Ember! Tűrd a vihart, ha a sors szele zúgva dühöng is,
Ám a borút követi kedvesen a derület.
Edzett külsődön hadd dúljon a vész zuhogása,
Lelked, az álljon csak, azt le ne döntse veszély.
Mit tesz bús epedés, mit hős dac a végzetek ellen?
Hasztalanul marad ez, lelked emészti amaz.
Forrás: Vers és próza. Irta Herczegh Victor. Pesten, 1846. Geibel Károly bizománya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése