Nyájam kolompjai
Beh szépen szólanak!
Mint szívem húrjai
Ugy összeváltanak.
Kolompok zengése
Ezerfelé hallik:
Szivem hű érzése
Csak egyfelé hajlik;
Hajlik le, délfelé:
Mert ott születtem én,
Nem ezé a földé -
Alföldi vagyok én.
Kedves babám búsúl,
Körös füzes partján,
Izent egy „horvát”-tul,
Epedve vár reám.
Én nem is szolgálok
Itt senki fiának,
Még ma beszámolok
Uram ispánjának,
Megyek, szárnyon megyek
Le Köröstarcsára; -
Zsuzsim keblén leszek
Pünkösd szombatjára.
Forrás: Sárosy Gyula: Én albumom. Pesten, Nyomatott Herz Jánosnál 1857.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése