Tuboly Viktor (1833-1902): Hermán kut

 

A kőszegi hegyeknek
Kies virány ölén
Több történeti romhely
Ül igaz agg regén,

Azok között Hermánkut
Jelentékeny inkább,
A hagyomány vén könyvén
Róla ilyek irvák:

Szolimán vad hatalma
Mint felzudult vihar,
Kőszeg táján átkosan,
Eget földet takar,

S mint boritó özönviz
Ugy árak el hada,
És Vas megyén keresztül
Meg sem is állana;

De Kőszegnél Juranics
Hatalmas gát gyanánt
A tar gőgös mentére
Keserü borsot hányt,

S hetekig ott vesztegelt
A száz meg száz ezer,
Szegény hazám határin
Óriási teher!

És bár a hős karjával
Sokat elölt iso tt;
De a török táborán
Semmit nem mozdított. - 

És bár a maroknyi nép
A várban mind vitéz
S egytől egyig ki magyar
Elhullni, halni kész;

De volt néhány német őr
Ki pártot üt zajong,
S a feladás bús szava
Már szerteszét rajong, -

Midőn a halhatatlan
Kőszegi hős feláll,
S dörgő hangja nemtőként
A hű keblekbe száll;
Igy lelkesült tüzével
A kis de hős csapat
Ujra halált osztogat,
Ruzgányt kardot ragad -

És bősz halál, vad átok
Fakad az ajkakon
Azokra kik izgatók
Voltak a várhadon,

S kinos halált mondanak
Lázadó fejére,
Ki a várat akarta
Adni tar kezére.
*
A város ősz birája
Hermán a hitszegő,
Törökkel egyet értni
Gazul, vakon merő

Az ítélet fülébe
A mint hogy elhatott,
A vaskapun valahogy
Még is kijuthatott; -

De négy szálas magyar fi
Nyomában van legott -
S a futó városbiró
Rögtön elfogadott

Az erdőnek mélyében
Hol süsü fás terül
S egy kut, hűsítő forrás
Csergedez felmerül, -

S bár a gyáva térdre hull
Imát rebegve kér;
De a négy hős keblében
Boszu boszut cserél,

És most ki sem hallgatva
Kezdik megnyuzni őt,
Hosszu bárdnemű késsel
Fejtik a hitszegőt,

Kinos fájdalmak árján
Megnyuzottan kimult,
S az utókor halálán
Igaz lenni tanult! -

A kut örök időkre
HERMÁN nevet kapott
Melyhez a mult vész idő
Ily eseményt csatolt,-

S emléke még most is a 
Nép ajkán felhevül,
Hogy úgy jár ki eladja
Hazáját hűtlenül! -

A kés mellyel megnyuzák
Hermánt a kut körül
Most is megvan Kőszegnek
Régisége közül;

S a párütőnek bőre
A mi lefejtetett
Ma is mutogattatik
S becses ereklye lett. -

Forrás: Tuboly Victor: Költészet csirái. Ősregék és vegyes költemények. N. Kanizsán, 1853.