, nehogy azt mondják, hogy csak ily alkalommal tudott volna feleséget venni; de nem megy el, mert a lovag elhívja a tanyákra csolnakázni. Déltájban kiszállnak egy árpával bevetett dombtetőre, hol a lovag a vetésből tép egy marokkal, az ifjú pedig csak kilenc szálat és kalapja mellé tűzi. Megtudja Aladár, hogy mihamar visszakapja birtokát és sejti azt is, kinek a révén. Ekkor átlát a család tiszta jellemén és jókedvvel térnek haza. Az ifjú most már beszédbe ered a lánnyal, kinek kalapja mellett hét rózsabimbó van; de nemsokára hiányzott egy ebből is, a fiú árpájából is. Észreveszi ezt az öreg Garanvölgyi és sejti a többit. Aladártól megtudja azt is hogy az visszakapja jószágát, melyet a bérlők tönkretettek. Harmadnapra ismét távozni akar Aladár, de Erzsiket visszatartja és ekkor bevallják szerelmöket egymásnak. Örömmel értesül erről a két öreg és két csónakon, az egyikben a kélt öreg és a vidám Kampós, a másikban pedig a szerelmes pár foglalva helyet, csónakázni mennek az apadó vízen a régi kastély felé.
XVI. AZ ÓCSKA HÁZ
A csónakázók betérnek az ócska kastélyba és a lovag arra határozza magát, hogy nem épít új kastélyt, hanem felcsap szántóvető embernek, kijavíttatja a régi kastélyt és benne lakik az új párral. Garanvölgyi szívesen átengedi a vén házat, de azt akarja, hogy nála lakjanak a fiatalok. A kérdést egy véletlen eset oldja meg, t. i. Erzsike azt mondja, hogy a kis fekete ládában szerelmes levelek vannak, miket őhozzá írt valaki. Aladár mit sem sejtve esküt tesz, hogy Erzsikéért szívesen elhagyja azt, ki azokat írta; az pedig az öreg Garanvölgi és így a lovag javára dőlt el a vita.
XVII. KÜLÖNÖS PÖRESET
Ankersmidt az árvíz után, mint feltette magában, nem vádolta se Bräuhäuselt se Mikucseket, aki úgyis Galíciába indult, de útközben agyonlőtték; nemsokára két egy testvér jelentette fel magát: Bárd Péter és Pál, egyik Kassán, másik Miskolcon. De egyformán vallottak és így nem boldogultak velük Péter szavára Aladárt és a lovagot is beidézték tanúknak, de Pál erre is azt mondta, hogy ő volt a csónakos a Tiszán, ki hírül hozva a d-i gátszakadást, halált mondott Mikucsekre. Másnap Péter felakasztotta magát, mire Pált felmentették és híre járt, hogy Péter Szemes Miska volt.
XVIII. EGY KIS TRÉFA A CABINET NOIRBAN
Pajtayné elszegényedett Bécsben; ezért jónak látta hazajönni és maga köré gyűjteni imádóit. Levelet írt mindeniknek ízlése szerint, de a Cabinet noirban, dühében Straff, hogy Corinna el akarja a lovagnak árulni, felcserélgette a leveleket. A táblabíró megkapta a Grisák német levelét; Grisák pedig a journalistáét, melyben ő van csúnyán lefestve. A táblabíróét melyben a poéta van ócsárolva, maga Szellemfy kapta meg. Aladár a lovagét, és viszont a lovag azt kapta meg, melyben Aladárt ismét el akarja csábítani. Mindnyájan visszaküldték a levelet és Aladáron kívül mindnyájan válaszoltak. Szellemfy még meg is jelent B.-Füreden s elhíresztelte a gonosz tréfát és ott hagyott egy hírlapot, melyben Aladár és Erzsike volt kihirdetve. Mikor a nő B.-Füredre megérkezett, a leveleket olvasva, csaknem elájult, másnap visszatért Bécsbe és nejévé lett Straffnak.
XIX. MIKOR A MEDVE KIJÖN A BARLANGJÁBÓL
Gyertyaszentelőkor barlangjából kijön a medve, és ha kemény a tél, kint marad, mert tudja, hogy csakhamar jó idő lesz. Ilyen kemény tél volt a magyarra a vallásszabadság megbolygatása. Ekkor elhagyta a vén táblabíró is barlangját és ment küzdeni sikeresen. Nemsokára jöttek az országgyűlések és a lovag, ki már egészen belejött a politikába, a táblabíró mellett oly ádázul korteskedett, hogy a választás napján csak egy név hangzott, az öreg Garanvölgyi Ádámé.
Kapros József
Forrás: Tanulók Lapja 2. évf. 20., 21., 22. szám. 1895.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése