Köd borong; száll a daru
Zúgva fenn az égen;
Száll s meleg hazát keres
Déli messzeségen;
Néki ott virít a hon,
Hol nincs tél az ormokon.
Sárga a virágbokor,
A lomb hervadandó;
a mit látsz, oh föld fia,
Hamvatag, mulandó.
Gyarló létbül a kebel
Jobb hazába esdekel.
Szív, beteg szív, itt az ősz;
Lombjaid lehulltak,
S többé földileg neked
Ők ki nem virulnak:
De ne szálljon bú reád,
Lelsz te is majd más hazát.
Forrás: Magyar költők könyve. Második kiadás. Geibel Armin Pest, 1857.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése