Pető Gábor (1952-1995): Mondd ki, ha mered…

Mondd ki, ha mered, mit nem tettél soha,
hülye az élet, általam ostoba
falak közé zárt ócska szoba.
Színes ringy-rongy, csiricsáré kacat
csúnyák meg szépek, szűzlány és cafat
Ringyó az élet, az erőszak kurvája,
barátja erősnek, gyenge mostohája.
Szűk ketrec ez, jól megépített
ravasz csapda, próbálj csak kitörni,
nem ismersz magadra.
Ha lelked kiszabadítod,
tested rab marad.
Becsuknak, kényszerbe bújsz,
s nevetve mutatnak rád
- igen, degenerált…

IM MEMORIAM VÁROSHÁZ UTCA
 … FŐSOROZÁS…
Pető Gábor 71. IX. 7.

(Forrás: Pető Gábor: Nekem csak bánatvirág nyílott 25. old. – Bp., 2003.)